Az emlékkertben kétnyelvű, gazdagon illusztrált táblák mutatják be a csatát
Fotó: Fábry Szabolcs
A kenyérmezei csata egyik központi helyszínén, a Fehér megyei Alkenyéren nyitott emlékkertet a Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség, amely Böjte Csaba ferences szerzetes és munkatársai segítségével vásárolt új területet a két évvel ezelőtti, az eladó hibájából meghiúsult telekvásárlást követően. Fábry Szabolcs nagyvázsonyi polgármester, a magyarországi szervezet életre hívója a Kinizsi Emlékkert-projekt céljáról és létrejöttéről, a diadal helyszínén kialakított kiskert nemzetpolitikai jelentőségéről beszélt a Krónikának.
2023. november 29., 09:462023. november 29., 09:46
2023. november 29., 09:552023. november 29., 09:55
A dél-erdélyi Kenyérmezőn elhelyezkedő, teljes mértékben román nemzetiségűek által lakott Alkenyéren a helyi önkormányzattal kialakított partneri kapcsolatnak köszönhetően nyílt meg múlt szombaton a Kinizsi Emlékkert. A Fehér megyei község Szászsebestől 18 kilométerre délnyugatra, Szászvárostól 20 kilométerre északkeletre, a Maros bal partján, a Kudzsir-patak Marosba folyásánál fekszik. A 2100 lakosú Alkenyéren a 2021-es népszámlálás során senki nem vallotta magát magyarnak.
„Célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet Kinizsi Pálra, aki fontos szereplője volt a magyar nemzet megmaradásában jelentős szerepet játszó kenyérmezei diadalnak. Az, hogy minket, a mintegy 12,5-13 milliós Kárpát-medencei magyarságot ma nem úgy mutogatnak, mint mondjuk a bretonokat Franciaországban, hogy tudniillik »él itt egy kis érdekes népcsoport, érdekes nyelvvel, valaha ők voltak az államalkotó nemzet«, nagy mértékben köszönhető Mátyás király politikájának, valamint Kinizsi Pál hadvezéri képességeinek” – fogalmazott a Krónika megkeresésre Fábry Szabolcs, a Veszprém megyei Nagyvázsony polgármestere.
Anyaországi és erdélyi megemlékezők az alkenyéri Kinizsi-emlékműnél
Fotó: Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség
A Kinizsi Szövetség elnöke hozzátette, a magyarság a 150 éves belső, török megszállást követően is a történelmi haza legnagyobb nemzetisége, államalkotó képessége megmaradt. A magyarországi elöljáró rámutatott, a 150 év alatt Erdély függetlensége (is) biztosította ezt a megmaradást, és ez a viszonylagos függetlenség nagymértékben köszönhető annak a világraszóló diadalnak, amelyet Kinizsi Pál és Báthori István aratott Kenyérmezőn 1479. október 13-án.
Egyébként a hétvégi avatóünnepségen részt vett Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának vezető konzulja, Böjte Csaba ferences szerzetes és Fábry Szabolcs polgármester. Írásban köszöntötte az eseményt és a résztvevőket, méltatta a Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség kitartását, munkáját Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Pánczél Károly, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, Moys Zoltán, a Hazajáró Egylet elnöke, Lomniczi Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke és Gajdics Ottó, a Szabad Föld hetilap főszerkesztője. A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség tagjai közül hat település, magyar közösség képviseltette magát Nagyvázsonyból, Dél-Erdélyből (Csernakeresztúr), Székelyföldről (Gidófalva), Délvidékről (Kishegyes, Pancsova, Székelykeve) és Felvidékről (Egyházasbást/Újbást).
A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetséget éltre hívó elöljáró szerint az emlékkerttel szeretnék felhívni a figyelmet arra tényre is, hogy a magyar, keresztény seregben magyarok, székelyek, oláhok és szászok önálló hadtestekben, rácok a könnyű lovasságban, különböző európai keresztény zsoldosok a Fekete Seregben harcolva védték meg a Kárpát-medencét, és ezzel Európát a muszlim hódítóktól.
Fábry Szabolcs nagyvázsonyi polgármester és az alkenyéri ünnepségen rész vett Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának vezető konzulja
Fotó: Fábry Szabolcs
„Ez a nemzetek közötti összefogás példaértékű. Ahogy az a település-diplomáciai tény is, hogy egy teljesen román lakta településen, a dél-erdélyi szórványmagyarság térségében sikerült partnerséget kialakítani az alkenyéri önkormányzattal. Meggyőződésem, hogy nincs más utunk ma sem, mint a különböző nemzetiségekkel összefogva együtt ellenállni minden mai veszedelemnek, jöjjön az ideológiák mentén nyugatról, vagy hódítási szándékkal keleti kultúrák felől” – hangsúlyozta a Krónikának a projektgazda.
„Ha így teszünk, további 500 esztendőre megőrizzük gyermekeinknek, utódainknak közös hazánkat, a Kárpát-medencét. Ebben erősített meg engem az idén, többek között a szövetség életre hívásáért is átvett Magyar Arany Érdemkereszt, de mindannyiunkat is a most elindított Kinizsi Emlékkert-projekt is” – fogalmazott Fábry Szabolcs.
Az anyaországi elöljáró és Csaba testvér elindította a pancsovai postagalambokat otthonról haza, azaz Dél-Erdélyből Délvidékre
Fotó: Fábry Szabolcs
A magyarországi egyesület elnöke arról is beszámolt lapunknak, hogy rövid távon tervezik a kert további szépítgetését, dekorációs elemekkel való „felöltöztetését” (jelenet-molinó, háló a kenyérmezei csatából stb.), gyümölcsfákkal való beültetését, tereprendezését, szobor/emlékmű állítását, és egy kis vizesblokk kialakítását, hogy alkalmas legyen kerékpáros-, gyalogos-, buszos- vagy később (Böjte Csaba testvér ötlete alapján) vízitúrázók fogadására.
Hosszabb távon nem riadnak vissza a bővítéstől, közművesítéstől és egy épület létrehozása elől sem, hogy még méltóbb és hangulatosabb kiállítótér, emlékezési pont alakulhasson ki Alkenyéren. Ugyanakkor a korábbi évekhez hasonlóan jövőre is megtartják a Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség találkozóit Dél-Erdélyben, jellemzően csernakeresztúri szállással, alkenyéri ünnepségekkel, amelynek ezúttal méltó környezetet ad a Kinizsi Emlékkert is.
A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség 2016-ban alakult meg azon – főként szórványmagyar, illetve nyelvhatáron lévő – települések összefogásával, amelyek kötődnek a magyarság megmaradásában kulcsszerepet játszó Kinizsi Pál hadvezér életútjához.
A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód, románul Șibot) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479. október 13-án I. Mátyás magyar király hadserege és az Oszmán Birodalom portyázó serege között, akiket havasalföldiek is támogattak. A helyszín Királyföld nyugati oldalán, Hunyad vármegye határánál van, mely a Maros déli partján helyezkedik el. A helyet pontosan fel lehet mérni, mert az ütközet helyszínén az erdélyi vajda kápolnát építtetett, s ennek maradványai egészen a 20. századig megmaradtak. A csata az addigi legjelentősebb győzelem volt a Magyarországot támadó portyázó törökök felett, akik vereségük után már nem próbálkoztak az 1479. évihez hasonló betöréssel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!