A Kolozsvári Magyar Opera művészeit is díjazták vasárnap este Bukarestben a romániai operák gáláján. A negyedízben tartott díjkiosztón a 2015-2016-os évad legjobb operaelőadásainak, rendezőinek, koreográfusainak, énekeseinek járó elismeréseket nyújtották át a bukaresti operában.
2016. december 19., 16:372016. december 19., 16:37
A gálán díszvendégként lépett fel a jelentős nemzetközi operaénekesi pályafutással rendelkező Nelly Miricioiu román szoprán és Roberto Alagna világhírű francia tenor.
Laskay Adrienne nyugalmazott karvezető a magyar opera társulatának tagjaként, Fülöp Máron bariton a kolozsvári román opera társulatának tagjaként kapott életműdíjat Bukarestben. Kiválóság díjjal ismerték el Kele Brigitta szoprán munkásságát, aki szintén a kincses városbeli magyar opera tagjaként érdemelte ki az elismerést. Kele Brigitta pályafutását az erdélyi intézményben kezdte, jelenleg főleg németországi operaházakban énekel, és novemberben debütált a New York-i Metropolitan operaházban a Franco Zeffirelli rendezte Bohémélet Musettájaként.
A legjobb karmesternek járó díjat a kolozsvári magyar és román operánál is vezénylő Horváth Józsefnek ítélte oda a zsűri, a művész munkásságát Andrei Şerban rendező méltatta a gálán. „A rendező és karmester viszonya gyakran hasonlítható kutya-macska barátsághoz. Rádöbbentem, mennyire fontos köztük az együttműködés, hiszen egyik sem tud létezni a másik nélkül. Az opera és a színház közösen alkot harmóniát” – fogalmazott a világhírű rendező.
A legjobb előadásnak járó díjat Karel Drgáč rendezése kapta: a iaşi-i operában állította színpadra Bizet Carmenjét. A legjobb gyerekelőadásnak járó díjat a Kolozsvári Magyar Opera Árgyélus királyfi című, Albu István által rendezett produkciója kapta, amelynek zenéjét Tóth Péter szerezte. „Milyen egy ma is érvényes zenei nyelv? Milyen egy ma is érvényes operai nyelv? Folytathatók-e Mozart, Verdi, Puccini hagyományai, vagy mindenáron valami újat és új módon kell elmondanunk? Létezik-e még tonalitás, van-e értelme a „C-dúrnak”, szabad-e „szép” zenét írni, vagy csak a csúnya az igaz, az alig-alig megfejthető a komoly művészet? Ilyen és ehhez hasonló kérdések sokasága merül fel, amikor az ember a 21. században operaírásra vállalkozik: az Árgyélus királyfi ezekre a kérdésekre határozott válaszokat ad: érvényes minden, amit az elmúlt 400 évben, Monteverdi Orfeója, az első opera keletkezése óta írtak. A zenei gondolkodásunk, a szépre, a harmóniára való igényünk ma is erős, sőt talán erősebb, mint valaha” – olvasható a díjnyertes előadásról az intézmény honlapján.
Az Árgyélus királyfi rendezőjét, Albu Istvánt egyébként nemrég nevezték ki a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház élére. Az előadásokat és művészeket a romániai operaházak jelölték a díjakra, a gálát a kulturális minisztérium, a bukaresti operaház és a főpolgármesteri hivatal szervezte.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!