
Fotó: Biró István
A nemzeti filharmonikusok először jutottak el Erdélybe, a zenekar koncertjét kitörő siker fogadta mindkét helyszínen. A repertoár szintén megegyezett: Dohnányi Ernő Szimfonikus percek, Liszt Ferenc Ave Maria, Kodály Zoltán Galántai táncok és Bartók Béla Concerto című műve. A Liszt-darabot Kocsis Zoltán átiratában adta elő a zenekar. Az együttes főzeneigazgatója, a neves zongorista, karmester és zeneszerző számos átirattal gazdagította eddig a zeneművészetet. A kolozsvári koncertet megelőző sajtótájékoztatón elmondta, a zongorára írt darabokat népszerűsíteni szeretné a zenekarra hangszereléssel. Olyan darabokat választ, amelyek enélkül feledésre lennének ítélve, illetve olyanokat, amelyek magukban hordják a nagyzenekari előadás lehetőségét.
A zenekar története 1923-ban a Székesfővárosi Zenekar megalakulásával kezdődött, amely az ötvenes évektől Magyar Állami Hangversenyzenekar néven működött. 1952-től évtizedekig Ferencsik János lett a vezető karmestere, és olyan vendégkarmesterek léptek itt fel, mint Doráti Antal, Zubin Mehta, Leopold Stokowski, Christoph von Dohnányi, illetve olyan művészek, mint Yehudi Menuhin, Starker János, Ruggiero Ricci. Ferencsik János halálával jelentős korszak zárult le a zenekar történetében, akinek 1987-ben találták meg méltó utódját a japán Kobayashi Ken-Ichiro személyében. 1997 őszétől Kocsis Zoltán vezeti a zenekart, azóta rendkívül sok külföldi meghívásnak tettek eleget a New York-i Avery Fisher Halltól a tokiói Suntory Hallig, és jelen vannak a legjelentősebb nemzetközi zenei fesztiválokon. Több évre előre terveznek, azonban előfordul, hogy akad néhány szabad időpont a határidőnaplóban. Így történt most is, és remélik, mihamarabb eleget tehetnek újabb erdélyi meghívásnak is – ígérte meg Kolozsváron Kovács Géza, a filharmónia igazgatója.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.