
Fotó: Biró István
A nemzeti filharmonikusok először jutottak el Erdélybe, a zenekar koncertjét kitörő siker fogadta mindkét helyszínen. A repertoár szintén megegyezett: Dohnányi Ernő Szimfonikus percek, Liszt Ferenc Ave Maria, Kodály Zoltán Galántai táncok és Bartók Béla Concerto című műve. A Liszt-darabot Kocsis Zoltán átiratában adta elő a zenekar. Az együttes főzeneigazgatója, a neves zongorista, karmester és zeneszerző számos átirattal gazdagította eddig a zeneművészetet. A kolozsvári koncertet megelőző sajtótájékoztatón elmondta, a zongorára írt darabokat népszerűsíteni szeretné a zenekarra hangszereléssel. Olyan darabokat választ, amelyek enélkül feledésre lennének ítélve, illetve olyanokat, amelyek magukban hordják a nagyzenekari előadás lehetőségét.
A zenekar története 1923-ban a Székesfővárosi Zenekar megalakulásával kezdődött, amely az ötvenes évektől Magyar Állami Hangversenyzenekar néven működött. 1952-től évtizedekig Ferencsik János lett a vezető karmestere, és olyan vendégkarmesterek léptek itt fel, mint Doráti Antal, Zubin Mehta, Leopold Stokowski, Christoph von Dohnányi, illetve olyan művészek, mint Yehudi Menuhin, Starker János, Ruggiero Ricci. Ferencsik János halálával jelentős korszak zárult le a zenekar történetében, akinek 1987-ben találták meg méltó utódját a japán Kobayashi Ken-Ichiro személyében. 1997 őszétől Kocsis Zoltán vezeti a zenekart, azóta rendkívül sok külföldi meghívásnak tettek eleget a New York-i Avery Fisher Halltól a tokiói Suntory Hallig, és jelen vannak a legjelentősebb nemzetközi zenei fesztiválokon. Több évre előre terveznek, azonban előfordul, hogy akad néhány szabad időpont a határidőnaplóban. Így történt most is, és remélik, mihamarabb eleget tehetnek újabb erdélyi meghívásnak is – ígérte meg Kolozsváron Kovács Géza, a filharmónia igazgatója.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.