Csibi László rendező és a dokumentumfilm egyik interjúalanya, Szilágyi N. Sándor nyelvész, könyvszerkesztő
Fotó: Filmtettfeszt
A rendszerváltás előtti romániai magyar sajtó helyzetét, a médiában tevékenykedők lehetőségeit, a cenzúra és a „kiskapuk” természetét járja körül Csibi László kolozsvári rendező legújabb alkotása. A szocializmus hátsó bejárata című dokumentumfilm átfogó kutatómunkán, alapos forrásismereten, megannyi személyes interjún alapuló izgalmas kordokumentum.
2022. október 16., 22:472022. október 16., 22:47
Csibi László kolozsvári rendező A szocializmus hátsó bejárata című dokumentumfilmjében körülbelül 30, a romániai magyar sajtóban a rendszerváltozás előtt dolgozó író, újságíró, fényképész szólal meg. Az alkotás nemcsak kordokumentum, de olyan megszólalók gondolatait, emlékeit is őrzi, mint például Erdélyi Lajos marosvásárhelyi fényképész, aki a vele készült interjú óta már elhunyt. Az alkotást a múlt heti Filmtettfeszt keretében vetítették, az eseményt jó hangulatú közönségtalálkozó követte. Az 51 perces alkotás tulajdonképpen arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként működött, hogyan működhetett a romániai magyar sajtó a kommunizmus, a diktatúra évtizedeiben (1965 és 1989 között).
A kolozsvári rendező bámulatosan sok interjúalany segítségével keresi erre a választ, minden fontos korabeli sajtótermék egykori munkatársait megszólaltatva járja körül a témát. Mint a közönségtalálkozón kiderült, az ötletet Erdélyi Lajos – aki többek között a Dolgozó Nő és az Új Élet munkatársa volt –, pontosabban az általa mesélt történetek és anekdoták adták, illetve a címet is ő javasolta. Éppen ezért a rendező a fényképésznek ajánlotta filmjét.
A rendező a beszélgetés során kiemelte, a film talán „az utolsó percben” készült, hiszen az interjúalanyok közül azóta többen elhunytak, illetve azok, akik érdemben mesélni tudnak erről a korszakról, már mind idősek. Hozzátette, hogy a terjedelmi keretek miatt egy-egy alanynak csupán 1–2 percnyi idő jutott, pedig a háttérben gyakran 300–400 perces beszélgetések, felvételek állnak, amelyek még megannyi érdekes történetet rejtenek magukban.
Az elhangzó interjúrészletek gazdag képanyaggal, korabeli felvételekkel egészülnek ki, A Hét, a Dolgozó Nő, az Előre, a Napsugár, az Utunk és még megannyi újság és folyóirat segítségével elevenedik meg a korszak, az illusztrációk igazi időutazásra invitálnak, sokszor keserű mosolyt csalva a nézők arcára.
Érezzük, hogy a cenzúra és a propaganda, amit az utókor már csak viccesen giccses Ceaușescu-portrékként, egyszerre patetikus és gagyi versekként és hajmeresztő háttértörténetekként érzékelhet, sokak életét, mindennapjait keserítette meg. A film egyik nagy erénye, hogy emberi léptékű, emberközeli. Nem csak diplomás szakértők elemezgetik egy korszak történéseit és folyamatait, hanem a benne élők mesélik el saját történeteiket, tapasztalataikat, ami sokkal hitelesebb képet ad. H. Szabó Gyula szerkesztő, Erdélyi Lajos fotográfus, Cseke Péter irodalomtörténész, sajtótörténész, Király László költő és mások mesélik el történeteiket, gyakran maguk is nevetve saját „nyomorukon”, azon, hogy az akkori politika, konjunktúra milyen helyzetekbe kényszerítette bele őket, hogy milyen abszurd megoldások születtek. Így a néző is megérti: azt a korszakot csak így lehetett átvészelni, ha az ember tudott nevetni.
A film legvégén Szilágyi N. Sándor, a Kriterion Könyvkiadó egykori bukaresti szerkesztőségének belső munkatársa, nyelvész mondja el, hogy egyetemi tanárként, diákjait szemlélve, gyakran érezte azt, hogy ha a fiatalok történeteket hallanak majd „abból” a világból, egytől egyig „bolondnak” fogják gondolni az időseket. És épp ennek a gondolatnak a mentén lenne jó, hogyha Csibi filmjét minél több fiatal látná, hiszen a szülők, nagyszülők gyakran felidézik az olyan történeteket, hogy zöldre kellett festeni a füvet, amikor Ceaușescu látogatóba érkezett valahova, de az anekdoták mögött homályban maradnak az emberek.
Például azzal, hogy nem lehet borús eget fényképezni, hiszen Románia Szocialista Köztársaságban mindig süt a nap, és hogy még a mögé is többletjelentést láttak a cenzorok, ami mögött nem is volt. A film a romániai magyarok helyzetéről, a bukaresti és az erdélyi szerkesztőségek eltérő helyzetéről is szól, a sajtónak azon munkatársairól, akik pengeélen egyensúlyoztak, miközben kaptak – és valószínűleg ma is kapnak – hideget és meleget is: egyesek szerint hős ellenállók voltak, mások szerint sunyi megalkuvók.
Csibi László tökéletesen megtalálta a középutat: a film drámai, humoros, informatív, elgondolkodtató és szórakoztató egyszerre, ahhoz is szól, aki megélte azt a rendszert, s ahhoz is, aki csak hallott róla. A szocializmus hátsó bejárata nem unalmas múltidézés, ami nem érné el a fiatalok ingerküszöbét, hanem élő történelem frappánsan csomagolva, igazi mai dokumentumfilm, ami mindenkihez szól.
Miként működött, működhetett a romániai magyar sajtó a kommunizmus évtizedeiben – ezt járja körül Csibi László kolozsvári rendező frissen elkészült dokumentumfilmje, A szocializmus hátsó bejárata. Az alkotásról Csibi Lászlót kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!