Csibi László rendező és a dokumentumfilm egyik interjúalanya, Szilágyi N. Sándor nyelvész, könyvszerkesztő
Fotó: Filmtettfeszt
A rendszerváltás előtti romániai magyar sajtó helyzetét, a médiában tevékenykedők lehetőségeit, a cenzúra és a „kiskapuk” természetét járja körül Csibi László kolozsvári rendező legújabb alkotása. A szocializmus hátsó bejárata című dokumentumfilm átfogó kutatómunkán, alapos forrásismereten, megannyi személyes interjún alapuló izgalmas kordokumentum.
2022. október 16., 22:472022. október 16., 22:47
Csibi László kolozsvári rendező A szocializmus hátsó bejárata című dokumentumfilmjében körülbelül 30, a romániai magyar sajtóban a rendszerváltozás előtt dolgozó író, újságíró, fényképész szólal meg. Az alkotás nemcsak kordokumentum, de olyan megszólalók gondolatait, emlékeit is őrzi, mint például Erdélyi Lajos marosvásárhelyi fényképész, aki a vele készült interjú óta már elhunyt. Az alkotást a múlt heti Filmtettfeszt keretében vetítették, az eseményt jó hangulatú közönségtalálkozó követte. Az 51 perces alkotás tulajdonképpen arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként működött, hogyan működhetett a romániai magyar sajtó a kommunizmus, a diktatúra évtizedeiben (1965 és 1989 között).
A kolozsvári rendező bámulatosan sok interjúalany segítségével keresi erre a választ, minden fontos korabeli sajtótermék egykori munkatársait megszólaltatva járja körül a témát. Mint a közönségtalálkozón kiderült, az ötletet Erdélyi Lajos – aki többek között a Dolgozó Nő és az Új Élet munkatársa volt –, pontosabban az általa mesélt történetek és anekdoták adták, illetve a címet is ő javasolta. Éppen ezért a rendező a fényképésznek ajánlotta filmjét.
A rendező a beszélgetés során kiemelte, a film talán „az utolsó percben” készült, hiszen az interjúalanyok közül azóta többen elhunytak, illetve azok, akik érdemben mesélni tudnak erről a korszakról, már mind idősek. Hozzátette, hogy a terjedelmi keretek miatt egy-egy alanynak csupán 1–2 percnyi idő jutott, pedig a háttérben gyakran 300–400 perces beszélgetések, felvételek állnak, amelyek még megannyi érdekes történetet rejtenek magukban.
Az elhangzó interjúrészletek gazdag képanyaggal, korabeli felvételekkel egészülnek ki, A Hét, a Dolgozó Nő, az Előre, a Napsugár, az Utunk és még megannyi újság és folyóirat segítségével elevenedik meg a korszak, az illusztrációk igazi időutazásra invitálnak, sokszor keserű mosolyt csalva a nézők arcára.
Érezzük, hogy a cenzúra és a propaganda, amit az utókor már csak viccesen giccses Ceaușescu-portrékként, egyszerre patetikus és gagyi versekként és hajmeresztő háttértörténetekként érzékelhet, sokak életét, mindennapjait keserítette meg. A film egyik nagy erénye, hogy emberi léptékű, emberközeli. Nem csak diplomás szakértők elemezgetik egy korszak történéseit és folyamatait, hanem a benne élők mesélik el saját történeteiket, tapasztalataikat, ami sokkal hitelesebb képet ad. H. Szabó Gyula szerkesztő, Erdélyi Lajos fotográfus, Cseke Péter irodalomtörténész, sajtótörténész, Király László költő és mások mesélik el történeteiket, gyakran maguk is nevetve saját „nyomorukon”, azon, hogy az akkori politika, konjunktúra milyen helyzetekbe kényszerítette bele őket, hogy milyen abszurd megoldások születtek. Így a néző is megérti: azt a korszakot csak így lehetett átvészelni, ha az ember tudott nevetni.
A film legvégén Szilágyi N. Sándor, a Kriterion Könyvkiadó egykori bukaresti szerkesztőségének belső munkatársa, nyelvész mondja el, hogy egyetemi tanárként, diákjait szemlélve, gyakran érezte azt, hogy ha a fiatalok történeteket hallanak majd „abból” a világból, egytől egyig „bolondnak” fogják gondolni az időseket. És épp ennek a gondolatnak a mentén lenne jó, hogyha Csibi filmjét minél több fiatal látná, hiszen a szülők, nagyszülők gyakran felidézik az olyan történeteket, hogy zöldre kellett festeni a füvet, amikor Ceaușescu látogatóba érkezett valahova, de az anekdoták mögött homályban maradnak az emberek.
Például azzal, hogy nem lehet borús eget fényképezni, hiszen Románia Szocialista Köztársaságban mindig süt a nap, és hogy még a mögé is többletjelentést láttak a cenzorok, ami mögött nem is volt. A film a romániai magyarok helyzetéről, a bukaresti és az erdélyi szerkesztőségek eltérő helyzetéről is szól, a sajtónak azon munkatársairól, akik pengeélen egyensúlyoztak, miközben kaptak – és valószínűleg ma is kapnak – hideget és meleget is: egyesek szerint hős ellenállók voltak, mások szerint sunyi megalkuvók.
Csibi László tökéletesen megtalálta a középutat: a film drámai, humoros, informatív, elgondolkodtató és szórakoztató egyszerre, ahhoz is szól, aki megélte azt a rendszert, s ahhoz is, aki csak hallott róla. A szocializmus hátsó bejárata nem unalmas múltidézés, ami nem érné el a fiatalok ingerküszöbét, hanem élő történelem frappánsan csomagolva, igazi mai dokumentumfilm, ami mindenkihez szól.
Miként működött, működhetett a romániai magyar sajtó a kommunizmus évtizedeiben – ezt járja körül Csibi László kolozsvári rendező frissen elkészült dokumentumfilmje, A szocializmus hátsó bejárata. Az alkotásról Csibi Lászlót kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!