Hirdetés

Kuriózumok, kávéházi miliő – Nagyvárad kultúrtörténetét, művészetét ismerteti a Szent László Egyesület kisfilm-sorozata

Az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) kávéház Váradon a múlt század elején •  Fotó: archív

Az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) kávéház Váradon a múlt század elején

Fotó: archív

Kulturális kuriózumokkal, korabeli felvételekkel idézik meg a régmúlt idők meghatározó nagyváradi helyszíneit a Szent László Egyesület román nyelven is feliratozott kisfilmjei, amelyeket havonta tesznek közzé a világhálón. Az alkotásokról az első nyilvánosságra hozott film forgatókönyvének szerzőjét, szerkesztőjét, Imre Zoltán kultúrantropológust kérdeztük.

Kiss Judit

2020. december 04., 08:322020. december 04., 08:32

2020. december 04., 10:252020. december 04., 10:25

Nagyvárad kevésbé ismert titkaiba, kultúrtörténetébe, építészetébe nyújt betekintést az a nyolcrészes, román nyelven is feliratozott kisfilmsorozat, amely a Szent László Napok Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján lesz megtekinthető, egy rész már el is készült belőle. A filmek alkotói közölték,

a tervek szerint havonta egy vagy két rövidfilmmel rukkolnak elő az elkövetkező hónapokban.

Hirdetés

„A világjárvány megfékezése érdekében foganatosított óvintézkedések arra késztetnek, hogy időnk nagy részét otthonunkban töltsük. Ezért arra gondoltunk, hogy újabb rövidfilmekkel lepjük meg a közönséget” – írták.

A jövőkép alakítása

Az első kisfilm, amelynek címe: „Ki az, aki fütyörészik? Dohányt a szájába!” – kávéházi séta Nagyváradon, többek közt a Llyold kávéházat, a Müller Kioskot, az Apolló városi kávéházat, a Royal kávéházat, a Magyar Királyhoz kávéházat mutatja be. A rövidfilmben ötvöződik a múlt a jelennel, de a fő hangsúly a váradiak „la belle epoque”-ján van: kulturális kuriózumokkal, korabeli felvételekkel idézik meg a régmúlt idők meghatározó helyszíneit, a kávéházi világ főszereplőit.

A film forgatókönyvének írója, szerkesztője Imre Zoltán kultúrantropológus, aki a Krónika megkeresésére elmondta, a tematikák a város művészete, képzőművészete, építészete, szecessziós emlékei, kultúrtörténete köré épülnek.

Idézet
Lesz olyan film is, amely a nagyváradi női emancipációról fog szólni. Abban az időben, amikor a feminizmus lángja a múlt század elején elindult Párizsból Budapestre és egész Európába, Nagyváradra is eljutott. Azok a nők, akik a férfiak tevékenységének hátterében működtek, sokat tettek a városért”

– mondta Imre Zoltán. Hozzátette, a város virágzását bemutató filmekben lesz még szó a nagyváradi zsidóságról és a környéken egyre nagyobb teret hódító kézművességről is, valamint a szecessziós építészetről: külön a fontos épületekről, egyes utcákról. „Ezek a kisfilmek hiánypótlóak, ugyanakkor egyfajta jövőképet is adhatnak a fiataloknak, hogy a nagy múltú városban igenis van lehetőség fejlődni. A fejlődő városnak is nagyon jó az ilyen típusú tükör, hiszen ezen keresztül az látható, hogy milyen lehetett a múlt század elején Várad, amelynek jelenleg szépen alakul az arca sok tekintetben” – mutatott rá a kultúrantropológus.

•  Fotó: archív Galéria

Fotó: archív

A román ajkúak is értékelik a kisfilmeket

Imre Zoltán arra is kitért, a Szent László Napok román nyelvű Facebook-oldalán román nyelvű feliratozással is követhetőek a kisfilmek, így a román ajkú lakosság is megismerheti mélységében a város kultúrtörténetét, múltjának magyar kulturális vonatkozásait. A románul feliratozott kisfilmekkel kapcsolatban nagyon elégedettek a nézők, amint a közösségi oldalon írják, köszönik a várostörténeti ismertetőket. „Nekünk ez jólesik, hogy a román ajkú érdeklődők örömüket fejezik ki amiatt, hogy közösségépítő városismertető kisfilmjeink készülnek.

Idézet
Mindenképpen hiánypótlóak a kisfilmek a román ajkú lakosság számára is, hiszen ők kevésbé ismerik Várad múltját, a polgári élet formai világát, magyar emlékeit. Váradon a század elején olyan pezsgő élet volt, mint Budapesten vagy Bécsben, az alkotások ebbe is betekintést nyújtanak”

– mondta a kultúrantropológus. Kifejtette, olyan város volt Nagyvárad, ahol mindenkinek szabadon lehetett gondolkodni, élni, megnyilvánulni, a költők, írók, nők, üzletvezetők, befektetők szabad városa volt. Amint a váradi kávéházi életet bemutató kisfilmben elhangzik, a város építészete egyedi volt, stílusai közül kiemelkedett az eklektika és a szecesszió.

„Az 1900-as évek elejétől beszélhetünk Nagyvárad lakosságáról úgy, mint Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő helyi társadalmáról. Akkoriban a polgári élet is magasabb szinten zajlott, az első világégésig ez volt a váradiak „la belle epoque”-ja” – mutat rá Imre Zoltán. Mint kifejti, mindenütt érezni lehetett a változás szelét, mivel a népes fiatalság nyitott közeget alkotott, a település valóban „a Holnap városává” alakult. A Sas kávéházról például az is elhangzik, hogy itt a pincérek udvariasságukról igen híresek voltak, és Ady Endre is járt ide. „A legutolsó megjelenése Nagyváradon halála előtt három hónappal épp a Fekete Sas palotában volt. A Szeretném, ha szeretnének verset is ebben a palotában olvasta fel a színpadon” – hangzik el a kisfilmben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
Hirdetés
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
Hirdetés
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
2025. november 19., szerda

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba

A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba
2025. november 19., szerda

Főszerepben a bábok: hetedik alkalommal ad otthont Nagyvárad az erdélyi magyar bábszínházak fesztiváljának

2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.

Főszerepben a bábok: hetedik alkalommal ad otthont Nagyvárad az erdélyi magyar bábszínházak fesztiváljának
Hirdetés
Hirdetés