
Az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) kávéház Váradon a múlt század elején
Fotó: archív
Kulturális kuriózumokkal, korabeli felvételekkel idézik meg a régmúlt idők meghatározó nagyváradi helyszíneit a Szent László Egyesület román nyelven is feliratozott kisfilmjei, amelyeket havonta tesznek közzé a világhálón. Az alkotásokról az első nyilvánosságra hozott film forgatókönyvének szerzőjét, szerkesztőjét, Imre Zoltán kultúrantropológust kérdeztük.
2020. december 04., 08:322020. december 04., 08:32
2020. december 04., 10:252020. december 04., 10:25
Nagyvárad kevésbé ismert titkaiba, kultúrtörténetébe, építészetébe nyújt betekintést az a nyolcrészes, román nyelven is feliratozott kisfilmsorozat, amely a Szent László Napok Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján lesz megtekinthető, egy rész már el is készült belőle. A filmek alkotói közölték,
„A világjárvány megfékezése érdekében foganatosított óvintézkedések arra késztetnek, hogy időnk nagy részét otthonunkban töltsük. Ezért arra gondoltunk, hogy újabb rövidfilmekkel lepjük meg a közönséget” – írták.
Az első kisfilm, amelynek címe: „Ki az, aki fütyörészik? Dohányt a szájába!” – kávéházi séta Nagyváradon, többek közt a Llyold kávéházat, a Müller Kioskot, az Apolló városi kávéházat, a Royal kávéházat, a Magyar Királyhoz kávéházat mutatja be. A rövidfilmben ötvöződik a múlt a jelennel, de a fő hangsúly a váradiak „la belle epoque”-ján van: kulturális kuriózumokkal, korabeli felvételekkel idézik meg a régmúlt idők meghatározó helyszíneit, a kávéházi világ főszereplőit.
A film forgatókönyvének írója, szerkesztője Imre Zoltán kultúrantropológus, aki a Krónika megkeresésére elmondta, a tematikák a város művészete, képzőművészete, építészete, szecessziós emlékei, kultúrtörténete köré épülnek.
– mondta Imre Zoltán. Hozzátette, a város virágzását bemutató filmekben lesz még szó a nagyváradi zsidóságról és a környéken egyre nagyobb teret hódító kézművességről is, valamint a szecessziós építészetről: külön a fontos épületekről, egyes utcákról. „Ezek a kisfilmek hiánypótlóak, ugyanakkor egyfajta jövőképet is adhatnak a fiataloknak, hogy a nagy múltú városban igenis van lehetőség fejlődni. A fejlődő városnak is nagyon jó az ilyen típusú tükör, hiszen ezen keresztül az látható, hogy milyen lehetett a múlt század elején Várad, amelynek jelenleg szépen alakul az arca sok tekintetben” – mutatott rá a kultúrantropológus.
Fotó: archív
Imre Zoltán arra is kitért, a Szent László Napok román nyelvű Facebook-oldalán román nyelvű feliratozással is követhetőek a kisfilmek, így a román ajkú lakosság is megismerheti mélységében a város kultúrtörténetét, múltjának magyar kulturális vonatkozásait. A románul feliratozott kisfilmekkel kapcsolatban nagyon elégedettek a nézők, amint a közösségi oldalon írják, köszönik a várostörténeti ismertetőket. „Nekünk ez jólesik, hogy a román ajkú érdeklődők örömüket fejezik ki amiatt, hogy közösségépítő városismertető kisfilmjeink készülnek.
– mondta a kultúrantropológus. Kifejtette, olyan város volt Nagyvárad, ahol mindenkinek szabadon lehetett gondolkodni, élni, megnyilvánulni, a költők, írók, nők, üzletvezetők, befektetők szabad városa volt. Amint a váradi kávéházi életet bemutató kisfilmben elhangzik, a város építészete egyedi volt, stílusai közül kiemelkedett az eklektika és a szecesszió.
„Az 1900-as évek elejétől beszélhetünk Nagyvárad lakosságáról úgy, mint Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő helyi társadalmáról. Akkoriban a polgári élet is magasabb szinten zajlott, az első világégésig ez volt a váradiak „la belle epoque”-ja” – mutat rá Imre Zoltán. Mint kifejti, mindenütt érezni lehetett a változás szelét, mivel a népes fiatalság nyitott közeget alkotott, a település valóban „a Holnap városává” alakult. A Sas kávéházról például az is elhangzik, hogy itt a pincérek udvariasságukról igen híresek voltak, és Ady Endre is járt ide. „A legutolsó megjelenése Nagyváradon halála előtt három hónappal épp a Fekete Sas palotában volt. A Szeretném, ha szeretnének verset is ebben a palotában olvasta fel a színpadon” – hangzik el a kisfilmben.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!