Kuncz Aladárra emlékeztek Budapesten, Aradon is emléktáblát állítanának az írónak

Az eseménynek a magyarországi Erdélyi gyülekezet nevű egyesület volt a házigazdája, az emlékparkban minden évben megemlékeznek egy-egy jeles erdélyi személyiségről – mondta el Fekete Károly. Hozzátette, ebben a parkban minden erdélyi és partiumi régiónak van egy-egy részlege, az aradiban, ahol a Kuncz Aladár-emléktáblát avatták fel vasárnap, korábban Csiky Gergelynek is emléket állítottak már.

Baracsi Levente, az Arad-belvárosi Református Egyházközség lelkésze hirdetett igét, majd irodalmárok tartottak előadást Kuncz Aladár életművéről. Juhász Andrea irodalomtörténész „...nagy íróvá váltotta meg a szenvedés" mottóval beszélt az író pályájáról, Filep Tamás Gusztáv eszmetörténész pedig A nem egykönyvű író című előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Fekete Károly rámutatott, Kunczot – akinek legismertebb műve, a Fekete kolostor a két világháború közti irodalom egyik legjelentősebb darabja – általában egykönyvű íróként könyvelik el.

„Bár egykönyvű íróként ismerik sokan, rengeteg írása maradt fenn kéziratban, a Kriterion Könyvkiadó pedig megjelenteti összegyűjtött munkáit egy hétkötetesre tervezett sorozatban. Eddig három kötet látott napvilágot, a Felleg a város felett, az Egy márványdarab, a Fekete kolostor" – mondta az alelnök.

A sorozatról egyébként tavaly kerekasztal-beszélgetést tartottak a Kolozsvári Magyar Napokon, ahol irodalomtörténeti újdonságként mutatták be az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) és a Kriterion Könyvkiadó közös vállalkozásában megjelentetett Felleg a város felett című kötetet, a Kuncz összegyűjtött munkái sorozat harmadik darabját. Filep Tamás Gusztáv magyarországi eszmetörténész akkor úgy fogalmazott, tarthatatlan volt, hogy egy ilyen fontos erdélyi ideológusnak és teoretikusnak az esszéi, publicisztikája, a teljes szépirodalmi és kisepikai munkássága hozzáférhetetlen. „Kötetben novellái, drámái soha nem jelentek meg, és ami a publicisztikájából a hetvenes években meg is jelent, az is csonka” – fogalmazott Filep.

Fekete Károly azt is elmondta, hogy

Jelenleg román iskola működik az épületben, ha a szülőházon nem sikerül elhelyezni, akkor vagy a Kölcsey Egyesületnél, vagy az aradi magyar gimnázium épületének falán kap majd helyet – mondta Fekete.

A budapesti eseménynek egyébként kettős célja volt: az emlékparkban megemlékezést tartottak az 1989-es mártírok kopjafájánál, ahol minden évben egy magyar és egy román áldozat emlékét idézik fel. Az idén a kopjafára a forradalom két aradi áldozatának, Radu Adrian Donnak (1964–1989) és Grúber Gézának (1963–1989) a neve került fel.