
Fotó: Archív
A két világháború közti erdélyi irodalom jelentős alakja, az aradi születésű Kuncz Aladár emlékét őrzi az az emléktábla és dombormű, amelyet Budapesten helyeztek el a hét végén a Kölcsey Egyesület kezdeményezésére – mondta el a Krónikának Fekete Károly, a kulturális szervezet alelnöke.
2017. november 27., 17:512017. november 27., 17:51
Kuncz Aladár aradi születésű írónak állított emléket vasárnap Budapesten a Kölcsey Egyesület – mondta el a Krónikának Fekete Károly, a Maros-parti városban működő kulturális szervezet alelnöke.
Az eseménynek a magyarországi Erdélyi gyülekezet nevű egyesület volt a házigazdája, az emlékparkban minden évben megemlékeznek egy-egy jeles erdélyi személyiségről – mondta el Fekete Károly. Hozzátette, ebben a parkban minden erdélyi és partiumi régiónak van egy-egy részlege, az aradiban, ahol a Kuncz Aladár-emléktáblát avatták fel vasárnap, korábban Csiky Gergelynek is emléket állítottak már.
Baracsi Levente, az Arad-belvárosi Református Egyházközség lelkésze hirdetett igét, majd irodalmárok tartottak előadást Kuncz Aladár életművéről. Juhász Andrea irodalomtörténész „...nagy íróvá váltotta meg a szenvedés" mottóval beszélt az író pályájáról, Filep Tamás Gusztáv eszmetörténész pedig A nem egykönyvű író című előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Fekete Károly rámutatott, Kunczot – akinek legismertebb műve, a Fekete kolostor a két világháború közti irodalom egyik legjelentősebb darabja – általában egykönyvű íróként könyvelik el.
„Bár egykönyvű íróként ismerik sokan, rengeteg írása maradt fenn kéziratban, a Kriterion Könyvkiadó pedig megjelenteti összegyűjtött munkáit egy hétkötetesre tervezett sorozatban. Eddig három kötet látott napvilágot, a Felleg a város felett, az Egy márványdarab, a Fekete kolostor" – mondta az alelnök.
A sorozatról egyébként tavaly kerekasztal-beszélgetést tartottak a Kolozsvári Magyar Napokon, ahol irodalomtörténeti újdonságként mutatták be az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) és a Kriterion Könyvkiadó közös vállalkozásában megjelentetett Felleg a város felett című kötetet, a Kuncz összegyűjtött munkái sorozat harmadik darabját. Filep Tamás Gusztáv magyarországi eszmetörténész akkor úgy fogalmazott, tarthatatlan volt, hogy egy ilyen fontos erdélyi ideológusnak és teoretikusnak az esszéi, publicisztikája, a teljes szépirodalmi és kisepikai munkássága hozzáférhetetlen. „Kötetben novellái, drámái soha nem jelentek meg, és ami a publicisztikájából a hetvenes években meg is jelent, az is csonka” – fogalmazott Filep.
Fekete Károly azt is elmondta, hogy
Jelenleg román iskola működik az épületben, ha a szülőházon nem sikerül elhelyezni, akkor vagy a Kölcsey Egyesületnél, vagy az aradi magyar gimnázium épületének falán kap majd helyet – mondta Fekete.
A budapesti eseménynek egyébként kettős célja volt: az emlékparkban megemlékezést tartottak az 1989-es mártírok kopjafájánál, ahol minden évben egy magyar és egy román áldozat emlékét idézik fel. Az idén a kopjafára a forradalom két aradi áldozatának, Radu Adrian Donnak (1964–1989) és Grúber Gézának (1963–1989) a neve került fel.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!