Fotó: Jakab Mónika
Meglehetősen lelombozó képet nyújt a romániai kultúrafogyasztási szokásokról az Inscop közvélemény-kutató cég legfrissebb, a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérése.
2023. november 20., 20:412023. november 20., 20:41
A kutatásból kiderül: a romániai polgároknak csupán a fele (51,4 százalék) mondta azt, hogy az elmúlt 6 hónapban olvasott könyvet. Ugyanerre az időszakra vonatkozóan
A „Látogatott-e történelmi, kulturális műemlékeket az elmúlt 6 hónapban?” kérdésre a válaszadók 43 százaléka válaszolt igennel, míg 56,9 százalék azt mondta, hogy nem volt ilyen tevékenysége. A válaszadók 32,6 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt 6 hónapban járt múzeumban, művészeti galériában vagy kiállításon, míg 67,2 százalékuk azt, hogy nem.
A társadalmi-demográfiai elemzés szerint a kultúrafogyasztás – a felsorolt tevékenységek mindegyikére vonatkozóan – általában a következő népességcsoportok körében magasabb: 45 év alattiak, felsőfokú végzettségűek, fehérgallérosok, bukaresti vagy nagyvárosi lakosok, magasabb jövedelemmel rendelkezők és állami alkalmazottak.
A felmérésből az is kiderül, hogy a válaszadók több mint 47 százaléka közölte, hogy könnyűzenét hallgat.
Arra a kérdésre, hogy milyen zenét hallgatnak, a válaszadók 47,3 százaléka a könnyűzenét (a 2013-as 49,7 százalékhoz képest), 29,2 százaléka a popo-dance-et (a 2013-as 41 százalékhoz képest), 28,3 százaléka a klasszikus zenét (a 2013-as 22,8 százalékhoz képest), 21,6 százaléka a manelet (a 2013-as 14,2 százalékoz képest), 19,2 százaléka a hip-hopot (a 2013-as 18,2 százalékhoz képest) és 16,5 százaléka a rockot (a 2013-as 19,5 százalékhoz képest) említette.
Más műfajt 10,8 százalék említ (a 2013-as 2,7 százalékhoz képest). A válaszadók 4,8 százaléka mondta, hogy nem hallgat zenét (a 2013-as 1 százalékhoz képest), 0,9 százalék pedig nem tudja, vagy nem válaszol erre a kérdésre.
A felmérés október 23. és november 2. között készült 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 3 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!