
Erőteljes képi világ jellemzi a Jógyerekek képeskönyve című sepsiszentgyörgyi színházi előadást
Fotó: Tamási Áron Színház
A Jógyerekek képeskönyve című junk-operát mutatja be kedden a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A rendező Hegymegi Máté, aki korábban a Barbárok című előadást állította színpadra Szentgyörgyön. A bemutatót 18 órától tartják a színház nagytermében; a produkció december 15-én és 22-én is megtekinthető.
2021. december 14., 08:302021. december 14., 08:30
2021. december 14., 08:302021. december 14., 08:30
A Jógyerekek képeskönyve című „roncsolt-opera” története 1845 karácsonyán kezdődött, amikor dr. Heinrich Hoffmann frankfurti orvos hiába járta a boltokat, hogy hároméves kisfiának mesekönyvet vásároljon, nem talált kedvére valót. Így maga írt és rajzolt egyet, ezáltal megteremtve a német gyermekirodalom egyik emblematikus figuráját, a hosszú körmű, bozontos hajú Struwwelpetert (magyarul Kócos Peti).
1998-ban a bizarr látásmódjáról ismert, londoni The Tiger Lillies kultuszzenekar megzenésítette a mesekönyvet, később pedig Phelim McDermott és Julian Crouch groteszk, fekete humorban gazdag rémvarietét készített belőle.
A metszően ironikus hangvételű magyar nyelvű átiratot a nyelvi játékosságáról ismert Parti Nagy Lajos készítette, akinek műve alapján Komán Attila és Hegymegi Máté írták az előadás szövegkönyvét.
Olyanok, akikről mindenki pontosan tudja, aki látott már gyermeket, hogy „a kárörvendés adjunktusai, az állati önzés mintapéldányai, és az értelmetlen, idegesítő kérdések elapadhatatlan vízesései.”
Ráadásul mindent magukba másolnak, és a legnagyobb előszeretettel éppen azt másolják le, amit nem szeretnénk, hogy lemásoljanak. Még szerencse, hogy Megmondja Sándor professzor tökéletes nevelési útmutatással látja el a kedves nézőt, miszerint minden gyermeki borzadálynak egyetlen gátja lehet: egy nemes eszköz, mely ha túl sokat van a derékon és keveset a kézben, akkor már kész is a baj…
– nyilatkozta a rendező a készülő előadásról.
Olyanfajta zenés színház ez, melynek drámai mélységei vannak, ezért hálás anyag színészek és nézők számára egyaránt. Hegymegi Máté fizikai színházi koreográfia szakon végzett, de bevallása szerint még nem rendezett ehhez hasonló zenés produkciót. „A látvány és a hang szempontjából is nagyon nehéz dolgunk van, de ez a társulat szerintem az egyik legerősebb magyar nyelvű társulat” – fogalmazott a rendező.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!