Fotó: Facebook/Kriterion Könyvkiadó
A Kriterion Könyvkiadó múltjáról szóló kötetet mutatták be szerdán, a Kolozsvári Magyar Napok első napján. Az Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989) című interjúkötetről stúdióbeszélgetést közvetítettek a magyar napok honlapján elérhető KMN Tv-n. A beszélgetésen Dávid Gyula, a kiadó egykori és H. Szabó Gyula jelenlegi igazgató is részt vett.
2020. augusztus 20., 09:462020. augusztus 20., 09:46
A Polis Könyvkiadó és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kiadójának gondozásában napvilágot látott kötet szerzője Bartha Katalin Ágnes irodalomtörténész. Dávid Gyula elmondta, az 50 éves Kriterion kiadó múltjából 22-t vállal magáénak, hiszen 1992-ben nyugdíjazták, H. Szabó Gyula pedig úgy fogalmazott, 43 éve a Kriterion munkatársa. Bartha Katalin Ágnes kifejtette, a kiadó egykori munkatársaival készített interjúk megjelentetésének célja az 1969–89 közti időszak vizsgálata volt alulnézetből.
– fogalmazott az irodalomtörténész.
Dávid Gyula a KMN keretében rendezett eseményen rámutatott, az interjúsorozat elkészítése fontos volt, mert a kiadó irattára csak részben vészelte át az 1989-es változásokat, így a teljes körű dokumentáció ma szinte lehetetlen lenne. „Ehhez persze a Szekuritáte irattárában is kutatni kellene. Ezért volt fontos a kollégák megszólaltatása, mert csomó olyasmire emlékszünk, aminek nehéz lenne ma már dokumentumértékű bizonyítékát találni, az anyag ugyanakkor szubjektív is” – mondta Dávid Gyula. Hozzátette,
H. Szabó Gyula elmondta, fontos a közelmúlt intézményei felmérésének folytatása, ebbe a sorozatba illeszkedik a Magyar Adás múltjáról szóló kötet, de A Hét vagy az Ifjúmunkás, a Jóbarát folyóirat történetét is meg kellene írni, tulajdonképpen azt, hogy milyen csatornákon keresztül érvényesült a romániai magyar szellemi tőke.
– mutatott rá H. Szabó Gyula. Kiemelte, az interjúk mindenikében elhangzik Domokos Gézának (1928–2007), a Kriterion egykori igazgatójának neve, aki szellemi motorja, erős kohéziós ereje volt a kiadó működésének, hiszen nagyon emberi, működő közösséget teremtett, a sokszínű gárdát, a sok helyről érkező embereket közösséggé tudta kovácsolni.
H. Szabó Gyula azt is elmondta, az 1989 előtti cenzúra hosszú, bonyolult történet, és óvatosan kell vele bánni, mert hajlamosak vagyunk a túlegyszerűsítésre. „1977 és 1982 között Ceaușescu ördögi ötlettel intézményesen megszüntette a cenzúrát. A propagandaosztályról jelezték, hogy »vissza fogjátok sírni a cenzúrát«, hiszen az utólagos feljelentések veszélyei közt nem volt egyszerű az élet. Domokos Géza nem ijedt meg, igyekezett »kitapogatni«, hol van a cenzúra fala, és meg tudta védeni a könyveket akkor, amikor a balta készült ránk esni” – fogalmazott H. Szabó Gyula.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!