Hirdetés

Kriterion: az erdélyi magyarok számára a könyvet jelentő márkanév

•  Fotó: Facebook/Kriterion Könyvkiadó

Fotó: Facebook/Kriterion Könyvkiadó

A Kriterion Könyvkiadó múltjáról szóló kötetet mutatták be szerdán, a Kolozsvári Magyar Napok első napján. Az Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989) című interjúkötetről stúdióbeszélgetést közvetítettek a magyar napok honlapján elérhető KMN Tv-n. A beszélgetésen Dávid Gyula, a kiadó egykori és H. Szabó Gyula jelenlegi igazgató is részt vett.

Kiss Judit

2020. augusztus 20., 09:462020. augusztus 20., 09:46

A Polis Könyvkiadó és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kiadójának gondozásában napvilágot látott kötet szerzője Bartha Katalin Ágnes irodalomtörténész. Dávid Gyula elmondta, az 50 éves Kriterion kiadó múltjából 22-t vállal magáénak, hiszen 1992-ben nyugdíjazták, H. Szabó Gyula pedig úgy fogalmazott, 43 éve a Kriterion munkatársa. Bartha Katalin Ágnes kifejtette, a kiadó egykori munkatársaival készített interjúk megjelentetésének célja az 1969–89 közti időszak vizsgálata volt alulnézetből.

Idézet
Az erdélyi lakáskultúrának is fontos eleme volt a Kriterion, hiszen az értelmiségiek lakásában mindenhol fellelhetőek voltak a kiadó által megjelentetett kötetek. Az interjúkötet elkészítésében sok dokumentum állt rendelkezésemre, ugyanakkor Dávid Gyula és H. Szabó Gyula nagy segítségemre volt, hogy kiválasszuk a 16 interjúalanyt”

– fogalmazott az irodalomtörténész.

Hirdetés

Dávid Gyula a KMN keretében rendezett eseményen rámutatott, az interjúsorozat elkészítése fontos volt, mert a kiadó irattára csak részben vészelte át az 1989-es változásokat, így a teljes körű dokumentáció ma szinte lehetetlen lenne. „Ehhez persze a Szekuritáte irattárában is kutatni kellene. Ezért volt fontos a kollégák megszólaltatása, mert csomó olyasmire emlékszünk, aminek nehéz lenne ma már dokumentumértékű bizonyítékát találni, az anyag ugyanakkor szubjektív is” – mondta Dávid Gyula. Hozzátette,

a diktatúra bukásáig a kiadó munkásságában fontos volt a munkatársak személyes hozzáállása, valamint az is, hogy ki-ki menet közben találta meg saját magát, saját helyét és hivatását a Kriterionnál.

H. Szabó Gyula elmondta, fontos a közelmúlt intézményei felmérésének folytatása, ebbe a sorozatba illeszkedik a Magyar Adás múltjáról szóló kötet, de A Hét vagy az Ifjúmunkás, a Jóbarát folyóirat történetét is meg kellene írni, tulajdonképpen azt, hogy milyen csatornákon keresztül érvényesült a romániai magyar szellemi tőke.

Idézet
Mindenkiben úgy él, hogy a Kriterion az a márkanév, ami az erdélyi magyarok számára a könyvet jelenti, ugyanakkor itt valósult meg a legharmonikusabban a magyar, német, szerb, szlovák szellemi potenciál, ugyanis a kiadó kilenc nyelven adott ki köteteket”

– mutatott rá H. Szabó Gyula. Kiemelte, az interjúk mindenikében elhangzik Domokos Gézának (1928–2007), a Kriterion egykori igazgatójának neve, aki szellemi motorja, erős kohéziós ereje volt a kiadó működésének, hiszen nagyon emberi, működő közösséget teremtett, a sokszínű gárdát, a sok helyről érkező embereket közösséggé tudta kovácsolni.

H. Szabó Gyula azt is elmondta, az 1989 előtti cenzúra hosszú, bonyolult történet, és óvatosan kell vele bánni, mert hajlamosak vagyunk a túlegyszerűsítésre. „1977 és 1982 között Ceaușescu ördögi ötlettel intézményesen megszüntette a cenzúrát. A propagandaosztályról jelezték, hogy »vissza fogjátok sírni a cenzúrát«, hiszen az utólagos feljelentések veszélyei közt nem volt egyszerű az élet. Domokos Géza nem ijedt meg, igyekezett »kitapogatni«, hol van a cenzúra fala, és meg tudta védeni a könyveket akkor, amikor a balta készült ránk esni” – fogalmazott H. Szabó Gyula.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 27., hétfő

Továbbra is Nagy László vezeti a Kolozsvári Akadémiai Bizottságot

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) május 4–5-én esedékes tisztújítása előtt annak romániai területi szervezete, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) is megválasztotta új vezetőségét.

Továbbra is Nagy László vezeti a Kolozsvári Akadémiai Bizottságot
Hirdetés
2026. április 27., hétfő

Elhunyt Sebő Ferenc, a táncházmozgalom alapítója

79 éves korában meghalt Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a Nemzet Művésze, a magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója.

Elhunyt Sebő Ferenc, a táncházmozgalom alapítója
2026. április 25., szombat

Erdély és a Partium fiataljai, idősei is megismerhetik a zenés színház varázsát a Kolozsvári Magyar Operának köszönhetően

A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.

Erdély és a Partium fiataljai, idősei is megismerhetik a zenés színház varázsát a Kolozsvári Magyar Operának köszönhetően
2026. április 24., péntek

Erdélyi színház lesz a kisvárdai fesztivál idei díszvendége

Négy helyszínen, több mint húsz előadással várja a közönséget a június 26. és július 4. között megrendezendő Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválja, amelynek idei díszvendége a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata lesz.

Erdélyi színház lesz a kisvárdai fesztivál idei díszvendége
Hirdetés
2026. április 22., szerda

Bajor Andor írásainak titokzatossága kihívás az olvasó számára – Egyed Emese a kolozsvári konferencia hozadékairól

Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.

Bajor Andor írásainak titokzatossága kihívás az olvasó számára – Egyed Emese a kolozsvári konferencia hozadékairól
2026. április 22., szerda

Ritkán látható fotókkal emlékezik a 100 éve született filmcsillagra a kolozsvári TIFF

A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.

Ritkán látható fotókkal emlékezik a 100 éve született filmcsillagra a kolozsvári TIFF
2026. április 19., vasárnap

Újra székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház

A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.

Újra székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház
Hirdetés
2026. április 19., vasárnap

Kitüntette a kultúra területén jeleskedőket az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület

Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.

Kitüntette a kultúra területén jeleskedőket az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
2026. április 18., szombat

Bernády elfeledett építőmesterének nyomában: Csiszár Lajos életművét ismertetik a műemlékek világnapján

A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.

Bernády elfeledett építőmesterének nyomában: Csiszár Lajos életművét ismertetik a műemlékek világnapján
2026. április 14., kedd

Spiró György drámáját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Spiró György drámáját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház
Hirdetés
Hirdetés