Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott beszédet
Fotó: Nobel Prize Outreach/Anna Svanberg
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író, aki szerdán veszi át elismerését, a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
2025. december 07., 20:322025. december 07., 20:32
2025. december 07., 20:412025. december 07., 20:41
A régi angyalok már nincsenek meg, csak az újak, akik szárnyaikat vesztve, egyszerű utcai ruhában járkálnak köztünk. Nem lehetünk biztosak abban, hogy odaföntről érkeztek, nem úgy tűnik, mintha egyáltalán lenne odafönt, mintha az is átadta volna a helyét az „örök valaholnak”. Az új angyaloknak üzenetük sincs, szemükben kérlelés van, hogy adjunk nekik mi át egy üzenetet. De nekünk sajnos semmink nincsen – miféle találkozás ez? – mondta több mint 30 perces beszédében Krasznahorkai László.
A 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar író kapja „apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” – közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön Stockholmban.
Előadását azzal a gondolatmenettel keretezte, hogy dolgozószobájában járkál, amely egy lejtőre épült faházban van, és ott elmélkedik. Mint felidézte, a régi angyalok az angyali üdvözletről készült középkori és reneszánsz festményeken üzenetet hoztak arról, hogy a megszületendő megszületik.
– fűzte hozzá.
Krasznahorkai szerint az odaföntet felváltó „örök valaholban” már csupán Elon Muskok őrült szerkezetei szerkesztik a teret és az időt, miközben az író gondolatai az új angyalokról másféle léptéket és sebességet kívánnak meg attól, aki róluk gondolkodik.
„Végül történelmi lépték szerint, egészen hirtelen, elkezdtél nem hinni semmiben, már csak rövid távú memóriád maradt, így elhagytad a tudás, a szép és az erkölcsi jó nemes és közös birtokát” – mondta.
„És készülsz kiköltözni egy lápvidékre, ahol süllyed a láp, mozog, de szép volt: utad az evolúcióban lélegzetelállító. Csak sajnos megismételhetetlen” – fogalmazott Krasznahorkai László.
Az alkotó beszédében hosszan mesélt egy, a kilencvenes évek elején megesett történetről, amikor ez egyik S-Bahn állomás alsó szintjén várt a beérkező vonatra. Ott látta azt, hogy néhány méterre tőle egy hajléktalan (ahogy ő fogalmazott: clochard) az állomás egy sárga vonallal elzárt területén vizelni készül, amit a szemben lévő peronon álló rendőr azonnal meg akart állítani. A rettegő hajléktalan ezt észlelve lassan a menekülés lehetőségeit mérte fel, a rendőrnek a feljárón át kerülve kellett megtennie a két peron közötti tíz méter széles sávot.
„A rendőr szemszögéből nézve a dolgot, ő a törvényt, a mindenki által jóváhagyott, és ezért kötelező jót képviselte, szemben a mindenki által elítélt, és az észszerűre nemet mondó szabályszegővel, más szóval, a rosszal. A köteles jót képviselte, de az adott pillanatban tehetetlenül, bennem pedig, ahogy megalázottan az embertelen versenyt figyeltem, kés élessé vált a figyelmem, ott állította meg a pillanatot, ahol észrevették egymást. És ez így maradt máig” – mondta.
Krasznahorkai László hozzátette: az ő szemében a kettejük közötti tíz méter áthidalhatatlan, örök és legyőzhetetlen, hiába fogja el a rendőr ezt a clochard-t.
– fogalmazott.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémián tartott ünnepségen Mats Malm, az intézmény titkára köszöntötte az irodalmi Nobel-díjast; ünnepségen Kurtág György Játékok, valamint Johann Sebestian Bach Francia szvitek című művéből hangzottak el részletek zongorán. Az eseményen részletet olvastak fel Krasznahorkai Seiobo járt odalent című művéből.
Mint ismeretes, a Svéd Akadémia október 9-én jelentette be Stockholmban, hogy a 71 éves Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat látnoki erejű életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét. Krasznahorkai László fontosabb művei: Sátántangó (1985); Az ellenállás melankóliája (1989); Háború és háború (1999); Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (2003); Seiobo járt odalent (2008); Báró Wenckheim hazatér (2016); Aprómunka egy palotáért - Bejárás mások őrületébe (2018), Herscht 07769 (2021).
Krasznahorkai László stockholmi beszéde hétfőn könyv alakban is megjelenik a Magvető Kiadó gondozásában.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget az opera azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.
A 86 esztendős, magyarországi Halász Péter néprajzkutató életmű-kiállítását nyitják meg Csíkszeredában március 19-én, csütörtökön 18 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központban.
Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, a diaszpórában lévő magyar írói hagyatékok legnagyobbika – jelentette be Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter szerdán Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Magyarország bukaresti nagykövete nyitja meg Sepsiszentgyörgyön a Székely menyasszony kiállítást. A tárlat Csíkszeredában is bemutatkozik.
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!