Egyre többen néznek utána, hogy milyen tevékenységek után kötelesek adózni
Fotó: Borbély Fanni
A közelmúltban látványosan nőtt azoknak a romániai kereséseknek a száma, amelyek az online platformokon szerzett jövedelmek adózására vonatkoznak: a felhasználók egyre inkább próbálják megérteni, mit lát az ANAF, és mikor válik az alkalmi eladás adóköteles tevékenységgé.
2026. május 09., 15:332026. május 09., 15:33
Az elmúlt hónapokban látványosan megugrott azoknak a romániai internetes kereséseknek a száma, amelyek arra vonatkoznak, miként kell bevallani az online platformokon szerzett jövedelmeket. Az Economica.net cikke szerint a jelenség mögött nem egyszerűen a megszokott adózási bizonytalanság húzódik meg, hanem egy mélyebb, rendszerszintű változás: az ANAF és az Európai Unió új szabályozása révén az állam most már olyan bevételi forrásokra is rálát, amelyek korábban jórészt a „szürkezónában” maradtak.
A fordulópontot az úgynevezett DAC7 uniós irányelv hozta, amely 2024-től kötelezi az online platformokat – legyen szó apróhirdetési oldalakról, ruhacsere-alkalmazásokról vagy akár szállásközvetítőkről –, hogy adatokat szolgáltassanak a felhasználók tevékenységéről az adóhatóságoknak. Ez azt jelenti, hogy
Fontos hangsúlyozni: ez nem új adónem bevezetése. A jogszabály nem változtatta meg azt, hogy mi számít adóköteles jövedelemnek – viszont gyökeresen átalakította azt, hogy az állam mennyire lát bele ezekbe a folyamatokba.
A szabályozás szerint a platformok elsősorban azokat a felhasználókat jelentik, akik egy év alatt jelentősebb aktivitást mutatnak – például több tucat tranzakciót bonyolítanak le, vagy egy bizonyos bevételi küszöb fölé kerülnek. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az érintettek adót is kell fizessenek – csupán azt, hogy a tevékenységük ellenőrizhetővé válik.
A bizonytalanság legnagyobb része abból fakad, hogy a felhasználók nehezen tudják eldönteni, az ő tevékenységük melyik kategóriába tartozik. A romániai adószabályok ugyanakkor viszonylag egyértelmű logikát követnek: nem az számít, hol történik az eladás, hanem az, hogy milyen jellegű.
A határ ott kezd el elmosódni, amikor a tevékenység rendszeressé válik, és már nem pusztán „felesleges dolgok eladásáról” van szó. Az ANAF több szempontot is figyelembe vehet annak megítélésekor, hogy egy tevékenység gazdasági jellegű-e. Ide tartozik például:
Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a tevékenység már önálló jövedelemszerzésnek minősül, amely után adót kell fizetni, és adott esetben vállalkozási formát (például PFA-t) is szükséges létrehozni.
A jelenség nem korlátozódik az apróhirdetési oldalakra. Az online jövedelmek világa ma már jóval összetettebb: egyre többen keresnek pénzt közösségi médián, tartalomgyártáson vagy digitális eszközökön keresztül.
A leggyakoribb, adózási szempontból releváns online bevételi források közé tartoznak:
Ezek mind külön kategóriák, eltérő adózási szabályokkal, de egy közös ponttal: mindegyik egyre inkább láthatóvá válik az adóhatóság számára.
Külön figyelmet érdemel a kriptovaluták esete. Romániában a kriptóból származó nyereség szintén adóköteles, és bár a szabályozás viszonylag egyszerű (alapvetően a realizált profit után kell adózni), a felhasználók körében itt is jelentős a bizonytalanság – különösen a kisebb, alkalmi tranzakciók esetében.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) nagyszabású kampányt indított az Airbnb és a Booking platformok közvetítésével szálláshelyeket kiadók jövedelmének ellenőrzésére.
A szakértők szerint a most tapasztalható „félelemhullám” valójában egy átmeneti jelenség. Nem arról van szó, hogy az állam hirtelen mindenkit ellenőrizni kezd, hanem arról, hogy megszűnt az a helyzet, amelyben az online bevételek nagy része gyakorlatilag észrevétlen maradt.
Az új rendszer egyik kulcseleme az úgynevezett „megfelelési értesítés” (notificare de conformare), amelyet az ANAF küldhet azoknak, akiknél eltérést észlel a bejelentett és a platformoktól kapott adatok között. Ez nem azonnali büntetést jelent, hanem egy lehetőséget arra, hogy az érintett rendezze a helyzetét.
A változás hosszabb távon inkább a gazdaság „kifehéredését” szolgálja. A digitális platformok ugyanis az elmúlt évtizedben párhuzamos gazdasági térként működtek, ahol sokan jelentős bevételeket értek el anélkül, hogy ezek megjelentek volna az adórendszerben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániaiak reáljövedelme nőtt a leggyorsabban az Európai Unióban az elmúlt 15 évben a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb elemzése szerint.
Az év első négy hónapjában éves összevetésben 1,5 százalékkal csökkent Románia áramtermelése, a végső villamosenergia-fogyasztás pedig 2,7 százalékkal mérséklődött.
Egy átlagos család büdzséjéből krízis esetén mintegy 165 ezer lej hiányzik. Mikor és milyen életbiztosítást érdemes kötni?
Rendszerszintűvé vált az energiaszegénység Romániában Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke szerint.
A Romániai Bankok Szövetsége (ARB) nyilvánosan felszólította a Versenytanácsot, hogy adjon konkrét magyarázatot arra vonatkozóan, hogyan állapították meg a ROBOR-manipuláció miatt szankcionált tíz bank bűnösségét.
Az ANAF csalásellenes ellenőrei adóügyi szabálysértéseket tártak fel a valutaváltóknál országos szinten végrehajtott kísérleti ellenőrzési projekt keretében vizsgált gazdasági szereplők több mint 85 százalékánál – közölte pénteken az adóhatóság.
Márciushoz képest áprilisban 95 lejjel (1,6 százalékkal) 5843 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az áprilisi 10,71 százalékról májusban 10,85 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Miközben ma egy álláshelyre kétszer annyi jelentkező jut, mint tavaly, az álláshirdetések száma harmadával csökkent – a Bestjobs szakértői szerint így lehet összefoglalni a 2026-os munkaerőpiacot.
Rekordot döntött a romániai polgárok által a bankokban tartott pénz összege – közölte az Economica.net.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!