Egyre többen néznek utána, hogy milyen tevékenységek után kötelesek adózni
Fotó: Borbély Fanni
A közelmúltban látványosan nőtt azoknak a romániai kereséseknek a száma, amelyek az online platformokon szerzett jövedelmek adózására vonatkoznak: a felhasználók egyre inkább próbálják megérteni, mit lát az ANAF, és mikor válik az alkalmi eladás adóköteles tevékenységgé.
2026. május 09., 15:332026. május 09., 15:33
Az elmúlt hónapokban látványosan megugrott azoknak a romániai internetes kereséseknek a száma, amelyek arra vonatkoznak, miként kell bevallani az online platformokon szerzett jövedelmeket. Az Economica.net cikke szerint a jelenség mögött nem egyszerűen a megszokott adózási bizonytalanság húzódik meg, hanem egy mélyebb, rendszerszintű változás: az ANAF és az Európai Unió új szabályozása révén az állam most már olyan bevételi forrásokra is rálát, amelyek korábban jórészt a „szürkezónában” maradtak.
A fordulópontot az úgynevezett DAC7 uniós irányelv hozta, amely 2024-től kötelezi az online platformokat – legyen szó apróhirdetési oldalakról, ruhacsere-alkalmazásokról vagy akár szállásközvetítőkről –, hogy adatokat szolgáltassanak a felhasználók tevékenységéről az adóhatóságoknak. Ez azt jelenti, hogy
Fontos hangsúlyozni: ez nem új adónem bevezetése. A jogszabály nem változtatta meg azt, hogy mi számít adóköteles jövedelemnek – viszont gyökeresen átalakította azt, hogy az állam mennyire lát bele ezekbe a folyamatokba.
A szabályozás szerint a platformok elsősorban azokat a felhasználókat jelentik, akik egy év alatt jelentősebb aktivitást mutatnak – például több tucat tranzakciót bonyolítanak le, vagy egy bizonyos bevételi küszöb fölé kerülnek. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az érintettek adót is kell fizessenek – csupán azt, hogy a tevékenységük ellenőrizhetővé válik.
A bizonytalanság legnagyobb része abból fakad, hogy a felhasználók nehezen tudják eldönteni, az ő tevékenységük melyik kategóriába tartozik. A romániai adószabályok ugyanakkor viszonylag egyértelmű logikát követnek: nem az számít, hol történik az eladás, hanem az, hogy milyen jellegű.
A határ ott kezd el elmosódni, amikor a tevékenység rendszeressé válik, és már nem pusztán „felesleges dolgok eladásáról” van szó. Az ANAF több szempontot is figyelembe vehet annak megítélésekor, hogy egy tevékenység gazdasági jellegű-e. Ide tartozik például:
Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a tevékenység már önálló jövedelemszerzésnek minősül, amely után adót kell fizetni, és adott esetben vállalkozási formát (például PFA-t) is szükséges létrehozni.
A jelenség nem korlátozódik az apróhirdetési oldalakra. Az online jövedelmek világa ma már jóval összetettebb: egyre többen keresnek pénzt közösségi médián, tartalomgyártáson vagy digitális eszközökön keresztül.
A leggyakoribb, adózási szempontból releváns online bevételi források közé tartoznak:
Ezek mind külön kategóriák, eltérő adózási szabályokkal, de egy közös ponttal: mindegyik egyre inkább láthatóvá válik az adóhatóság számára.
Külön figyelmet érdemel a kriptovaluták esete. Romániában a kriptóból származó nyereség szintén adóköteles, és bár a szabályozás viszonylag egyszerű (alapvetően a realizált profit után kell adózni), a felhasználók körében itt is jelentős a bizonytalanság – különösen a kisebb, alkalmi tranzakciók esetében.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) nagyszabású kampányt indított az Airbnb és a Booking platformok közvetítésével szálláshelyeket kiadók jövedelmének ellenőrzésére.
A szakértők szerint a most tapasztalható „félelemhullám” valójában egy átmeneti jelenség. Nem arról van szó, hogy az állam hirtelen mindenkit ellenőrizni kezd, hanem arról, hogy megszűnt az a helyzet, amelyben az online bevételek nagy része gyakorlatilag észrevétlen maradt.
Az új rendszer egyik kulcseleme az úgynevezett „megfelelési értesítés” (notificare de conformare), amelyet az ANAF küldhet azoknak, akiknél eltérést észlel a bejelentett és a platformoktól kapott adatok között. Ez nem azonnali büntetést jelent, hanem egy lehetőséget arra, hogy az érintett rendezze a helyzetét.
A változás hosszabb távon inkább a gazdaság „kifehéredését” szolgálja. A digitális platformok ugyanis az elmúlt évtizedben párhuzamos gazdasági térként működtek, ahol sokan jelentős bevételeket értek el anélkül, hogy ezek megjelentek volna az adórendszerben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Versenytanács a jövő hónap elején hoz döntést a ROBOR megállapításának módjával kapcsolatos vizsgálat ügyében, miután áttekintette a bankok által a vizsgálat előzetes jelentésére adott válaszokat – jelentette be Bogdan Chirițoiu, az intézmény elnöke.
A vendégek és a vendégéjszakák száma is csökkent Romániában az első negyedévben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adataiból.
Már második napja távolodik a szerdán regisztrált történelmi csúcstól a lej-euró árfolyam. A Román Nemzeti Bank (BNR) pénteken 5,2364 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki, az előző napi 5,2661 lej/euró után.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!