Kolozsváron látott napvilágot monográfia a ma 110 éve született Faludy Györgyről. A Kossuth-díjas költő kalandos életéről, szerteágazó életművéről Csiszár Gábor magyarországi irodalomtörténész írta a kötetet. A szerkesztő Balázs Imre József irodalomtörténész szerint Faludy „a magyar költészettörténet legendás alakja”.
2020. szeptember 22., 20:542020. szeptember 22., 20:54
110 éve, szeptember 22-én született Faludy György Kossuth-díjas költő, műfordító, író, akit sokan a 20. század egyik legsikeresebb magyar költőjének tartanak. Az évforduló alkalmából a balatonfüredi Quasimodo-költőverseny és irodalmi fesztivál keretében emléktáblát állítottak a városhoz több szállal kötődő Faludynak az Anna Grand Hotel panteonjában a hétvégén. Faludy egyébként épp húsz évvel ezelőtt nyerte el a költőverseny nagydíját.
Az idei jubileumi évben látott napvilágot a kolozsvári Korunk – Komp-Press kiadónál Csiszár Gábor magyarországi irodalomtörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete tagjának Faludy Györgyről szóló kötete, amely a 2006-ban elhunyt költő életútját bemutató hiteles életrajz.
„Faludy úgy vált a magyar költészettörténet legendás alakjává, hogy kevés átfogó tanulmány íródott műveiről, életével kapcsolatos tudásunkat pedig leginkább a szerző önéletrajzi könyvei alakították.
– írta a kötet szerkesztője, Balázs Imre József irodalomtörténész. Kitért arra, a korai Faludy-publikációk között fontos szerepe van azoknak a Villon-átköltéseknek, Heine-átiratoknak és egyéb verseknek, amelyeket a Korunkban közölt.
„Csiszár Gábor könyvének kolozsvári megjelenésével Faludy György egy olyan városba tér vissza, ahol szívesen járt-kelt, és otthonosan érezte magát” – olvasható a fülszövegben.
Faludy 90 évesen járt először Erdélyben, a 2000-es évek elején több ízben visszatért Kolozsvárra. A frissen megjelent monográfia szerzője, Csiszár Gábor a kötet előszavában úgy fogalmaz,
„Az elmúlt húsz évben ez a kötet már az ötödik önálló könyv, mely a szerzőt bemutatná. Az ezt megelőző művek (…) azonban nem pótolták egy, az életutat bemutató, hiteles életrajz megírását. Ennek elkészítését tartottam célomnak” – fogalmazott az előszóban Csiszár Gábor.
A kalandos életútban és kiterjedt életműben való könnyebb tájékozódás kedvéért a könyvet rövid életrajz és Faludy köteteinek jegyzéke egészíti ki.
– írta a szerző. A kötetben szó esik a költő korai éveiről, Villon-átköltéseiről, emigrációiról, börtönéveiről, Magyarországra való hazatelepedéséről, köteteiről.
Faludy György Kossuth-díjas költő, műfordító, író (szül. Leimdörfer György Bernát József, angol nyelvterületen olykor George Faludy) Budapesten született 1910. szeptember 22-én, és szintén Budapesten hunyt el 2006. szeptember 1-jén. 1928-ban érettségizett a fasori Evangélikus Főgimnáziumban, ezután a bécsi, a berlini, a párizsi és a grazi egyetemen tanult. 1933–34-ben katonai szolgálatot teljesített zászlósi rendfokozatban, amelytől később megfosztották. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseket, mely jó időre meghatározta pályáját.
Párizsig menekült, itt találkozott többek között Arthur Koestlerrel és az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült.
Franciaország német megszállása után Marokkóba menekült, majd áthajózott az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Ezután három évig, 1942 és 1945 között az amerikai hadseregben szolgált tisztként. 1946-ban tért haza, a Népszavánál helyezkedett el. 1947-ben megjelent az Őszi harmat után című verseskötete, illetve a Villon-balladák már a 14. kiadásnál tartottak. A kommunista hatalom ellenségesen viszonyult hozzá, további művei nem jelenhettek meg.
Szabadulása után fordításokkal kereste kenyerét, majd 1956-ban ismét elmenekült az országból.
Londonban telepedett le, ahol 1957-től az Irodalmi Újság szerkesztője volt. 1961–62-ben írta a Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi visszaemlékezéseit eredetileg angolul (My Happy Days in Hell, 1962). A könyv 1987-ben jelent meg először magyarul az AB Független Kiadónál – a kommunista cenzúrát megkerülve szamizdat kötetként.
1963 és 1967 között Firenzében és Máltán élt. 1967-ben költözött át Torontóba. Kanadában és az Egyesült Államokban különböző egyetemeken tartott előadást, miközben a Ötágú Síp és a Magyarok Világlapja című lapok munkatársaként dolgozott. 1980-ban New Yorkban jelentek meg összegyűjtött versei. Közben Magyarországon betiltott költő volt, a könyvtárakban még a katalógusból is kiszedték azokat a cédulákat, amelyeken a neve szerepelt. 1988-ban hazatért, Budapesten telepedett le. A rendszerváltás után korábban szamizdatban terjedő műveit is ki lehetett adni. Új verskötetei és fordításai is megjelentek.
Faludy 1994-ben a Kossuth-díjat is megkapta. 1998-ban alapító tagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának. Személyét többnyire érdeklődés övezte, bár 90 éves kora felett sem szűnt meg polgárpukkasztónak, meghökkentőnek lenni. Pokol tornácán című kötetének bemutatóját már nem érhette meg.
Faludy György: Arab tanárral sakkozom
„Kemény ágyékok, lágy agyak; szellem helyett bagzó anyag
és várfalak, mik sárfalak: ez a mi átkunk”, mondja. „Sakk!
Mitőlünk jött az egyetem, az algebra, a kémia
meg a trubadúr szerelem. Mi néztünk éjjel csillagot,
pároltunk rózsaillatot, míg székhelyünk Sevilla volt.
S mi van ma? Hatszáz éve nem írt itt egy jó sort senki sem.
A rothadás mindent megölt. Bevalljam, hogy irígylem Önt?”
Huszonnyolc báb az asztalon. – „Ne irígykedjék oly nagyon.
Földrészem épp most pusztul el és rom marad ha újra kel.
Salakban állunk fültövig és gyárkémények füstölik
a boldogságot. Szabadok leszünk, hogy gyári kacatot
gyűjtsünk, míg zsíros ülepek lelkünkből főznek üzletet.
S a híres metropoliszok? Kinn fény, beton, üveg. Belül
iszony, hisztéria, piszok. Hozzá a halál hegedül.
Fejezzük be döntetlenül.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!