Kolozsváron látott napvilágot monográfia a ma 110 éve született Faludy Györgyről. A Kossuth-díjas költő kalandos életéről, szerteágazó életművéről Csiszár Gábor magyarországi irodalomtörténész írta a kötetet. A szerkesztő Balázs Imre József irodalomtörténész szerint Faludy „a magyar költészettörténet legendás alakja”.
2020. szeptember 22., 20:542020. szeptember 22., 20:54
110 éve, szeptember 22-én született Faludy György Kossuth-díjas költő, műfordító, író, akit sokan a 20. század egyik legsikeresebb magyar költőjének tartanak. Az évforduló alkalmából a balatonfüredi Quasimodo-költőverseny és irodalmi fesztivál keretében emléktáblát állítottak a városhoz több szállal kötődő Faludynak az Anna Grand Hotel panteonjában a hétvégén. Faludy egyébként épp húsz évvel ezelőtt nyerte el a költőverseny nagydíját.
Az idei jubileumi évben látott napvilágot a kolozsvári Korunk – Komp-Press kiadónál Csiszár Gábor magyarországi irodalomtörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete tagjának Faludy Györgyről szóló kötete, amely a 2006-ban elhunyt költő életútját bemutató hiteles életrajz.
„Faludy úgy vált a magyar költészettörténet legendás alakjává, hogy kevés átfogó tanulmány íródott műveiről, életével kapcsolatos tudásunkat pedig leginkább a szerző önéletrajzi könyvei alakították.
– írta a kötet szerkesztője, Balázs Imre József irodalomtörténész. Kitért arra, a korai Faludy-publikációk között fontos szerepe van azoknak a Villon-átköltéseknek, Heine-átiratoknak és egyéb verseknek, amelyeket a Korunkban közölt.
„Csiszár Gábor könyvének kolozsvári megjelenésével Faludy György egy olyan városba tér vissza, ahol szívesen járt-kelt, és otthonosan érezte magát” – olvasható a fülszövegben.
Faludy 90 évesen járt először Erdélyben, a 2000-es évek elején több ízben visszatért Kolozsvárra. A frissen megjelent monográfia szerzője, Csiszár Gábor a kötet előszavában úgy fogalmaz,
„Az elmúlt húsz évben ez a kötet már az ötödik önálló könyv, mely a szerzőt bemutatná. Az ezt megelőző művek (…) azonban nem pótolták egy, az életutat bemutató, hiteles életrajz megírását. Ennek elkészítését tartottam célomnak” – fogalmazott az előszóban Csiszár Gábor.
A kalandos életútban és kiterjedt életműben való könnyebb tájékozódás kedvéért a könyvet rövid életrajz és Faludy köteteinek jegyzéke egészíti ki.
– írta a szerző. A kötetben szó esik a költő korai éveiről, Villon-átköltéseiről, emigrációiról, börtönéveiről, Magyarországra való hazatelepedéséről, köteteiről.
Faludy György Kossuth-díjas költő, műfordító, író (szül. Leimdörfer György Bernát József, angol nyelvterületen olykor George Faludy) Budapesten született 1910. szeptember 22-én, és szintén Budapesten hunyt el 2006. szeptember 1-jén. 1928-ban érettségizett a fasori Evangélikus Főgimnáziumban, ezután a bécsi, a berlini, a párizsi és a grazi egyetemen tanult. 1933–34-ben katonai szolgálatot teljesített zászlósi rendfokozatban, amelytől később megfosztották. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseket, mely jó időre meghatározta pályáját.
Párizsig menekült, itt találkozott többek között Arthur Koestlerrel és az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült.
Franciaország német megszállása után Marokkóba menekült, majd áthajózott az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Ezután három évig, 1942 és 1945 között az amerikai hadseregben szolgált tisztként. 1946-ban tért haza, a Népszavánál helyezkedett el. 1947-ben megjelent az Őszi harmat után című verseskötete, illetve a Villon-balladák már a 14. kiadásnál tartottak. A kommunista hatalom ellenségesen viszonyult hozzá, további művei nem jelenhettek meg.
Szabadulása után fordításokkal kereste kenyerét, majd 1956-ban ismét elmenekült az országból.
Londonban telepedett le, ahol 1957-től az Irodalmi Újság szerkesztője volt. 1961–62-ben írta a Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi visszaemlékezéseit eredetileg angolul (My Happy Days in Hell, 1962). A könyv 1987-ben jelent meg először magyarul az AB Független Kiadónál – a kommunista cenzúrát megkerülve szamizdat kötetként.
1963 és 1967 között Firenzében és Máltán élt. 1967-ben költözött át Torontóba. Kanadában és az Egyesült Államokban különböző egyetemeken tartott előadást, miközben a Ötágú Síp és a Magyarok Világlapja című lapok munkatársaként dolgozott. 1980-ban New Yorkban jelentek meg összegyűjtött versei. Közben Magyarországon betiltott költő volt, a könyvtárakban még a katalógusból is kiszedték azokat a cédulákat, amelyeken a neve szerepelt. 1988-ban hazatért, Budapesten telepedett le. A rendszerváltás után korábban szamizdatban terjedő műveit is ki lehetett adni. Új verskötetei és fordításai is megjelentek.
Faludy 1994-ben a Kossuth-díjat is megkapta. 1998-ban alapító tagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának. Személyét többnyire érdeklődés övezte, bár 90 éves kora felett sem szűnt meg polgárpukkasztónak, meghökkentőnek lenni. Pokol tornácán című kötetének bemutatóját már nem érhette meg.
Faludy György: Arab tanárral sakkozom
„Kemény ágyékok, lágy agyak; szellem helyett bagzó anyag
és várfalak, mik sárfalak: ez a mi átkunk”, mondja. „Sakk!
Mitőlünk jött az egyetem, az algebra, a kémia
meg a trubadúr szerelem. Mi néztünk éjjel csillagot,
pároltunk rózsaillatot, míg székhelyünk Sevilla volt.
S mi van ma? Hatszáz éve nem írt itt egy jó sort senki sem.
A rothadás mindent megölt. Bevalljam, hogy irígylem Önt?”
Huszonnyolc báb az asztalon. – „Ne irígykedjék oly nagyon.
Földrészem épp most pusztul el és rom marad ha újra kel.
Salakban állunk fültövig és gyárkémények füstölik
a boldogságot. Szabadok leszünk, hogy gyári kacatot
gyűjtsünk, míg zsíros ülepek lelkünkből főznek üzletet.
S a híres metropoliszok? Kinn fény, beton, üveg. Belül
iszony, hisztéria, piszok. Hozzá a halál hegedül.
Fejezzük be döntetlenül.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!