
Boros Kinga teatrológus, dramaturg, szerkesztő (képünkön jobbra) és a Székely Claribella bőrébe bújt Benedek Ágnes színésznő
Fotó: Sánta István Zsolt
A politikai színház kérdéskörét, a néző szerepét járja körül Boros Kinga teatrológusnak, a Színház folyóirat szerkesztőjének nemrég megjelent könyve. A Kényelmetlen színház. A politikai tartalomtól az észlelés politikájáig című kötetet a Szent György Napokon mutatták be hétfőn délután.
2022. április 26., 14:122022. április 26., 14:12
2022. április 26., 14:142022. április 26., 14:14
Nem hétköznapi, már-már performansznak is beillő könyvbemutatóval indult a Szent György Napok kulturális hete hétfő délután, a sepsiszentgyörgyi Szimpla kávézóban. Boros Kinga teatrológussal, a Színház folyóirat szerkesztőjével a Székely Claribella név mögé „bújt” Benedek Ágnes sepsiszentgyörgyi színésznő beszélgetett. A Kényelmetlen színház. A politikai tartalomtól az észlelés politikájáig című, nemrég megjelent kötet a szerző doktori dolgozatának könyvvé formált változata.
A sepsiszentgyörgyi származású, jelenleg Csíkszeredában élő Boros Kinga, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusa 2004-ben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem teatrológia szakán diplomázott, majd doktori dolgozatát 2014-ben védte meg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. Színháztörténeti kutatásainak központi elemét a politikai színház mai értelmezése adja, nem ideológiai, hanem a felelős társas létezés szempontjából közelítve. Mint azt a szerző is elmondta, a cím egyfajta metaforaként reflektál a poltikai színház kérdéskörére.
– osztotta meg. Hozzátette, a kényelmetlen jelzőt azok a kötetben is taglalt előadáspéldák adták, amelyben a néző nem tudja eldönteni, hogyan viseltessen azzal szemben, ami a részvétele által, a jelenlétében történik.
A legjellegzetesebb példa – amely a könyv központi témáját adja – Schilling Árpád Feketeország című előadása, amelyet 2004-ben a Krétakör társulattal rendezett meg. Boros Kinga felidézte, hogy az előadás egyik jelenetében az iraki börtönkínzásokat dolgozzák fel, ahol egy adott ponton a színész a néző kezébe adja a kamerát, amellyel addig a jelenetet filmezték. Mint mondta, kezdetben felháborítónak találta a gesztust, hogy a nézőnek akaratán kívül asszisztálnia kell egy ilyen cselekvéshez. „Ezt a jelenetet sokáig forgattam magamban, kezdetben felháborodásból, aztán szenvedélyesen vitatkozva vele.
– magyarázta. Hozzátette, a színházban ugyanis kőkeményen él az a kimondatlan megegyezés, hogy tehetünk bármit – alhatunk, nevethetünk vagy tapsolhatunk –, amíg azt csendben tesszük, nem zavarjuk az előadás menetét.
A politikai színház témakörét boncolgató kötetet a Szent György Napok keretében mutatták be hétfőn délután
Fotó: Sánta István Zsolt
A kötetben a szerző azt is körüljárja, miként alakult a cenzúra a kommunizmus idején intézménytörténeti szempontból. Mint mondta, bár a ’70-es évektől kezdve megszűnt a cenzúra hivatalos fóruma, az ellenőrzés akkor kezdett csak igazán bedurvulni.
Jegyzőkönyv készült az egyes kritikai beszélgetésekről, amelyet az Országos Levéltár megőrzött, így utólag a történészek és színháztudósok által kutathatóvá vált. Mint mondta, a színházban dolgozó emberek fontosnak tartották megőrizni a különféle kézírásos jegyzeteket és az ideológiai beszélgetéseken íródott jegyzőkönyveket, ezáltal lehetővé téve a téma kutathatóságát. „Ezek roppant értékes színháztröténeti dokumentumoknak bizonyulnak, amelyekből sok mindent ki lehet olvasni” – tette hozzá Boros Kinga.
A szerző a politikai színház témájában megkerülhetetlen, német száramzású Erwin Piscator avantgárd rendező és a szintén német származású Bertolt Brecht színházi teoretikus és rendező munkásságát, a történelmi drámától eltávolodó, modernkori színházi jelenségeket is kibontja kötetében. Érinti a performasz, illetve az environmental, azaz „körülvevő”, „körülölelő” színház fogalmait is. Reflektál azokra a helyi jellegű, fontos színházi megmozdulásokra és akár figurákra (lásd a beszélgetést vezető, Benedek Ágnes által megformált, önálló életet élő Székely Claribella karakterét), amelyek valamilyen módon megpiszkálják a színházról alkotott, hagyományos fogalmunkat.

Könyvbemutatókat, színházi előadásokat, zenei eseményeket, kiállításmegnyitókat is kínál közönségének a szombaton kezdődött Szent György Napok. A 9 napig tartó sepsiszentgyörgyi városünnep több mint 160 programpontot sorakoztat fel.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!