Hirdetés

Kötet a „kényelmetlen színház” arcairól: Boros Kinga teatrológus könyvét mutatták be a Szent György Napok kulturális hetén

Boros Kinga teatrológus, dramaturg, 
szerkesztő (képünkön jobbra) és a Székely Claribella bőrébe bújt Benedek Ágnes színésznő •  Fotó: Sánta István Zsolt

Boros Kinga teatrológus, dramaturg, szerkesztő (képünkön jobbra) és a Székely Claribella bőrébe bújt Benedek Ágnes színésznő

Fotó: Sánta István Zsolt

A politikai színház kérdéskörét, a néző szerepét járja körül Boros Kinga teatrológusnak, a Színház folyóirat szerkesztőjének nemrég megjelent könyve. A Kényelmetlen színház. A politikai tartalomtól az észlelés politikájáig című kötetet a Szent György Napokon mutatták be hétfőn délután.

Oláh Eszter

2022. április 26., 14:122022. április 26., 14:12

2022. április 26., 14:142022. április 26., 14:14

Nem hétköznapi, már-már performansznak is beillő könyvbemutatóval indult a Szent György Napok kulturális hete hétfő délután, a sepsiszentgyörgyi Szimpla kávézóban. Boros Kinga teatrológussal, a Színház folyóirat szerkesztőjével a Székely Claribella név mögé „bújt” Benedek Ágnes sepsiszentgyörgyi színésznő beszélgetett. A Kényelmetlen színház. A politikai tartalomtól az észlelés politikájáig című, nemrég megjelent kötet a szerző doktori dolgozatának könyvvé formált változata.

A sepsiszentgyörgyi származású, jelenleg Csíkszeredában élő Boros Kinga, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusa 2004-ben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem teatrológia szakán diplomázott, majd doktori dolgozatát 2014-ben védte meg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. Színháztörténeti kutatásainak központi elemét a politikai színház mai értelmezése adja, nem ideológiai, hanem a felelős társas létezés szempontjából közelítve. Mint azt a szerző is elmondta, a cím egyfajta metaforaként reflektál a poltikai színház kérdéskörére.

Hirdetés

„Leginkább az érdekelt, amikor a kutatássá összeállt témákkal foglalkoztam, hogy miben áll a színház politikussága”

– osztotta meg. Hozzátette, a kényelmetlen jelzőt azok a kötetben is taglalt előadáspéldák adták, amelyben a néző nem tudja eldönteni, hogyan viseltessen azzal szemben, ami a részvétele által, a jelenlétében történik.

 Aludjunk, tapsoljunk, nevessünk – de csak csendben

A legjellegzetesebb példa – amely a könyv központi témáját adja – Schilling Árpád Feketeország című előadása, amelyet 2004-ben a Krétakör társulattal rendezett meg. Boros Kinga felidézte, hogy az előadás egyik jelenetében az iraki börtönkínzásokat dolgozzák fel, ahol egy adott ponton a színész a néző kezébe adja a kamerát, amellyel addig a jelenetet filmezték. Mint mondta, kezdetben felháborítónak találta a gesztust, hogy a nézőnek akaratán kívül asszisztálnia kell egy ilyen cselekvéshez. „Ezt a jelenetet sokáig forgattam magamban, kezdetben felháborodásból, aztán szenvedélyesen vitatkozva vele.

Idézet
Ezen keresztül aztán könnyen megértettem az észlelés politikájának elméletét: olyan helyzet, amelyben eldönthetem, hogy nézőként viselkedem és hozzájárulok ahhoz, hogy az előadás zavartalanul folyjon, vagy visszautasítom, hogy részt vegyek egy ilyen interakcióban”

– magyarázta. Hozzátette, a színházban ugyanis kőkeményen él az a kimondatlan megegyezés, hogy tehetünk bármit – alhatunk, nevethetünk vagy tapsolhatunk –, amíg azt csendben tesszük, nem zavarjuk az előadás menetét.

A politikai színház témakörét boncolgató kötetet a Szent György Napok keretében mutatták be hétfőn délután •  Fotó: Sánta István Zsolt Galéria

A politikai színház témakörét boncolgató kötetet a Szent György Napok keretében mutatták be hétfőn délután

Fotó: Sánta István Zsolt

Ideológiai ellenőrzés a kommunizmus idején

A kötetben a szerző azt is körüljárja, miként alakult a cenzúra a kommunizmus idején intézménytörténeti szempontból. Mint mondta, bár a ’70-es évektől kezdve megszűnt a cenzúra hivatalos fóruma, az ellenőrzés akkor kezdett csak igazán bedurvulni.

Ami az ideológiai ellenőrzést illeti, a szerző a sepsiszentgyörgyi színház történetét helyzetét veszi górcső alá: itt 1983-ban alakul meg hivatalosan a bizottság, amely az előadások ideológiai ellenőrzését végzi (úgynevezett vizionálás).

Jegyzőkönyv készült az egyes kritikai beszélgetésekről, amelyet az Országos Levéltár megőrzött, így utólag a történészek és színháztudósok által kutathatóvá vált. Mint mondta, a színházban dolgozó emberek fontosnak tartották megőrizni a különféle kézírásos jegyzeteket és az ideológiai beszélgetéseken íródott jegyzőkönyveket, ezáltal lehetővé téve a téma kutathatóságát. „Ezek roppant értékes színháztröténeti dokumentumoknak bizonyulnak, amelyekből sok mindent ki lehet olvasni” – tette hozzá Boros Kinga.

A szerző a politikai színház témájában megkerülhetetlen, német száramzású Erwin Piscator avantgárd rendező és a szintén német származású Bertolt Brecht színházi teoretikus és rendező munkásságát, a történelmi drámától eltávolodó, modernkori színházi jelenségeket is kibontja kötetében. Érinti a performasz, illetve az environmental, azaz „körülvevő”, „körülölelő” színház fogalmait is. Reflektál azokra a helyi jellegű, fontos színházi megmozdulásokra és akár figurákra (lásd a beszélgetést vezető, Benedek Ágnes által megformált, önálló életet élő Székely Claribella karakterét), amelyek valamilyen módon megpiszkálják a színházról alkotott, hagyományos fogalmunkat.

korábban írtuk

Kulturális kínálat Sepsiszentgyörgyön: színházi, képzőművészeti, zenei események a vasárnapig tartó Szent György Napokon
Kulturális kínálat Sepsiszentgyörgyön: színházi, képzőművészeti, zenei események a vasárnapig tartó Szent György Napokon

Könyvbemutatókat, színházi előadásokat, zenei eseményeket, kiállításmegnyitókat is kínál közönségének a szombaton kezdődött Szent György Napok. A 9 napig tartó sepsiszentgyörgyi városünnep több mint 160 programpontot sorakoztat fel.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
Hirdetés
Hirdetés