
Boros Kinga teatrológus, dramaturg, szerkesztő (képünkön jobbra) és a Székely Claribella bőrébe bújt Benedek Ágnes színésznő
Fotó: Sánta István Zsolt
A politikai színház kérdéskörét, a néző szerepét járja körül Boros Kinga teatrológusnak, a Színház folyóirat szerkesztőjének nemrég megjelent könyve. A Kényelmetlen színház. A politikai tartalomtól az észlelés politikájáig című kötetet a Szent György Napokon mutatták be hétfőn délután.
2022. április 26., 14:122022. április 26., 14:12
2022. április 26., 14:142022. április 26., 14:14
Nem hétköznapi, már-már performansznak is beillő könyvbemutatóval indult a Szent György Napok kulturális hete hétfő délután, a sepsiszentgyörgyi Szimpla kávézóban. Boros Kinga teatrológussal, a Színház folyóirat szerkesztőjével a Székely Claribella név mögé „bújt” Benedek Ágnes sepsiszentgyörgyi színésznő beszélgetett. A Kényelmetlen színház. A politikai tartalomtól az észlelés politikájáig című, nemrég megjelent kötet a szerző doktori dolgozatának könyvvé formált változata.
A sepsiszentgyörgyi származású, jelenleg Csíkszeredában élő Boros Kinga, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusa 2004-ben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem teatrológia szakán diplomázott, majd doktori dolgozatát 2014-ben védte meg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. Színháztörténeti kutatásainak központi elemét a politikai színház mai értelmezése adja, nem ideológiai, hanem a felelős társas létezés szempontjából közelítve. Mint azt a szerző is elmondta, a cím egyfajta metaforaként reflektál a poltikai színház kérdéskörére.
– osztotta meg. Hozzátette, a kényelmetlen jelzőt azok a kötetben is taglalt előadáspéldák adták, amelyben a néző nem tudja eldönteni, hogyan viseltessen azzal szemben, ami a részvétele által, a jelenlétében történik.
A legjellegzetesebb példa – amely a könyv központi témáját adja – Schilling Árpád Feketeország című előadása, amelyet 2004-ben a Krétakör társulattal rendezett meg. Boros Kinga felidézte, hogy az előadás egyik jelenetében az iraki börtönkínzásokat dolgozzák fel, ahol egy adott ponton a színész a néző kezébe adja a kamerát, amellyel addig a jelenetet filmezték. Mint mondta, kezdetben felháborítónak találta a gesztust, hogy a nézőnek akaratán kívül asszisztálnia kell egy ilyen cselekvéshez. „Ezt a jelenetet sokáig forgattam magamban, kezdetben felháborodásból, aztán szenvedélyesen vitatkozva vele.
– magyarázta. Hozzátette, a színházban ugyanis kőkeményen él az a kimondatlan megegyezés, hogy tehetünk bármit – alhatunk, nevethetünk vagy tapsolhatunk –, amíg azt csendben tesszük, nem zavarjuk az előadás menetét.
A politikai színház témakörét boncolgató kötetet a Szent György Napok keretében mutatták be hétfőn délután
Fotó: Sánta István Zsolt
A kötetben a szerző azt is körüljárja, miként alakult a cenzúra a kommunizmus idején intézménytörténeti szempontból. Mint mondta, bár a ’70-es évektől kezdve megszűnt a cenzúra hivatalos fóruma, az ellenőrzés akkor kezdett csak igazán bedurvulni.
Jegyzőkönyv készült az egyes kritikai beszélgetésekről, amelyet az Országos Levéltár megőrzött, így utólag a történészek és színháztudósok által kutathatóvá vált. Mint mondta, a színházban dolgozó emberek fontosnak tartották megőrizni a különféle kézírásos jegyzeteket és az ideológiai beszélgetéseken íródott jegyzőkönyveket, ezáltal lehetővé téve a téma kutathatóságát. „Ezek roppant értékes színháztröténeti dokumentumoknak bizonyulnak, amelyekből sok mindent ki lehet olvasni” – tette hozzá Boros Kinga.
A szerző a politikai színház témájában megkerülhetetlen, német száramzású Erwin Piscator avantgárd rendező és a szintén német származású Bertolt Brecht színházi teoretikus és rendező munkásságát, a történelmi drámától eltávolodó, modernkori színházi jelenségeket is kibontja kötetében. Érinti a performasz, illetve az environmental, azaz „körülvevő”, „körülölelő” színház fogalmait is. Reflektál azokra a helyi jellegű, fontos színházi megmozdulásokra és akár figurákra (lásd a beszélgetést vezető, Benedek Ágnes által megformált, önálló életet élő Székely Claribella karakterét), amelyek valamilyen módon megpiszkálják a színházról alkotott, hagyományos fogalmunkat.

Könyvbemutatókat, színházi előadásokat, zenei eseményeket, kiállításmegnyitókat is kínál közönségének a szombaton kezdődött Szent György Napok. A 9 napig tartó sepsiszentgyörgyi városünnep több mint 160 programpontot sorakoztat fel.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!