Boros Kinga teatrológus, dramaturg, szerkesztő (képünkön jobbra) és a Székely Claribella bőrébe bújt Benedek Ágnes színésznő
Fotó: Sánta István Zsolt
A politikai színház kérdéskörét, a néző szerepét járja körül Boros Kinga teatrológusnak, a Színház folyóirat szerkesztőjének nemrég megjelent könyve. A Kényelmetlen színház. A politikai tartalomtól az észlelés politikájáig című kötetet a Szent György Napokon mutatták be hétfőn délután.
2022. április 26., 14:122022. április 26., 14:12
2022. április 26., 14:142022. április 26., 14:14
Nem hétköznapi, már-már performansznak is beillő könyvbemutatóval indult a Szent György Napok kulturális hete hétfő délután, a sepsiszentgyörgyi Szimpla kávézóban. Boros Kinga teatrológussal, a Színház folyóirat szerkesztőjével a Székely Claribella név mögé „bújt” Benedek Ágnes sepsiszentgyörgyi színésznő beszélgetett. A Kényelmetlen színház. A politikai tartalomtól az észlelés politikájáig című, nemrég megjelent kötet a szerző doktori dolgozatának könyvvé formált változata.
A sepsiszentgyörgyi származású, jelenleg Csíkszeredában élő Boros Kinga, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusa 2004-ben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem teatrológia szakán diplomázott, majd doktori dolgozatát 2014-ben védte meg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. Színháztörténeti kutatásainak központi elemét a politikai színház mai értelmezése adja, nem ideológiai, hanem a felelős társas létezés szempontjából közelítve. Mint azt a szerző is elmondta, a cím egyfajta metaforaként reflektál a poltikai színház kérdéskörére.
– osztotta meg. Hozzátette, a kényelmetlen jelzőt azok a kötetben is taglalt előadáspéldák adták, amelyben a néző nem tudja eldönteni, hogyan viseltessen azzal szemben, ami a részvétele által, a jelenlétében történik.
A legjellegzetesebb példa – amely a könyv központi témáját adja – Schilling Árpád Feketeország című előadása, amelyet 2004-ben a Krétakör társulattal rendezett meg. Boros Kinga felidézte, hogy az előadás egyik jelenetében az iraki börtönkínzásokat dolgozzák fel, ahol egy adott ponton a színész a néző kezébe adja a kamerát, amellyel addig a jelenetet filmezték. Mint mondta, kezdetben felháborítónak találta a gesztust, hogy a nézőnek akaratán kívül asszisztálnia kell egy ilyen cselekvéshez. „Ezt a jelenetet sokáig forgattam magamban, kezdetben felháborodásból, aztán szenvedélyesen vitatkozva vele.
– magyarázta. Hozzátette, a színházban ugyanis kőkeményen él az a kimondatlan megegyezés, hogy tehetünk bármit – alhatunk, nevethetünk vagy tapsolhatunk –, amíg azt csendben tesszük, nem zavarjuk az előadás menetét.
A politikai színház témakörét boncolgató kötetet a Szent György Napok keretében mutatták be hétfőn délután
Fotó: Sánta István Zsolt
A kötetben a szerző azt is körüljárja, miként alakult a cenzúra a kommunizmus idején intézménytörténeti szempontból. Mint mondta, bár a ’70-es évektől kezdve megszűnt a cenzúra hivatalos fóruma, az ellenőrzés akkor kezdett csak igazán bedurvulni.
Jegyzőkönyv készült az egyes kritikai beszélgetésekről, amelyet az Országos Levéltár megőrzött, így utólag a történészek és színháztudósok által kutathatóvá vált. Mint mondta, a színházban dolgozó emberek fontosnak tartották megőrizni a különféle kézírásos jegyzeteket és az ideológiai beszélgetéseken íródott jegyzőkönyveket, ezáltal lehetővé téve a téma kutathatóságát. „Ezek roppant értékes színháztröténeti dokumentumoknak bizonyulnak, amelyekből sok mindent ki lehet olvasni” – tette hozzá Boros Kinga.
A szerző a politikai színház témájában megkerülhetetlen, német száramzású Erwin Piscator avantgárd rendező és a szintén német származású Bertolt Brecht színházi teoretikus és rendező munkásságát, a történelmi drámától eltávolodó, modernkori színházi jelenségeket is kibontja kötetében. Érinti a performasz, illetve az environmental, azaz „körülvevő”, „körülölelő” színház fogalmait is. Reflektál azokra a helyi jellegű, fontos színházi megmozdulásokra és akár figurákra (lásd a beszélgetést vezető, Benedek Ágnes által megformált, önálló életet élő Székely Claribella karakterét), amelyek valamilyen módon megpiszkálják a színházról alkotott, hagyományos fogalmunkat.
Könyvbemutatókat, színházi előadásokat, zenei eseményeket, kiállításmegnyitókat is kínál közönségének a szombaton kezdődött Szent György Napok. A 9 napig tartó sepsiszentgyörgyi városünnep több mint 160 programpontot sorakoztat fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!