
Az elveszettnek hitt kép a Dorotheum aukciós ház honlapján
Fotó: Dorotheum.com
Körösfői-Kriesch Aladárnak, a gödöllői művésztelep alapítójának egyik elveszettnek hitt festményét adományozzák a marosvásárhelyi Kultúrpalotának helyi civilek. A neves festő készítette a szecesszió erdélyi gyöngyszemének számító Kultúrpalota falképeit és homlokzati mozaikját is.
2022. november 02., 18:272022. november 02., 18:27
2022. november 02., 19:062022. november 02., 19:06
Az 1910-ben készült, házi zongorakoncertet ábrázoló festményt a november 11-én tartandó palotabál szervezői adományozzák a kulturális intézménynek, annak apropóján, hogy a neves festő több műve is látható az épületben.
Az Agerpres hírügynökség szerint az ötödik alkalommal tartandó bál szervezői szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatójukon elmondták: a festményről a Vasárnapi Újság egy 1914-es lapszámában megjelent reprodukcióból tudtak, elveszettnek hitték.
Az Agerpres szerint a bál szervezői elmondták, hogy Aurel Ciupe egyik képe után ez lesz a második festmény, melyet a Kultúrpalotának adományoznak, kiváló állapotban van. Azért keltette fel a marosvásárhelyi művészetkedvelők érdeklődését, mivel alkotója 1911–1913 között a Kultúrpalota belső tereinek díszítésén dolgozott.
A szervezők hangsúlyozták: a magyar szecesszió jelentős képviselőjeként a festő-, szobrász- és iparművészként egyaránt alkotó Körösfői-Kriesch Aladár remekműveket hozott létre Marosvásárhelyen, benti falképei mellett a Kultúrpalota homlokzatát díszítő mozaikja is ismert, akárcsak a Ferencz József megkoronázását ábrázoló relief.
Cristina Manoilă elmondta, a Maros megyei múzeum korábban csupán néhány vázlatot őrzött a neves magyar szecessziós mester munkásságából, a gyűjteményt 2019-ben sikerült bővíteni az 1905-ben készült Három gyermek című olajfestményével.
Ovidiu Maior emlékeztetett, hogy a palotabál szervezői már több marosvásárhelyi kulturális intézményt támogattak, a Filharmóniának Beethoven, Berlioz, Mozart és más ismert zeneszerzők Németországban nyomtatott partitúráit adományozták. A Maros megyei könyvtár öt régi könyvvel lett gazdagabb általuk, míg a művészeti líceumnak négy hegedűt ajándékoztak.
Körösfői-Kriesch Aladár (1863. október 29. – 1920. június 16.) magyar festő, szobrász és iparművész, a magyar szecesszió kiváló képviselője. Számos fontos alkotása van Marosvásárhelyen: a Kultúrpalota homlokzatán látható Hódolat Hungáriának című mozaik, illetve az épület több belső falképe. Erdélyi szempontból szintén fontos Az 1586-os tordai országgyűlés című, 1896-ban készült munkája, mely a vallásszabadság kinyilvánításának állít emléket és a tordai múzeumban látható.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
1 hozzászólás