Az elveszettnek hitt kép a Dorotheum aukciós ház honlapján
Fotó: Dorotheum.com
Körösfői-Kriesch Aladárnak, a gödöllői művésztelep alapítójának egyik elveszettnek hitt festményét adományozzák a marosvásárhelyi Kultúrpalotának helyi civilek. A neves festő készítette a szecesszió erdélyi gyöngyszemének számító Kultúrpalota falképeit és homlokzati mozaikját is.
2022. november 02., 18:272022. november 02., 18:27
2022. november 02., 19:062022. november 02., 19:06
Az 1910-ben készült, házi zongorakoncertet ábrázoló festményt a november 11-én tartandó palotabál szervezői adományozzák a kulturális intézménynek, annak apropóján, hogy a neves festő több műve is látható az épületben.
Az Agerpres hírügynökség szerint az ötödik alkalommal tartandó bál szervezői szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatójukon elmondták: a festményről a Vasárnapi Újság egy 1914-es lapszámában megjelent reprodukcióból tudtak, elveszettnek hitték.
Az Agerpres szerint a bál szervezői elmondták, hogy Aurel Ciupe egyik képe után ez lesz a második festmény, melyet a Kultúrpalotának adományoznak, kiváló állapotban van. Azért keltette fel a marosvásárhelyi művészetkedvelők érdeklődését, mivel alkotója 1911–1913 között a Kultúrpalota belső tereinek díszítésén dolgozott.
A szervezők hangsúlyozták: a magyar szecesszió jelentős képviselőjeként a festő-, szobrász- és iparművészként egyaránt alkotó Körösfői-Kriesch Aladár remekműveket hozott létre Marosvásárhelyen, benti falképei mellett a Kultúrpalota homlokzatát díszítő mozaikja is ismert, akárcsak a Ferencz József megkoronázását ábrázoló relief.
Cristina Manoilă elmondta, a Maros megyei múzeum korábban csupán néhány vázlatot őrzött a neves magyar szecessziós mester munkásságából, a gyűjteményt 2019-ben sikerült bővíteni az 1905-ben készült Három gyermek című olajfestményével.
Ovidiu Maior emlékeztetett, hogy a palotabál szervezői már több marosvásárhelyi kulturális intézményt támogattak, a Filharmóniának Beethoven, Berlioz, Mozart és más ismert zeneszerzők Németországban nyomtatott partitúráit adományozták. A Maros megyei könyvtár öt régi könyvvel lett gazdagabb általuk, míg a művészeti líceumnak négy hegedűt ajándékoztak.
Körösfői-Kriesch Aladár (1863. október 29. – 1920. június 16.) magyar festő, szobrász és iparművész, a magyar szecesszió kiváló képviselője. Számos fontos alkotása van Marosvásárhelyen: a Kultúrpalota homlokzatán látható Hódolat Hungáriának című mozaik, illetve az épület több belső falképe. Erdélyi szempontból szintén fontos Az 1586-os tordai országgyűlés című, 1896-ban készült munkája, mely a vallásszabadság kinyilvánításának állít emléket és a tordai múzeumban látható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás