2009. május 26., 01:582009. május 26., 01:58
„Nemcsak a mi erdélyi önérzetünk mondja, hanem az irodalomtörténet is megállapította, hogy Kazinczyt az erdélyi szellem biztató kisugárzása avatta íróvá. Kazinczy erdélyi, az enyedi Bethlen-kollégiumból kinőtt példán és mintából vette észre és tűzte maga elé a határozott célt: nyelvünk, irodalmunk, ízlésünk megújítását” – magyarázta Szabó Zsolt. Hozzátette: ehhez az is kellett, hogy az erdővidéki Barótról Magyarországra került jezsuita író és költő, Baróti Szabó Dáviddal, az Alsó-Fehér megyei Ispánlakán született Báróczy Sándorral és a zsibói Wesselényi Miklóssal összehozza a sors. A Wesselényihez kötődő szoros barátságnak, sőt komaságnak volt köszönhető, hogy 1816 júniusában–szeptemberében Kazinczynak beteljesülhetett régi vágya: Erdély bebarangolása és az ennek nyomán született, ma is érdekes és tanulságos olvasmány, az Erdélyi levelek – magyarázta Szabó Zsolt. Hozzátette: Kazinczy ezzel az egyik legelső, magyar nyelven írt útleírásával irányította rá a figyelmet „a bűnös nemtörődömséggel” nemcsak a bécsi udvar, hanem a magyarországi magyarok által is elfeledett és mellőzött Erdélyre. Ezzel az örökséggel fűződik egybe a szilágysomlyói magyarság abbéli törekvése, amelynek megkoronázásaként 1998. május 16-án felavatták az önálló magyar könyvtárat. „Négyezer kötettel indultunk, ma már tízezer címnél tartunk, ebből természetesen a magyar tannyelvű Báthory István Általános Iskolának is bőven jutott olvasnivaló” – magyarázta a Krónikának Nagy Andrea könyvtáros. Széman Péter, a Báthory-alapítvány elnöke szerint a tizenhatezres szilágysági városban a magyarok aránya közel huszonhárom százalék, valamennyien büszkék lehetnek a közös erővel létrehozott tékára. „Ennek köszönhetően most már gyakrabban találkozhatunk magyar szerzőkkel, remélhetőleg nem kell eltelnie újabb évtizedeknek, míg magyar tollforgatót láthatunk vendégül” – mondta a saját írásaiból felolvasó Jancsó Noémit, a Bretter-kör tehetséges költő-író elnökét üdvözölve. Széman Péter ugyanakkor átnyújtotta a helyi kisközösség önszervező tevékenységében kifejtett eredményes munkája elismeréseként kijáró EMKE-oklevelet Szőke Annának, a zilahi népi alkotások háza szakirányítójának, valamint Gáspár Attilának, a zilahi művészeti líceum zenetanárának. A szilágysomlyói ünnepnapot a kolozsvári Alterego irodalmi csoport Szilágyi Domokos-esttel koronázta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok