Könyvtári jubileum Szilágysomlyón

„Nemcsak a mi erdélyi önérzetünk mondja, hanem az irodalomtörténet is megállapította, hogy Kazinczyt az erdélyi szellem biztató kisugárzása avatta íróvá. Kazinczy erdélyi, az enyedi Bethlen-kollégiumból kinőtt példán és mintából vette észre és tűzte maga elé a határozott célt: nyelvünk, irodalmunk, ízlésünk megújítását” – magyarázta Szabó Zsolt. Hozzátette: ehhez az is kellett, hogy az erdővidéki Barótról Magyarországra került jezsuita író és költő, Baróti Szabó Dáviddal, az Alsó-Fehér megyei Ispánlakán született Báróczy Sándorral és a zsibói Wesselényi Miklóssal összehozza a sors. A Wesselényihez kötődő szoros barátságnak, sőt komaságnak volt köszönhető, hogy 1816 júniusában–szeptemberében Kazinczynak beteljesülhetett régi vágya: Erdély bebarangolása és az ennek nyomán született, ma is érdekes és tanulságos olvasmány, az Erdélyi levelek – magyarázta Szabó Zsolt. Hozzátette: Kazinczy ezzel az egyik legelső, magyar nyelven írt útleírásával irányította rá a figyelmet „a bűnös nemtörődömséggel” nemcsak a bécsi udvar, hanem a magyarországi magyarok által is elfeledett és mellőzött Erdélyre. Ezzel az örökséggel fűződik egybe a szilágysomlyói magyarság abbéli törekvése, amelynek megkoronázásaként 1998. május 16-án felavatták az önálló magyar könyvtárat.

„Négyezer kötettel indultunk, ma már tízezer címnél tartunk, ebből természetesen a magyar tannyelvű Báthory István Általános Iskolának is bőven jutott olvasnivaló” – magyarázta a Krónikának Nagy Andrea könyvtáros. Széman Péter, a Báthory-alapítvány elnöke szerint a tizenhatezres szilágysági városban a magyarok aránya közel huszonhárom százalék, valamennyien büszkék lehetnek a közös erővel létrehozott tékára. „Ennek köszönhetően most már gyakrabban találkozhatunk magyar szerzőkkel, remélhetőleg nem kell eltelnie újabb évtizedeknek, míg magyar tollforgatót láthatunk vendégül” – mondta a saját írásaiból felolvasó Jancsó Noémit, a Bretter-kör tehetséges költő-író elnökét üdvözölve. Széman Péter ugyanakkor átnyújtotta a helyi kisközösség önszervező tevékenységében kifejtett eredményes munkája elismeréseként kijáró EMKE-oklevelet Szőke Annának, a zilahi népi alkotások háza szakirányítójának, valamint Gáspár Attilának, a zilahi művészeti líceum zenetanárának. A szilágysomlyói ünnepnapot a kolozsvári Alterego irodalmi csoport Szilágyi Domokos-esttel koronázta meg.