Hirdetés

Könyvbe szedték Erdély aranykorát – Kolozsváron volt az ősbemutató

A hiánypótló kötet borítója •  Fotó: kötetborító

A hiánypótló kötet borítója

Fotó: kötetborító

„Erdély a magyar nemzet számára páratlan anyagi és szellemi értékeket teremtett meg, amire időről időre emlékeztetni kell” – mondta Dr. Oborni Teréz Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvének kolozsvári ősbemutatóján.

Pap Melinda

2021. augusztus 19., 16:122021. augusztus 19., 16:12

A legnagyobb szakmai igényességgel, ugyanakkor közérthető, olvasmányos stílusban megírt könyv jelent meg az Erdélyi Fejedelemség koráról, a Dr. Oborni Teréz történész, az ELTE BTK Történettudományi Intézet docense által írt Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című kiadvány ősbemutatóját a kincses városban tartották, a Kolozsvári Magyar Napok keretében.

A Vallásszabadság házában tartott könyvbemutatón a szerző ízelítővel is szolgált a kiadványból Bethlen Gábor fejedelem történelmi jelentőségéről. A könyvet kiadó Rubicon Intézet társelnöke, Rácz Árpád történész bevezetőként elmondta,

Hirdetés

„ars poeticájuk”, hogy mások számára is érthető módon, olvasmányos stílusban, de a szakmai nívót megtartva mutassák be mindazt, amit a szakma meg akar mutatni.

A cél az ismeretterjesztés, mivel a Rubicon magazint egyre többen olvassák a szűk szakmán kívül is. Oborni Teréz a kiadvány egyik állandó szerzője, az Erdélyi Fejedelemség koráról szolgál szakmailag megalapozott, de olvasmányos témákkal.

Ebből a kolozsvári közönség is ízelítőt kapott, a szerző könyve egyik fejezetéből, a Bethlen Gábor fejedelemről szó részből tartott vetített képes előadást „Tudással és fegyverrel” címmel. Elmondta, a 19 tanulmányt tartalmazó kiadvány korábbi kutatási eredményei alapján, a tudományosságot és a közérthetőséget szem előtt tartva készült, és diákok számára is alkalmas olvasmány.

A tanulmányok az Oszmán Birodalom uralma alá került Magyar Királyság, illetve az Erdélyi Fejedelemség történetével, valamint a 17. század fontos kérdéseivel is foglalkoznak.

„Erdély dilemmájára” keresik a választ: hogyan tudott egy ilyen kis ország megmaradni az Oszmán- és a Habsburg Birodalom szorításában?

„Erdély a magyar nemzet számára páratlan szellemi és anyagi értékeket teremtett meg, amikre időről időre emlékeztetni kell” – jelentette ki Oborni Teréz.

„Mohamedán Gábor”, a kiváló diplomata

Előadásának címe, „Tudással és fegyverrel” Bethlen Gábor fejedelem jelmondatának is tekinthető, mutatott rá, hiszen 1613–1629-ig tartó uralkodása alatt a

kortársak is elismerték, hogy „az országban bőség vagyon”, és „ellenség lova lába nem taposta a földet”.

Bethlen Gábor uralkodása anyagi és szellemi fejlődést hozott, nem véletlen, hogy a kor meghatározó európai uralkodói között tartották számon, a franciaországi Beauregard-i kastély portrétárában is szerepel az arcképe.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem •  Fotó: Wikipédia Galéria

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem

Fotó: Wikipédia

„Gábor viszont ifjúságától kezdve magasabbra nézett, ékesszóló, merész, magabiztos, semmit lehetetlennek nem tartó ifjú volt…” – idézte Bojti Veres Gáspárt, a fejedelem titkárát a történész, aki szerint abban a korban nem akadt alkalmasabb ember a fejedelmi szék elfoglalására Bethlen Gábornál.

Az erdélyi rendek a töröktől félve választották fejdelemmé, míg a nyugati keresztény hatalmak a szultán szolgájának tartották, ezért „Mohamedán Gábornak” csúfolták.

Az európai diplomáciában maga volt a rejtély, sokszor ellentmondásosan szervezte külföldi kapcsolatait, és kiváló diplomáciai érzékének köszönhető, hogy Erdély meg tudta őrizni függetlenségét. Bethlen felvállalta, hogy ki van szolgáltatva a Porta kényének-kedvének, mondta a történész, hozzátéve, hogy a korabeli emberek az Oszmán Birodalmat legyőzhetetlennek tartották és minden okuk megvolt rá. Nem csak felvállalta a törökkel való kapcsolatot, úgy alakította, hogy haszna váljon belőle.

„Erdély mindig gazdagít”

Kiváló diplomáciai érzékére vall a szerző szerint, hogy Bethlen Gábor átengedte Lippa várát a töröknek, amikor az azzal fenyegetett, hogy egész Erdélyt elfoglalja. „Taktikus és bölcs politikus volt, tudta, hogy áldozatokat is kell hozni” – mondta Oborni Teréz. A történész szerint

Bethlen Gábor államférfiúi nagyságának legnagyobb bizonyítéka, hogy bár megválasztották magyar királynak, nem koronáztatta meg magát.

„Ez egyszerű, de nagyszerű döntés volt” – értékelt, ennek bölcsességét még Bethlen kritikusai is elismerik, hiszen Magyarországnak és Erdélynek is kárára lett volna a gesztus.

A kötet szerkesztője, Rácz Árpád az előadás végén rámutatott: Bethlen Gábor uralkodása Európa válságos időszakában történt, ő akkor lett nagy ember és nem veszett el a problémák garmadájában. Hangsúlyozta,

erdélyi származásúként jól látja, hogy a magyarországiak hajlamosak „befele nézni”, holott „Erdély mindig gazdagítja az írásokat”.

Ebben a könyvben is megpróbálnak sokrétűen, sok szempontból közelíteni a témához, mondta, és olyan anyagokat összegyűjteni, melyeket az olvasó közel érezhet magához. Az Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyv a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt a Farkas utcában is megvásárolható.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
Hirdetés
Hirdetés