
A hiánypótló kötet borítója
Fotó: kötetborító
„Erdély a magyar nemzet számára páratlan anyagi és szellemi értékeket teremtett meg, amire időről időre emlékeztetni kell” – mondta Dr. Oborni Teréz Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvének kolozsvári ősbemutatóján.
2021. augusztus 19., 16:122021. augusztus 19., 16:12
A legnagyobb szakmai igényességgel, ugyanakkor közérthető, olvasmányos stílusban megírt könyv jelent meg az Erdélyi Fejedelemség koráról, a Dr. Oborni Teréz történész, az ELTE BTK Történettudományi Intézet docense által írt Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című kiadvány ősbemutatóját a kincses városban tartották, a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Vallásszabadság házában tartott könyvbemutatón a szerző ízelítővel is szolgált a kiadványból Bethlen Gábor fejedelem történelmi jelentőségéről. A könyvet kiadó Rubicon Intézet társelnöke, Rácz Árpád történész bevezetőként elmondta,
A cél az ismeretterjesztés, mivel a Rubicon magazint egyre többen olvassák a szűk szakmán kívül is. Oborni Teréz a kiadvány egyik állandó szerzője, az Erdélyi Fejedelemség koráról szolgál szakmailag megalapozott, de olvasmányos témákkal.
Ebből a kolozsvári közönség is ízelítőt kapott, a szerző könyve egyik fejezetéből, a Bethlen Gábor fejedelemről szó részből tartott vetített képes előadást „Tudással és fegyverrel” címmel. Elmondta, a 19 tanulmányt tartalmazó kiadvány korábbi kutatási eredményei alapján, a tudományosságot és a közérthetőséget szem előtt tartva készült, és diákok számára is alkalmas olvasmány.
A tanulmányok az Oszmán Birodalom uralma alá került Magyar Királyság, illetve az Erdélyi Fejedelemség történetével, valamint a 17. század fontos kérdéseivel is foglalkoznak.
„Erdély a magyar nemzet számára páratlan szellemi és anyagi értékeket teremtett meg, amikre időről időre emlékeztetni kell” – jelentette ki Oborni Teréz.
Előadásának címe, „Tudással és fegyverrel” Bethlen Gábor fejedelem jelmondatának is tekinthető, mutatott rá, hiszen 1613–1629-ig tartó uralkodása alatt a
Bethlen Gábor uralkodása anyagi és szellemi fejlődést hozott, nem véletlen, hogy a kor meghatározó európai uralkodói között tartották számon, a franciaországi Beauregard-i kastély portrétárában is szerepel az arcképe.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
Fotó: Wikipédia
„Gábor viszont ifjúságától kezdve magasabbra nézett, ékesszóló, merész, magabiztos, semmit lehetetlennek nem tartó ifjú volt…” – idézte Bojti Veres Gáspárt, a fejedelem titkárát a történész, aki szerint abban a korban nem akadt alkalmasabb ember a fejedelmi szék elfoglalására Bethlen Gábornál.
Az európai diplomáciában maga volt a rejtély, sokszor ellentmondásosan szervezte külföldi kapcsolatait, és kiváló diplomáciai érzékének köszönhető, hogy Erdély meg tudta őrizni függetlenségét. Bethlen felvállalta, hogy ki van szolgáltatva a Porta kényének-kedvének, mondta a történész, hozzátéve, hogy a korabeli emberek az Oszmán Birodalmat legyőzhetetlennek tartották és minden okuk megvolt rá. Nem csak felvállalta a törökkel való kapcsolatot, úgy alakította, hogy haszna váljon belőle.
Kiváló diplomáciai érzékére vall a szerző szerint, hogy Bethlen Gábor átengedte Lippa várát a töröknek, amikor az azzal fenyegetett, hogy egész Erdélyt elfoglalja. „Taktikus és bölcs politikus volt, tudta, hogy áldozatokat is kell hozni” – mondta Oborni Teréz. A történész szerint
„Ez egyszerű, de nagyszerű döntés volt” – értékelt, ennek bölcsességét még Bethlen kritikusai is elismerik, hiszen Magyarországnak és Erdélynek is kárára lett volna a gesztus.
A kötet szerkesztője, Rácz Árpád az előadás végén rámutatott: Bethlen Gábor uralkodása Európa válságos időszakában történt, ő akkor lett nagy ember és nem veszett el a problémák garmadájában. Hangsúlyozta,
Ebben a könyvben is megpróbálnak sokrétűen, sok szempontból közelíteni a témához, mondta, és olyan anyagokat összegyűjteni, melyeket az olvasó közel érezhet magához. Az Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyv a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt a Farkas utcában is megvásárolható.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!