2009. február 23., 09:232009. február 23., 09:23
Mátyás királynak nagy ékesszólásáról híres kedveltje 1489–1490-ben retorikatanár volt Mátyás udvarában, latin nyelvű kézirata 1539-ben jelent meg először nyomtatásban. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója a Krónikának elmondta: a mű fordítását egy firenzei kutató asszony javaslatára László Bakk Anikó, az Amaryllis Társaság tiszteletbeli elnöke szorgalmazta, végül a kötetet Ledán M. István erdélyi református lelkész fordította le magyarra.
Murvai Olga egyetemi tanár, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánhelyettese ismertette a kiadványt. Elmondta, hogy a kiadott mű nem dialógus, hanem „trialógus”: Mátyás, Beatrix és Petrus (azaz Pietro Ronsaro író, püspök, Domonkos-rendi szerzetes) vitázik benne. A leírt vita természetesen fikció, kevés a valószínűsége annak, hogy ez a beszélgetés ugyanígy lezajlott volna.
Brandolininak tulajdonított eszmefuttatásról van szó, ám Murvai Olga szerint a mű így is Mátyás király alakját idéző, jelentős humanista irodalmi emlék. A Dialógusban a vita témája az, hogy a királyt köszvény kínozza, emiatt sötét gondolatai támadnak, és ennek kapcsán a három személy a rosszról értekezik. A rossznak nemcsak elvont formáját közelítik meg, hanem mint betegséget taglalják.
A nézeteltérés a vitapartnerek között főként abban áll, hogy a király azt kívánja: bár meg sem született volna. De Petrus (csak ilyen néven szerepel a kötetben) kifejti: aki annyi jót tett, mint Mátyás, nem állíthat ilyesmit, nincs ehhez joga. Beatrix vidám, könnyed hangvételű közbeszólásai alapján a királynéról is fogalmat alkothatunk.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.