2009. február 23., 09:232009. február 23., 09:23
Mátyás királynak nagy ékesszólásáról híres kedveltje 1489–1490-ben retorikatanár volt Mátyás udvarában, latin nyelvű kézirata 1539-ben jelent meg először nyomtatásban. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója a Krónikának elmondta: a mű fordítását egy firenzei kutató asszony javaslatára László Bakk Anikó, az Amaryllis Társaság tiszteletbeli elnöke szorgalmazta, végül a kötetet Ledán M. István erdélyi református lelkész fordította le magyarra.
Murvai Olga egyetemi tanár, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánhelyettese ismertette a kiadványt. Elmondta, hogy a kiadott mű nem dialógus, hanem „trialógus”: Mátyás, Beatrix és Petrus (azaz Pietro Ronsaro író, püspök, Domonkos-rendi szerzetes) vitázik benne. A leírt vita természetesen fikció, kevés a valószínűsége annak, hogy ez a beszélgetés ugyanígy lezajlott volna.
Brandolininak tulajdonított eszmefuttatásról van szó, ám Murvai Olga szerint a mű így is Mátyás király alakját idéző, jelentős humanista irodalmi emlék. A Dialógusban a vita témája az, hogy a királyt köszvény kínozza, emiatt sötét gondolatai támadnak, és ennek kapcsán a három személy a rosszról értekezik. A rossznak nemcsak elvont formáját közelítik meg, hanem mint betegséget taglalják.
A nézeteltérés a vitapartnerek között főként abban áll, hogy a király azt kívánja: bár meg sem született volna. De Petrus (csak ilyen néven szerepel a kötetben) kifejti: aki annyi jót tett, mint Mátyás, nem állíthat ilyesmit, nincs ehhez joga. Beatrix vidám, könnyed hangvételű közbeszólásai alapján a királynéról is fogalmat alkothatunk.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.