2009. február 23., 09:232009. február 23., 09:23
Mátyás királynak nagy ékesszólásáról híres kedveltje 1489–1490-ben retorikatanár volt Mátyás udvarában, latin nyelvű kézirata 1539-ben jelent meg először nyomtatásban. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója a Krónikának elmondta: a mű fordítását egy firenzei kutató asszony javaslatára László Bakk Anikó, az Amaryllis Társaság tiszteletbeli elnöke szorgalmazta, végül a kötetet Ledán M. István erdélyi református lelkész fordította le magyarra.
Murvai Olga egyetemi tanár, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánhelyettese ismertette a kiadványt. Elmondta, hogy a kiadott mű nem dialógus, hanem „trialógus”: Mátyás, Beatrix és Petrus (azaz Pietro Ronsaro író, püspök, Domonkos-rendi szerzetes) vitázik benne. A leírt vita természetesen fikció, kevés a valószínűsége annak, hogy ez a beszélgetés ugyanígy lezajlott volna.
Brandolininak tulajdonított eszmefuttatásról van szó, ám Murvai Olga szerint a mű így is Mátyás király alakját idéző, jelentős humanista irodalmi emlék. A Dialógusban a vita témája az, hogy a királyt köszvény kínozza, emiatt sötét gondolatai támadnak, és ennek kapcsán a három személy a rosszról értekezik. A rossznak nemcsak elvont formáját közelítik meg, hanem mint betegséget taglalják.
A nézeteltérés a vitapartnerek között főként abban áll, hogy a király azt kívánja: bár meg sem született volna. De Petrus (csak ilyen néven szerepel a kötetben) kifejti: aki annyi jót tett, mint Mátyás, nem állíthat ilyesmit, nincs ehhez joga. Beatrix vidám, könnyed hangvételű közbeszólásai alapján a királynéról is fogalmat alkothatunk.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.