2009. február 23., 09:232009. február 23., 09:23
Mátyás királynak nagy ékesszólásáról híres kedveltje 1489–1490-ben retorikatanár volt Mátyás udvarában, latin nyelvű kézirata 1539-ben jelent meg először nyomtatásban. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója a Krónikának elmondta: a mű fordítását egy firenzei kutató asszony javaslatára László Bakk Anikó, az Amaryllis Társaság tiszteletbeli elnöke szorgalmazta, végül a kötetet Ledán M. István erdélyi református lelkész fordította le magyarra.
Murvai Olga egyetemi tanár, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánhelyettese ismertette a kiadványt. Elmondta, hogy a kiadott mű nem dialógus, hanem „trialógus”: Mátyás, Beatrix és Petrus (azaz Pietro Ronsaro író, püspök, Domonkos-rendi szerzetes) vitázik benne. A leírt vita természetesen fikció, kevés a valószínűsége annak, hogy ez a beszélgetés ugyanígy lezajlott volna.
Brandolininak tulajdonított eszmefuttatásról van szó, ám Murvai Olga szerint a mű így is Mátyás király alakját idéző, jelentős humanista irodalmi emlék. A Dialógusban a vita témája az, hogy a királyt köszvény kínozza, emiatt sötét gondolatai támadnak, és ennek kapcsán a három személy a rosszról értekezik. A rossznak nemcsak elvont formáját közelítik meg, hanem mint betegséget taglalják.
A nézeteltérés a vitapartnerek között főként abban áll, hogy a király azt kívánja: bár meg sem született volna. De Petrus (csak ilyen néven szerepel a kötetben) kifejti: aki annyi jót tett, mint Mátyás, nem állíthat ilyesmit, nincs ehhez joga. Beatrix vidám, könnyed hangvételű közbeszólásai alapján a királynéról is fogalmat alkothatunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Látogatottsági adatok