Megszervezték Székelyföld élelmiszer-ellátását: ez volt az Észak-Erdélyben 1940 őszén bevezetett magyar katonai közigazgatás csúcsteljesítménye. A bécsi döntés után ugyanis a Székelyföld vasúton megközelíthetetlenné vállt, különösen Udvarhelyszék szigetelődött el – fejtette ki Sárándi Tamás történész Levezényelt visszacsatolás című kötetének kolozsvári bemutatóján a hétvégén.
2017. február 19., 23:232017. február 19., 23:23
A Pro Print Kiadó gondozásában megjelent, A magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben, 1940 alcímű kötet bemutatójának az Erdélyi Múzeum Egyesület Jókai (Napoca) utcai székháza adott otthont. Sárándi Tamás elmondta, a magyar katonai közigazgatás átvette a román polgári közigazgatás struktúráját, 1944-ig sem változtattak rajta. A legfelsőbb szinten a hadsereg parancsnokai, a tábornokok vármegyei, a tisztek pedig járási szinten irányították a közigazgatást.
A magyar hadsereg gyakorlatilag lecserélte a teljes jegyzői kart, akik részben a trianoni Magyarországról érkeztek, részben pedig átvették a román adminisztrációban is dolgozó jegyzőket, de azokat is áthelyezték másik településre. A falusi bírók ugyanakkor megmaradhattak tisztségükben, akkor is, ha történetesen román nemzetiségűek voltak, ez persze csak román többségű falvakban fordulhatott elő.
Kérdésünkre a történész elmondta, a legnagyobb konfliktus ugyanakkor nem a katonai vezetés és a helyi magyar közösség, hanem a katonai vezetés és a melléjük rendelt tanácsadó testület között alakult ki, a katonatisztek ugyanis szívesebben hallgattak a helyismerettel is rendelkező, erdélyi magyar elit képviselőinek véleményére. Később a polgári közigazgatásban jelent meg az úgynevezett „ejtőernyős probléma”, ugyanis az új magyar polgári közigazgatás tagjainak mintegy 30 százaléka a magyarországi magyarok közül került ki. Az erdélyi magyarok ugyanakkor lényegesen nagyobbnak érzékelték ezt az arányt.
Mint a történész részletezte, ennek az volt az oka, hogy annak ellenére, hogy a főispánok a helyi magyar emberek közül kerültek ki, akárcsak a polgári közigazgatás alsó szintjén dolgozó írnokok, a közigazgatási hierarchia közepét elfoglaló tisztségviselők Magyarországról érkeztek. Az erdélyi magyarok, ha elmentek a polgármesteri hivatalba ügyet intézni, akkor mindig ezekkel az emberekkel találkoztak. Egyébként azért jöttek ilyen nagy számban, mert a magyar állam elsősorban a szakértelmet tartotta szem előtt, Erdélyben pedig akkor egész egyeszerűen nem volt elég szakképzett magyar tisztségviselő. Sárándi Tamás muzeológus-történész, tanulmányait a Babeş–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végezte 2005-ben, a Szatmár Megyei Múzeum munkatársa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!