Fotó: Tamás Attila
Műélvezetről, a művészetek oktatásának visszásságairól és elavultságáról, „életvezetési tanácsokról” és persze irodalomról is szó esett a Kukorelly Endre magyarországi íróval a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott beszélgetésen csütörtök délután a Bulgakov kávézóban.
2017. augusztus 18., 12:562017. augusztus 18., 12:56
Az író, aki sokadszorra beszélt a nagyközönségnek Kolozsváron – mint mondta, először 1973-ban járt a kincses városban – az e heti rendezvénysorozatot is immár másodszorra tisztelte meg jelenlétével.
Az E-MIL és Magyarország főkonzulátusa által szervezett rendezvényen az író László Noémi kérdéseire válaszolva „vesszőpairpáiról” értekezett, többek közt arról, hogy
nem tanítják meg a gyereket a művek élvezetére és az olvasás gyönyörére, sőt, arra sem, hogy az élet dolgait is élvezze, szeresse, a nagy műalkotásoktól a barátságon át a naplementéig. Ehelyett az iskola nem az alkotások elemzésére kényszeríti őket, művelt embereket akar nevelni, és megakadályozza, hogy megtörténjen az igazi befogadás, amikor libabőrös lesz az ember háta a mű olvasásától, a tanár pedig a „tévedhetetlen pápa”, a mindentudó szerepében tetszeleg.
Fotó: Tamás Attila
„Úgy kéne kormányozni a gyerekeket, hogy otthonosan mozogjanak a kortárs irodalomban, de ez egyáltalán nem történik meg, ehelyett iskolai művészeti szocializációjuk megreked a 19. szintjén” – vélekedett az író, aki kreatív írást tanít 1992 óta. Mint fogalmazott,
„Az igazi műalkotást tulajdonképpen nem is megérteni kell, hanem zsigerileg érezni és élvezni. A nagy mű megrázza az embert, mint Krisztus a vargát, kirántja a mindennapokból. Én tulajdonképpen Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése hatására kezdtem el írni, amikor gyerekkoromban elkezdtem olvasni a regényt, valahol a 200. oldal tájékán letettem és elhatároztam: írással akarok foglalkozni. Nem értettem, hanem éreztem a művet” – mesélte.
Fotó: Tamás Attila
Kitért arra is, hogy meglátása szerint maga az írás is a megértést segíti elő, az író pedig nem a tudás birtokosa és igazságok letéteményese, az alkotás folyamata során ért meg dolgokat. Horatiust idézve azt az életvezetési tanácsot is megosztotta az író, miszerint egy nap se teljen el ecsetvonás nélkül, vagyis mindenkinek azt ajánlja, vezessen naplót, egyébként meg mindenkiben ott lapul a tehetség és potenciál, amit ki kell hozni belőle.
A beszélgetésen szó esett műhelytitkokról is, arról, hogy saját szövegeit nem tekinti szentnek, megjelenés után is alakít, változtat rajtuk, hogy az írásban létezik a „szép hiba” fogalma és hogy miként szokott címet adni írásainak. Kérdésre válaszolva az író azt mondta: mindig szívesen látogat Kolozsvárra, „ha meghívnak, négykézláb is jövök”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!