Szentimrei Judit néprajzkutató, iparművész (1921 –2015)
Szabadtéri kiállítással emlékeznek a száz évvel ezelőtt született Szentimrei Judit néprajzkutatóra, iparművészre pénteken Sepsiszentgyörgyön.
2021. december 10., 07:312021. december 10., 07:31
Száz éve született Szentimrei Judit néprajzkutató és iparművész. Az erdélyi tárgyi kultúra kutatása, népszerűsítése területén szerzett elévülhetetlen érdemei, valamint példamutató női életműve okán a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy a centenáriumi évfordulót pályaképének felelevenítésével ünnepli meg pénteken. A sepsiszentgyörgyi Szabadság téren nyílik szabadtéri kiállítás 15 órakor, az eseményen beszédet mond európai alapok minisztériumának államtitkára, Hegedüs Csilla, aki Szentimrei Judit unokája. A kiállítás háziasszonya: Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője.
Tudományos teljesítménye szétválaszthatatlan egységbe fonódik iparművészi, közművelődési és tanári tevékenységével. Tudományos munkásságát számos intézmény méltatta. A Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja volt, az 1989-es rendszerváltozás után cselekvő részt vállalt az Orbán Balázs Társaság, a Magyar Filológiai Társaság, a Romániai Képzőművészeti Szövetség és a Barabás Miklós Céh tevékenységében. A Kriza János Néprajzi Társaság alapító tagja, amint Pozsony Ferenc néprajzkutató is megfogalmazta:
Annak keretében a legjelentősebb romániai magyar tájegységek tárgyi kultúrájának és népművészetének szakszerű kutatására, rendszerezésére, feldolgozására törekedtek. Kós Károlynak, Szentimrei Juditnak és Nagy Jenőnek végül is négy tájegységünk etnográfiai szintézisét sikerült megjelentetnie a Kriterion Könyvkiadónál. A négy kiadvány (Kászoni székely népművészet. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1972; Szilágysági magyar népművészet. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1974; Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1978; Moldvai csángó népművészet. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1981) a romániai magyar néprajztudomány klasszikus értékű alkotása.
A kiállítást a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a Civilis Egyesület hozta létre, az elkészítésben közreműködött Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár, az MTA külső tagja, Gazda Klára muzeológus, néprajzkutató, egyetemi tanár, Dimény Attila, a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum igazgatója, muzeológus, a Kájoni János Hargita Megyei Könyvtártól Bedő Melinda, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól Gazda Enikő, Gazda József, Kallós Zoltán. A tárlat kurátorai: Szabó Zsolt szerkesztő, H. Szabó Gyula kiadóigazgató, Szebeni-Szabó Róbert fotográfus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!