
2012. május 03., 07:292012. május 03., 07:29
A „haikufilmek” fesztiváljaként is emlegetett versenyre három percnél rövidebb alkotásokkal nevezhetnek mind a szakmabeliek, mind az amatőrök. Romániából 23 – köztük Nagyvárad és Kolozsvár –, Magyarországról 6 város kapcsolódott be idén a szervezésbe; ebben a régióban 6 éve szervezték meg először a seregszemlét.
A nemzetközi versenyben részt vevő 47 alkotás közül szakmai zsűri választja ki a nyertest, a nők helyzetére reflektáló alkotásokat egybegyűjtő Paroles de femmes szekcióban idén 20 alkotás verseng a kategória díjáért, de Romániában idén is megszerveznek egy külön országos versenyprogramot, erre idén 18 alkotás érkezett, amelyek a Nemzetközi Frankofón Szervezet által felajánlott díj mellett a közönségdíjra is esélyesek.
A közönségdíjat a 80 városban összegyűjtött szavazatok összesítése után adják át a verseny végén. Az egyetlen megkötés, aminek a beérkező filmeknek meg kell felelniük az időtartam, műfaji megkötés nincs, idén is nagyon változatos a versenyprogram: fikciós, dokumentum-, animációs filmek és képszintézisek egyaránt érkeztek a világ számos városából.
A 10 nap alatt mintegy 70 alkotást vetítenek le mind a 80 városban. A szervezők közlése szerint a kölönböző városok a helyi adottságoknak megfelelően alakítják, színesítik a programot, Romániában május 3–6. között vetítik le az alkotások többségét.
A szervezők kitértek arra, hogy a fesztivál nemzetközi hálózata folyamatosan bővül, idén már spanyolországi városok is bekapcsolódtak a Franciaországból indult seregszemle szervezésébe. A fesztivál koordinációs szerepét a Kolozsvári Francia Intézet látja el Romániában, Moldovában, Szlovákiában és Magyarországon. A közlemény kitér arra is, hogy a rendezvény célja „kapcsolódási pont létrehozása” különböző kultúrák között, valamint a filmszakma „demokratizálása”.
„Mindannyian egyenlő esélyekkel indulnak a nagyon rövid formátumnak köszönhetően, amely olcsón előállítható, és könnyen terjeszthető sokféle hordozón (mobiltelefon, televízió, mozi, internet...)” – írják a szervezők, hozzátéve, hogy ezzel a tehetséges pályakezdőknek is lehetőséget kívánnak biztosítani.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.