„A nagy írókat meg kell becsülni. Azzal becsüljük meg őket, ha a rossz műveikről megírjuk, hogy rosszak” – jellemezte a kritikusi szakmát Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom közéleti és irodalmi hetilap kritikai rovatának vezetője, egyben a lap főszerkesztő-helyettese pénteken, Nagyváradon a Törzsasztal vendégeként.
1970. január 01., 02:001970. január 01., 02:00
2013. szeptember 29., 16:262013. szeptember 29., 16:26
Az immár több mint hatvan alkalommal megrendezett Törzsasztal – amelynek keretében a kortárs magyar irodalom legismertebb képviselőit hívják meg a Pece-parti Párizsba, és amely mostantól új, véglegesnek szánt helyszínen, a Silent kávézóban várja az érdeklődőket – új évadának első vendége saját kritikusi hozzáállásáról elmondta: egyáltalán nem szeret negatív kritikákat írni, ugyanakkor ha egy kötet esetében indokolt, akkor minden további nélkül megteszi. „A kritikusok általában nem szeretnek rossz kritikát írni. Az a kisebbség, amely mégis, szerintem elmekórtani eset” – jellemezte véresebb tollú kollégáit Károlyi.
Saját szerkesztői módszeréről kifejtette: a műbírálatra felkért kritikusok véleményét akkor is tiszteletben tartja, ha nem ért velük egyet, tehát gond nélkül megjelenhetnek a lapban – legfeljebb, ha nagyon eltérő a véleménye, akkor felkér egy másik kritikust is, hogy más szemszögből is bemutassa az illető művet.
Az írók hozzáállásáról úgy vélte: ha rossz művet írtak, arról ők is jól tudják, hogy rossz. Azt is kifejtette: a művészek igénylik, hogy teljesítményüket véleményezzék, szükségük van a kritikára, ugyanakkor azok mellett, akik nem veszik szívükre a negatív bírálatokat, óhatatlanul vannak olyanok is, akik megsértődnek. A legkorrektebb viszonyulásnak ugyanakkor azt tartja, ha a negatív bírálatot kapott szerző legközelebb is jelentkezik egy, a lapnak szánt szöveggel ahelyett, hogy megsértődne.
Károlyi kitért a mai irodalmi trendekre is, és úgy vélte: a regények felépítése egyszerűsödik, és ismét megjelenik a történet. „A bonyolult regényt Esterházy Péter már annyira túltekerte, hogy a többiek már csak kevésbé bonyolultakat írhatnak” – ecsetelte.
Említést tett arról is, hogy bár a lap közéleti állásfoglalásai miatt a balliberális táborba tartozik, igyekeznek az ellentétes politikai oldalhoz tartozó szerzők műveiről is kritikákat közölni – a legfőbb szempont pedig nem az, hogy csak azért „húzzák le” a művet, mert a szerző más politikai nézetet vall.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!