„A nagy írókat meg kell becsülni. Azzal becsüljük meg őket, ha a rossz műveikről megírjuk, hogy rosszak” – jellemezte a kritikusi szakmát Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom közéleti és irodalmi hetilap kritikai rovatának vezetője, egyben a lap főszerkesztő-helyettese pénteken, Nagyváradon a Törzsasztal vendégeként.
1970. január 01., 02:001970. január 01., 02:00
2013. szeptember 29., 16:262013. szeptember 29., 16:26
Az immár több mint hatvan alkalommal megrendezett Törzsasztal – amelynek keretében a kortárs magyar irodalom legismertebb képviselőit hívják meg a Pece-parti Párizsba, és amely mostantól új, véglegesnek szánt helyszínen, a Silent kávézóban várja az érdeklődőket – új évadának első vendége saját kritikusi hozzáállásáról elmondta: egyáltalán nem szeret negatív kritikákat írni, ugyanakkor ha egy kötet esetében indokolt, akkor minden további nélkül megteszi. „A kritikusok általában nem szeretnek rossz kritikát írni. Az a kisebbség, amely mégis, szerintem elmekórtani eset” – jellemezte véresebb tollú kollégáit Károlyi.
Saját szerkesztői módszeréről kifejtette: a műbírálatra felkért kritikusok véleményét akkor is tiszteletben tartja, ha nem ért velük egyet, tehát gond nélkül megjelenhetnek a lapban – legfeljebb, ha nagyon eltérő a véleménye, akkor felkér egy másik kritikust is, hogy más szemszögből is bemutassa az illető művet.
Az írók hozzáállásáról úgy vélte: ha rossz művet írtak, arról ők is jól tudják, hogy rossz. Azt is kifejtette: a művészek igénylik, hogy teljesítményüket véleményezzék, szükségük van a kritikára, ugyanakkor azok mellett, akik nem veszik szívükre a negatív bírálatokat, óhatatlanul vannak olyanok is, akik megsértődnek. A legkorrektebb viszonyulásnak ugyanakkor azt tartja, ha a negatív bírálatot kapott szerző legközelebb is jelentkezik egy, a lapnak szánt szöveggel ahelyett, hogy megsértődne.
Károlyi kitért a mai irodalmi trendekre is, és úgy vélte: a regények felépítése egyszerűsödik, és ismét megjelenik a történet. „A bonyolult regényt Esterházy Péter már annyira túltekerte, hogy a többiek már csak kevésbé bonyolultakat írhatnak” – ecsetelte.
Említést tett arról is, hogy bár a lap közéleti állásfoglalásai miatt a balliberális táborba tartozik, igyekeznek az ellentétes politikai oldalhoz tartozó szerzők műveiről is kritikákat közölni – a legfőbb szempont pedig nem az, hogy csak azért „húzzák le” a művet, mert a szerző más politikai nézetet vall.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!