„A nagy írókat meg kell becsülni. Azzal becsüljük meg őket, ha a rossz műveikről megírjuk, hogy rosszak” – jellemezte a kritikusi szakmát Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom közéleti és irodalmi hetilap kritikai rovatának vezetője, egyben a lap főszerkesztő-helyettese pénteken, Nagyváradon a Törzsasztal vendégeként.
1970. január 01., 02:001970. január 01., 02:00
2013. szeptember 29., 16:262013. szeptember 29., 16:26
Az immár több mint hatvan alkalommal megrendezett Törzsasztal – amelynek keretében a kortárs magyar irodalom legismertebb képviselőit hívják meg a Pece-parti Párizsba, és amely mostantól új, véglegesnek szánt helyszínen, a Silent kávézóban várja az érdeklődőket – új évadának első vendége saját kritikusi hozzáállásáról elmondta: egyáltalán nem szeret negatív kritikákat írni, ugyanakkor ha egy kötet esetében indokolt, akkor minden további nélkül megteszi. „A kritikusok általában nem szeretnek rossz kritikát írni. Az a kisebbség, amely mégis, szerintem elmekórtani eset” – jellemezte véresebb tollú kollégáit Károlyi.
Saját szerkesztői módszeréről kifejtette: a műbírálatra felkért kritikusok véleményét akkor is tiszteletben tartja, ha nem ért velük egyet, tehát gond nélkül megjelenhetnek a lapban – legfeljebb, ha nagyon eltérő a véleménye, akkor felkér egy másik kritikust is, hogy más szemszögből is bemutassa az illető művet.
Az írók hozzáállásáról úgy vélte: ha rossz művet írtak, arról ők is jól tudják, hogy rossz. Azt is kifejtette: a művészek igénylik, hogy teljesítményüket véleményezzék, szükségük van a kritikára, ugyanakkor azok mellett, akik nem veszik szívükre a negatív bírálatokat, óhatatlanul vannak olyanok is, akik megsértődnek. A legkorrektebb viszonyulásnak ugyanakkor azt tartja, ha a negatív bírálatot kapott szerző legközelebb is jelentkezik egy, a lapnak szánt szöveggel ahelyett, hogy megsértődne.
Károlyi kitért a mai irodalmi trendekre is, és úgy vélte: a regények felépítése egyszerűsödik, és ismét megjelenik a történet. „A bonyolult regényt Esterházy Péter már annyira túltekerte, hogy a többiek már csak kevésbé bonyolultakat írhatnak” – ecsetelte.
Említést tett arról is, hogy bár a lap közéleti állásfoglalásai miatt a balliberális táborba tartozik, igyekeznek az ellentétes politikai oldalhoz tartozó szerzők műveiről is kritikákat közölni – a legfőbb szempont pedig nem az, hogy csak azért „húzzák le” a művet, mert a szerző más politikai nézetet vall.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!