Kötetbemutatót és sanzonestet tartanak a negyedszázada elhunyt díva, Karády Katalin emlékére a sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ kihelyezett intézete szervezésében.
2017. február 20., 14:382017. február 20., 14:38
A rendezvény Csíkszeredában, a Hunyadi László kamarateremben szerdán 18 órától, Sepsiszentgyörgyön pedig a Háromszék Táncstúdióban pénteken 17 órától várja a közönséget. A Karádyról szóló kötet szerzője Péter Zsolt fiatal színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa.
„Elérkezett az ideje annak, hogy színháztörténeti források segítségével megrajzoljuk Karády Katalin félbetört pályaképét, és rekonstruáljuk életrajzát. Nem kezdtünk újabb oknyomozásba s elméleti fejtegetésbe – ehelyett a rendelkezésre álló ismeretanyagot összegeztük. A gazdagon illusztrált kiadvány különlegessége, hogy QR-kód segítségével a díva máig kiadatlan felvételeit is letöltheti az olvasó” – írja Péter Zsolt. A rendezvény keretében a két helyszínen Márdírosz Ágnes, a Csíki Játékszín, illetve Damokos Albu Annamária, a szentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze énekli a díva halhatatlan dalait.
Karády Katalin többször megpróbálkozott a színészmesterség elsajátításával, de nem volt elég kitartó. Egy véletlen találkozás döntötte el sorsát. Egyed Zoltán hírlapíró bemutatta a színházi szakma elismert pedagógusainak, és beindította a sztárcsináló gépezetet. Üstökösszerű felemelkedését azonban mégsem a színpad, hanem a film hozta meg. Zilahy Lajos Halálos tavasz című filmregényében Ralben Edit szerepét alakította, és ezzel beírta magát a magyar filmtörténetbe. Karády bálvánnyá vált, s az önálló, vonzerejével és eszével is érvényesülő nő lett az uralkodó a magyar filmgyártásban.
A filmvígjátékok helyett Magyarországon is megjelent a „film noir”, amelynek Karády lett a legnagyobb sztárja. Kedvenc viseletével, a nadrágkosztümmel és angol kosztümmel nemcsak divatot teremtett, de elhitette a nézőkkel, hogy a férfias határozottság és az izgató nőiség megfér egy testben. A kiélezett politikai helyzetben közel került a katonai elithez: Ujszászy István, a magyar kémelhárítás főnöke jegyezte el 1942-ben. Karády kapcsolatai révén mindent megtett az üldözöttek megmentéséért.
A filmsztárt, akit a Gestapo börtöne sem tört meg, a kommunizmus osztályharca végül legyűrte. A háborút követő operettszínházisikerek múltán személyét egyre inkább háttérbe szorították. A filmgyártás már rég nem számolt vele, utolsó menedéke a koncertpódium és a hanglemez maradt. Amikor műsora partizánindulókra és orosz propagandadalokra korlátozódott, feladta, és 1951-ben elhagyta Magyarországot. Közel negyven emigrációban töltött év után New Yorkban érte a halál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!