Részlet a kolozsvári előadásból: Bodolai Balázs és Szűcs Ervin a színpadon
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
Különleges előadással debütál 2022-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színház (KÁMSZ). Szerb Antal Utas és holdvilág című közkedvelt regényének színpadi adaptációját Botond Nagy rendező és Kali Ágnes dramaturg jegyzi.
2022. január 04., 16:162022. január 04., 16:16
2022. január 04., 17:112022. január 04., 17:11
A legműveltebb magyar írónak tartott Szerb Antal közismert regénye, az Utas és holdvilág a kaland, a miszticizmus és a pszichodráma keveréke, hívta fel a figyelmet a kolozsvári színház legújabb bemutatójára a keddi beharangozó sajtótájékoztatón Tompa Gábor színházigazgató.
Tompa nehéz feladatnak nevezte a színpadi változat megalkotását, hiszen a regény egyáltalán nem teátrális, egyszerre időtlen és modern.
Kali Ágnes dramaturg arról beszélt, hogy két-három hónapig dolgoztak a szövegen Botond Nagy rendezővel, fontos volt ugyanis, hogy a párbeszéd ne csak a szereplők közt valósuljon meg, hanem a múlt és a jelen között is. Rámutatott: az előadásban a külső terek belső terekké is válnak, nekik is létre kellett hozni a saját Olaszországukat.
Botond Nagy arról beszélt, ez az első alkalom, amikor nem rendezői előadást akart létrehozni, érezte ugyanis, hogy nagyon fontos a szöveg, Szerb Antal jelenléte. Egy olyan műről van szó, „mellyel vigyázni kell”, hangsúlyozta a rendező, aki szerint Szerb Antal szövege megnyitja, sebezhetővé teszi az embert.
– fogalmazott. Hozzátette, az előadást direkt a sétatéri teátrumba tervezte, ezért is kíváncsi, hogyan rezonál a kolozsvári közönséggel.
Rancz András led- és videodizájner elmondta, fényinstallációival az utazás hangulatát próbálta megteremteni a színpadon. A regény főhősét, Mihályt alakító Bodolai Balázs úgy vélte, a kolozsvári előadásban az utazás a főhős lelkében történik.
A főhőst, Mihályt megformáló Bodolai Balázs
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
Úgy vélte, a regénybeli nosztalgia, múltba nézés nagy ára, hogy a főhős nem tud a jelenben élni. Miközben fizikai utazása kudarcba fullad, elkezdődik egy belső utazás, mely a lelkében történik.
volt feleségét is visszakapja – mondta a színész. Ő nem lázad a társadalom ellen, hanem annak normái szerint él, ő maga alkotja a normáit, így egyszerre konzervatív és felszínes.
Az Erzsit alakító Pethő Anikó elmondta: akárcsak Mihálynak, feleségének is megvan a saját utazása, melyet monológokkal próbáltak érzékeltetni. Az Ulpius Évát alakító Tőtszegi Zsuzsa a regény legregényesebb figurájának nevezte Éva alakját, hiszen keveset tudni róla, és amiatt válik különösen fontossá, mivel az előadásból hiányzik „a másik fele”, a regénybeli Tamás, így neki kell mindkettőjüket megjeleníteni.
Botond Nagy rendező, Tompa Gábor igazgató és Kali Ágnes dramaturg
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
A Dr. Ellesley és Waldheim Rudi figuráját egyaránt megformáló Dimény Áron elmondta, míg az előadás sok kollégájában a gyerekkort elevenítette fel, neki a fiatal alkotói korszakát juttatta eszébe. A jósnő Vaninát alakító Albert Csilla arról beszélt, az ő feladata vigyázni a főszereplőre, hogy ne nyelje el az örvény.
Botond Nagy rendező szerint fontos eleme az előadásnak az egyén magányossága is a társadalomban, amely most, járványhelyzetben még inkább aktuális. Az Utas és holdvilág bemutatóját szombaton tartják a kolozsvári színház nagytermében.
Nyolcszor nagyobb összeget kell fizetnie a gázellátásért a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak (KÁMSZ), ami elviszi a költségekre szánt keret jelentős részét – mondta el kedden Tompa Gábor igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!