Hirdetés

Ma is visít a gyerek, ha elsötétül a nézőtér: minőségi produkciókkal várja közönségét a Szigligeti Színház jubiláló bábtársulata

A nagyváradi bábszínház 70. születésnapját ünnepli a Szigligeti Színház Lilliput Társulata •  Fotó: Szigligeti Színház Lilliput Társulat

A nagyváradi bábszínház 70. születésnapját ünnepli a Szigligeti Színház Lilliput Társulata

Fotó: Szigligeti Színház Lilliput Társulat

Hetven éve szórakoztatja a gyerekközönséget a nagyváradi bábszínház, amely ma a Szigligeti Színház Lilliput Társulataként működik. Botházy-Daróczi Réka, a társulat művészeti vezetője a Krónikának elmondta, minőségi előadásokkal várja a nézőket, az újítást és a hagyományokat is szem előtt tartja a teátrum, amelynek azzal is szembesülnie kell, hogy egyre kevesebb a magyar gyerek.

Kiss Judit

2020. február 22., 07:212020. február 22., 07:21

Hetvenéves lett a Szigligeti Színház Lilliput Társulata: 1950. február 19-én nyitotta meg kapuit a bábszínház. „Ha összegzésről van szó, sok mindenről kéne beszélni. Igyekszünk úgy ünnepelni ebben az évadban, hogy egy kicsit mindent érintsünk. Már az évad elejétől nosztalgiáztunk, felelevenítettük az elmúlt évtizedeket promóciós anyagokkal, régi fotókat tettünk közszemlére” – mondta el a Krónika megkeresésére Botházy-Daróczi Réka, a bábszínház művészeti vezetője.

Kifejtette, az első nagyváradi bábszínházi előadás időpontjához igazították az ünneplés kezdetét. „A város gyermekeinek örömére Bábszínház nyílik városunkban, a színház melletti Bazár-épületben. Vasárnap délután ünnepélyes kétnyelvű előadást tartanak, a Kincsesbarlang és a Szorgalom és lustaság jutalma című darabokkal” – írta 1950. február 19-i lapszámában a Fáklya című újság.

Ami változott, és
ami hagyomány

A társulat A csodálatos kalucsni című előadást mutatta be a jubileum nyitányaként, az ezúttal Seres Lajos által rendezett produkciót 1964-ben, 1965-ben, 1978-ban, 1986-ban és 2002-ben is játszották.

Hirdetés
Idézet
A nagyváradi bábszínház aranykora akkor volt, amikor Kovács Ildikó rendező itt dolgozott. Az 1955-ös év fontos szerepet játszott a társulat életében. Ekkor került Nagyváradra Kovács Ildikó rendező, a romániai magyar bábművészet iskolateremtő személyisége, valamint Fux Pál tervező, aki 17 évig dolgozott itt. Abból az időszakból származnak a nagy legendás előadások, amikkel Moszkvába is meghívta a társulatot a Szarvaskirály című előadással Obrazcov hírneves bábművész, színész, rendező. Ilyesmit nem sokan tudtak felmutatni, és ezt a szintet nehéz újra elérni”

– mondta a művészeti vezető. Kitért arra is, A csodálatos kalucsni az egyik legtöbbet elővett előadásuk, alkotói közül Seres Lajos 86 éves bábszínész rendezte most meg a produkciót, tisztelegve a múlt előtt.

Seres Lajos szinte a kezdetektől, 1954 óta van a társulatnál, dolgozott Fux Pállal, Kovács Ildikóval, sokakkal a nagy régi mesterek közül. „A régi előadás felújítása megmutatja, hogy mennyi minden változott az elmúlt hetven évben, ugyanakkor a hagyománykövetés is fontos üzenete: paravános bábjátékról van szó egy megjelenő színésszel. A dramaturgia nem változott, a látvány azonban megújult” – mutatott rá Botházy-Daróczi Réka. Arról is beszélt,

a jubileumot egész sorozattal ünneplik: lesz gyerekeket megcélzó mese és rajzpályázat, az évad végén elsősorban a kicsiknek is szóló hatalmas születésnapi bulit rendeznek.

Megjelenik a fenevad a főhős háta mögött

A mai gyerekek elváráshorizontja más, mint a korábbiaké a képernyőkről feléjük zúduló, egymást gyorsan váltó tartalmak villódzása miatt, kell-e egy bábszínháznak ehhez valamilyen szinten alkalmazkodnia? – kérdeztük Botházy-Daróczi Rékától.

Idézet
A gyerekek ingerküszöbe egész biztos, hogy más ma, mint korábban, ettől függetlenül a bábszínháznak mindig is megvan az a varázsa, éppúgy, ahogyan a mozi sohasem fogja helyettesíteni a színházat. Nem vagy-vagy kérdés, hanem és-és kérdés ez”

– mutatott rá. Hozzátette, bár a kisgyerekek manapság nagyon korán hozzászoknak a videókhoz, és ahhoz, hogy leüljenek a képernyők elé, az nem változott, hogy ha elsötétül a nézőtér, visít a gyerek.

És ha kijön egy fenevad a főhős háta mögött, ugyanúgy odakiabál, mint a régebbi generációk, hogy: „vigyázz, megtámad!”.

„A gyerekek lelke alapvetően nem változott, és az sem, hogy ugyanolyan őszintén kell hozzájuk fordulni, nem gagyogni kell hozzájuk, nem azt kell gondolni, hogy a felnőttnek le kell hajolnia hozzá. Hanem beszélni kell hozzá, régen is volt, aki nagyon jól tudta csinálni, és ma is van” – fogalmazott Botházy-Daróczi Réka.

Botházy-Daróczi Réka, a társulat művészeti vezetője •  Fotó: Szigligeti Színház Lilliput Társulat Galéria

Botházy-Daróczi Réka, a társulat művészeti vezetője

Fotó: Szigligeti Színház Lilliput Társulat

Egyre kevesebb
a magyar gyerek

„Sokszor látunk olyat, hogy egy bábelőadás arra épül, hogy minél hangosabb, harsányabb legyen, ez magántársulatokra érvényes, hogy kis költségvetéssel, pici helyen minél egyszerűbb dolgokat csináljunk, ebből is lehet nagyszerűeket, de nem úgy, hogy közben azt mondja az ember: jó lesz az a gyereknek” – vélekedett a művészeti vezető.

A Lilliput Társulat anyagi helyzetéről szólva úgy fogalmazott, mindig van az a pénz, amit el lehet költeni, a bábszínház nagyon jó helyzetben van: ez nem azt jelenti, hogy minden megteremtődik, és készen ott van előttünk, hanem megdolgozunk érte. Előfordul, hogy a költségvetés szűkösebb, de azzal, hogy a Szigligeti Színházhoz tartozunk, sokat segít, és biztos hátteret nyújt. Arról is beszélt, meglátása szerint általában

a bábszínház népszerűsége továbbra is töretlen, de azzal szembesülnek a romániai magyar bábtársulatok, hogy egyre kevesebb a gyerek.

„Egy magyar színháznak, bábszínháznak mindig is nehezebb egy kicsit a nézőszámot szinten tartani, mint a többségi társulatoknak. Nem a népszerűséggel van gond, hanem azzal, hogy évről évre csökken a magyar gyerekek száma” – mutatott rá a társulat művészeti vezetője.

Történelem: turné szekérrel

Nagyváradon az 1940-es években a „bábszínházat” Farkas Adél jelentette, aki kis bőröndjében, kesztyűs bábokkal járta az óvodákat, iskolákat. 1950-ben csatlakozott hozzá Máté Magda, Szamosi Ilona és Páter János, közösen megalakították a nagyváradi bábszínházat. Két évvel később, 1952-ben kéttagozatú lett a bábszínház, és létrejött a román társulat is.

Az 1955-ös év fontos szerepet játszott a színház életében. Ekkor került Nagyváradra Kovács Ildikó rendező, valamint Fux Pál tervező, akinek Don Quijote című darabban szereplő, stilizált bábjaival, később a bábszínészek Európa számos országába eljutottak. Szintén ebben az évben költözött az intézmény a ma is otthonául szolgáló épületbe, a Vasile Alecsandri 8. szám alá. Az ötvenes években a bábszínház élén Bóné Gabriella állt, aki Seres Lajos nyugdíjas bábszínész szerint „a motorja volt mindennek”.

Ezekben az években Déryné-stílusban járták a falvakat, szekérrel turnéztak a környéken. Eljutottak Románia valamennyi fesztiváljára is, ahol mindig jó kritikákat kaptak.

A hatvanas években felnőtteknek szóló előadásokat is játszottak már (Csehov: A medve, Isteni színjáték, Kék madár), illetve Úrhatnám polgár címmel egy báboperát is előadtak. A hetvenes években az alapító tagok közül sokan nyugdíjba mentek, második generációs, bábszínészekből álló társulat folytatta a megkezdett munkát. Ők vezették be a pódiumkabarékat, ezekkel bejárták a Székelyföldet is. A harmadik generációs váltás a kilencvenes évek elején következett be. A régiek közül sokan külföldre, mások nyugdíjba mentek. Köztük Dankó János is, aki 30 évig szolgálta a bábszínházat, és szinte valamennyi darabnak a zeneszerzője volt.

A nagyváradi bábszínház 1998-ban vette fel az Árkádia Állami Gyermek- és Ifjúsági Színház nevet, a magyar társulat pedig ekkor változtatja Ludas Matyiról Lilliputra a nevét.

Az új névvel rendelkező társulat új műsorpolitikával játszott. A bábok kevesebb szerepet kaptak, és több volt az olyan darab, ahol a mesehősöket maguk a színészek alakították. Nagy sikerrel játszották ebben az időben az Óz, a nagy varázslót vagy Fodor Sándor Csipikéjét. Manapság bábokra és színészi alakításra egyaránt építő produkciókat láthat közönség. 2011-ben az Árkádiából kivált a magyar társulat, amely ma a Szigligeti Színház Lilliput Társulataként működik.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 11., szerda

Janovics Jenőről, az „erdélyi Hollywood” megalkotójáról elnevezett díjat hoz létre a TIFF

Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.

Janovics Jenőről, az „erdélyi Hollywood” megalkotójáról elnevezett díjat hoz létre a TIFF
Hirdetés
2026. február 11., szerda

Kallós 100: emlékév keretében tisztelegnek a néprajzkutató életműve előtt

Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.

Kallós 100: emlékév keretében tisztelegnek a néprajzkutató életműve előtt
2026. február 10., kedd

Visszavonta a művészekre vonatkozó vitatott rendeletét a kulturális miniszter, de az ügy még nem zárult le

Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.

Visszavonta a művészekre vonatkozó vitatott rendeletét a kulturális miniszter, de az ügy még nem zárult le
2026. február 10., kedd

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

UNITER: „a kommunizmusban sem volt ekkora a bürokrácia, tiltakozunk a színháziak munkaidejének egységesítése ellen”

Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.

UNITER: „a kommunizmusban sem volt ekkora a bürokrácia, tiltakozunk a színháziak munkaidejének egységesítése ellen”
2026. február 07., szombat

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron

Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron
2026. február 06., péntek

Elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester

Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

Elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester
Hirdetés
2026. február 04., szerda

Erdélyi vetítővásznon Berecz András mesés világa

Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.

Erdélyi vetítővásznon Berecz András mesés világa
2026. február 02., hétfő

Születésnapi sorozat, a magyar és román tagozat közös produkciója a kolozsvári Puck Bábszínházban

Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.

Születésnapi sorozat, a magyar és román tagozat közös produkciója a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. február 01., vasárnap

Harsányi Attila: Aradon születtem újjá, innen számítom a színészi pályámat

A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.

Harsányi Attila: Aradon születtem újjá, innen számítom a színészi pályámat
Hirdetés
Hirdetés