
2012. március 21., 07:502012. március 21., 07:50
A hétfőn kelt levélben a József Attila-díj kuratóriumának munkájában részt vevő Erdélyi Magyar Írók Ligája, Fiatal Írók Szövetsége, Írók Szakszervezete, József Attila Kör (JAK), MAOE – Irodalmi tagozat, Magyar Írószövetség, Magyar Műfordítók Egyesülete és Szépírók Társasága emlékeztet arra: már tavaly sem tudták felvállalni, hogy a 13 odaítélendő kitüntetésre a 13 helyett 26 főt jelöljenek, mert úgy vélik, így a nyilvánosság számára ellenőrizhetetlen mechanizmusok szerint áll össze a kitüntetettek végső névsora, és ezzel sérül a szakma szuverenitása.
Mint fogalmaznak, megdöbbenve értesültek arról, hogy idén a 13 főt tartalmazó jelölti listán a tavalyi négyhez képest már hat helyen történt változás, ami példátlan a díj történetében. „Úgy ítéljük meg, a konszenzusos elvek láthatóan viszszaszorulóban vannak, egyre inkább korlátok közé szorul a szakmai szervezetek azon döntési joga, amelyet a rendszerváltozás kezdetén Fekete György államtitkársága alatt vettek át a kulturális kormányzattól” – mutatnak rá a Réthelyi Miklós miniszternek és Szőcs Géza kulturális államtitkárnak címzett levélben.
Felidézik, hogy tavaly párbeszédet kezdeményeztek az ügyben. A Schmidt Ágota miniszteri kabinetfőnök, Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár, L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke és öt írószervezet képviselőinek részvételével tartott megbeszélésen ki is dolgoztak egy kompromisszumos javaslatot, amely szerint az utólagos módosítások helyett a minisztérium delegáltja is vegyen részt a kuratórium munkájában.
A módosító javaslatot azonban „érthetetlen okból” mind ez idáig nem terjesztették a kormány elé. Ennek ellenére, ahogy korábban, most is készek tárgyalásokat folytatni a minisztériummal – írják. Hangsúlyozzák, hogy állásfoglalásukkal nem a minisztérium által „beemelt” díjazottak munkásságát vonják kétségbe, hanem azt az átláthatatlan folyamatot, melynek eredményeképpen a szakma elveszíti korábban elfogadott autonómiáját.
Mint a JAK honlapján olvasható, El a kezekkel a József Attila-díjtól! néven Facebook-csoport is alakult. „Szőcs Géza kilenc írószervezet közös döntését vétózta meg egy személyben, ezzel a díj szakmai, konszenzusos jellegét és értékét ásva alá, jelezve, hogy a szakmai szervezetek véleményét nem tartja megalapozottnak, és kizárólag saját ítéletében bízik egy állami díj odaítélésekor” – írják a közösségi portálon a csoport megalakítói.
Amint arról már beszámoltunk, az Irodalmijelen.hu oldalon Szőcs Géza kulturális államtitkár korábban műbalhénak nevezte az idei József Attila-díjak odaítélése körül kialakult vitát, s azt, hogy a javaslatot tevő írószervezetek kifogásolták: az általuk javasoltak helyett részben mások kapták az elismerést. Mint fogalmazott, a 13-ból személyes döntése alapján 6 alkotó nevét hátrább sorolta, és beemelt helyettük 6 másik nevet arról a listáról, amelyen ugyancsak az írószervezetek jelöltjei szerepeltek, de még nem rangsorolva.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.