Fotó: Vizi Géza
Az űrben játszódik az első erdélyi magyar képregénysorozat, melyet havilap formájában ad ki ősztől két kézdivásárhelyi képzőművész. A sorozat önálló történetekből fog állni – ismertette a Krónikával Szabó Krisztina.
2017. július 20., 16:222017. július 20., 16:22
Feltűnt a láthatáron az első erdélyi magyar képregénysorozat, a Fantomatika, amelyet két fiatal kézdivásárhelyi képzőművész, Szabó Krisztina és Sárosi Mátyás Zsolt indít. A tudományos-fantasztikus történeteket tartalmazó, A4-esnél valamivel kisebb formátumú, színes, vonzó külsejű lap első száma az alkotók tervei szerint szeptemberben lát napvilágot.
„A fantomatika kifejezést Stanislaw Lem írásaiban olvastuk először, később máshol is találkoztunk vele. A fantomatika holografikus világot, mesterségesen kreált valóságot jelent, a virtuális tér hangzatosabb neve” – olvasható a Fantomatika.com honlapon.
Szabó Krisztina, aki a 40 oldalas, színes havilapban megjelenő képregények sztoriját írja, úgynevezett ciber sci-fi történeteket alkot, amelyeket Sárosi Mátyás Zsolt grafikus illusztrál.
Szabó Krisztina a Krónika megkeresésére elmondta,
Az új kiadványt első körben a székelyföldi megyékben, majd Magyarországon is szeretnék terjeszteni, a tervek szerint románul is kiadnák, és országszerte népszerűsítenék.
Fotó: Vizi Géza
„Régóta foglalkoztat bennünket a képregényírás és -rajzolás gondolata. Mivel fotó-videó szakot végeztem Kolozsváron, korábban animációval szerettem volna foglalkozni, aztán Sárosi Mátyással együtt rájöttünk, megpróbálunk képregényt írni, hiszen mindketten gyerekkorunk óta szeretjük a műfajt. Bár egyelőre ketten készítjük a képregényeket, más alkotókat is szívesen látunk a csapatba.
ahol azért természetesen adódhatnak problémák” – mondta el Szabó Krisztina.
Mint kifejette, a lapot azért is indítják, mert Erdélyben eddig nem jelent meg még magyar képregénylap, ugyanakkor abban reménykednek, hogy ahogyan saját korosztályukat magával ragadta a műfaj bűvölete, ugyanúgy a mostani fiatal generációt is elvarázsolhatja annak ellenére, hogy mozgóképhez van hozzászokva.
„A nagyon népszerű amerikai akciófilmek, mint például az X-Men, a Watchmen vagy az Avengers is tulajdonképpen képregényeken alapulnak, ezek pedig óriási kasszasikerek lettek. A mi képregényünkben nem szuperhősök szerepelnek, ugyanakkor nyilván mi is tudjuk, hogy merész a vállakozásunk, mégis reménykedünk abban, hogy az általunk megteremtett világ magával ragadhatja a fiatal olvasókat. Azt mondtuk magunknak: legyünk bátrak, és próbáljunk belevágni.
– mondta Szabó Krisztina.
„Úgy gondoljuk, hogy a szuperhősös képregények kínálata már így is elsöprő mennyiségű, és kissé talán fárasztó is, ezért mi nem szándékozunk ebbe az általánosan elfogadott képregényáramlatba tartozni. Ezt a kifejezési formát mint művészeti ágat szeretnénk gyakorolni, történeteink és rajzaink azzal a szándékkal születnek, hogy a világról alkotott igaz és őszinte véleményünket, rémlátásainkat, reményeinket és ezzel kapcsolatos átgondolt ötleteinket megmutassa.
és azt is, ha ebből a közösségből kiváló írók és rajzolók bukkannának elő, akikkel együttműködhetnénk” – olvasható a honlapon. Szabó Krisztina arra is kitért, hogy
Például Kós Károly Varjúnemzetségét Pusztai Georgeta rajzolta meg Kós stílusában, az író beleegyezését adta a kiadáshoz, és bár nem tipikusan képregény-szerűen (vagyis szövegbuborékokkal), de a képek alá írt párbeszédes szöveggel meg is jelent a kiadvány 1977-ben.
Fotó: Vizi Géza
Ezt megelőzően, 1972-ben Beke György szövegével és Deák Ferenc rajzaival könyv alakban megjelent a Pál vitéz című képregény, a törökverő Kinizsi Pál története. Rusz Lívia rajzaival megjelentek olyan népszerű művek képregényverziói is, mint az Óz, a nagy varázsló, Verne Kétévi vakációja, Barrie Pán Pétere, J. R. R. Tolkien A babója is. Rusz Lívia grafikus, festőművész és képregényrajzoló egyébként számtalan gyermekkönyv illusztrátoraként alkotott.
jellegzetes illusztrációit annak idején gyermeklapokban, gyermekkönyvekben is láthatták az olvasók, például Creangă meséinek magyar nyelvű kiadásában, de 1989 előtt román gyermeklapokban is (Arici Pogonici, Cravata Roşie, Luminiţa, Cutezători) illusztrált.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!