Fotó: Vizi Géza
Az űrben játszódik az első erdélyi magyar képregénysorozat, melyet havilap formájában ad ki ősztől két kézdivásárhelyi képzőművész. A sorozat önálló történetekből fog állni – ismertette a Krónikával Szabó Krisztina.
2017. július 20., 16:222017. július 20., 16:22
Feltűnt a láthatáron az első erdélyi magyar képregénysorozat, a Fantomatika, amelyet két fiatal kézdivásárhelyi képzőművész, Szabó Krisztina és Sárosi Mátyás Zsolt indít. A tudományos-fantasztikus történeteket tartalmazó, A4-esnél valamivel kisebb formátumú, színes, vonzó külsejű lap első száma az alkotók tervei szerint szeptemberben lát napvilágot.
„A fantomatika kifejezést Stanislaw Lem írásaiban olvastuk először, később máshol is találkoztunk vele. A fantomatika holografikus világot, mesterségesen kreált valóságot jelent, a virtuális tér hangzatosabb neve” – olvasható a Fantomatika.com honlapon.
Szabó Krisztina, aki a 40 oldalas, színes havilapban megjelenő képregények sztoriját írja, úgynevezett ciber sci-fi történeteket alkot, amelyeket Sárosi Mátyás Zsolt grafikus illusztrál.
Szabó Krisztina a Krónika megkeresésére elmondta,
Az új kiadványt első körben a székelyföldi megyékben, majd Magyarországon is szeretnék terjeszteni, a tervek szerint románul is kiadnák, és országszerte népszerűsítenék.
Fotó: Vizi Géza
„Régóta foglalkoztat bennünket a képregényírás és -rajzolás gondolata. Mivel fotó-videó szakot végeztem Kolozsváron, korábban animációval szerettem volna foglalkozni, aztán Sárosi Mátyással együtt rájöttünk, megpróbálunk képregényt írni, hiszen mindketten gyerekkorunk óta szeretjük a műfajt. Bár egyelőre ketten készítjük a képregényeket, más alkotókat is szívesen látunk a csapatba.
ahol azért természetesen adódhatnak problémák” – mondta el Szabó Krisztina.
Mint kifejette, a lapot azért is indítják, mert Erdélyben eddig nem jelent meg még magyar képregénylap, ugyanakkor abban reménykednek, hogy ahogyan saját korosztályukat magával ragadta a műfaj bűvölete, ugyanúgy a mostani fiatal generációt is elvarázsolhatja annak ellenére, hogy mozgóképhez van hozzászokva.
„A nagyon népszerű amerikai akciófilmek, mint például az X-Men, a Watchmen vagy az Avengers is tulajdonképpen képregényeken alapulnak, ezek pedig óriási kasszasikerek lettek. A mi képregényünkben nem szuperhősök szerepelnek, ugyanakkor nyilván mi is tudjuk, hogy merész a vállakozásunk, mégis reménykedünk abban, hogy az általunk megteremtett világ magával ragadhatja a fiatal olvasókat. Azt mondtuk magunknak: legyünk bátrak, és próbáljunk belevágni.
– mondta Szabó Krisztina.
„Úgy gondoljuk, hogy a szuperhősös képregények kínálata már így is elsöprő mennyiségű, és kissé talán fárasztó is, ezért mi nem szándékozunk ebbe az általánosan elfogadott képregényáramlatba tartozni. Ezt a kifejezési formát mint művészeti ágat szeretnénk gyakorolni, történeteink és rajzaink azzal a szándékkal születnek, hogy a világról alkotott igaz és őszinte véleményünket, rémlátásainkat, reményeinket és ezzel kapcsolatos átgondolt ötleteinket megmutassa.
és azt is, ha ebből a közösségből kiváló írók és rajzolók bukkannának elő, akikkel együttműködhetnénk” – olvasható a honlapon. Szabó Krisztina arra is kitért, hogy
Például Kós Károly Varjúnemzetségét Pusztai Georgeta rajzolta meg Kós stílusában, az író beleegyezését adta a kiadáshoz, és bár nem tipikusan képregény-szerűen (vagyis szövegbuborékokkal), de a képek alá írt párbeszédes szöveggel meg is jelent a kiadvány 1977-ben.
Fotó: Vizi Géza
Ezt megelőzően, 1972-ben Beke György szövegével és Deák Ferenc rajzaival könyv alakban megjelent a Pál vitéz című képregény, a törökverő Kinizsi Pál története. Rusz Lívia rajzaival megjelentek olyan népszerű művek képregényverziói is, mint az Óz, a nagy varázsló, Verne Kétévi vakációja, Barrie Pán Pétere, J. R. R. Tolkien A babója is. Rusz Lívia grafikus, festőművész és képregényrajzoló egyébként számtalan gyermekkönyv illusztrátoraként alkotott.
jellegzetes illusztrációit annak idején gyermeklapokban, gyermekkönyvekben is láthatták az olvasók, például Creangă meséinek magyar nyelvű kiadásában, de 1989 előtt román gyermeklapokban is (Arici Pogonici, Cravata Roşie, Luminiţa, Cutezători) illusztrált.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!