Janovics Jenő (1872–1945), a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat hoz létre a TIFF
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház via TIFF
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
2026. február 11., 15:002026. február 11., 15:00
A 2026. június 12. és 21. között Kolozsváron megrendezésre kerülő jubileumi, 25. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idén bevezeti a Janovics Jenő-díjat – közölték a szemle szervezői.
Janovics Jenő (1872–1945) neve szorosan kapcsolódik a kolozsvári – és egyben Európa ezen részének – filmművészete kezdeteihez. Színházi emberként és a város magyar színházának igazgatójaként Janovics nagyon korán megértette, hogy a film nem technikai érdekesség, hanem a 20. század új, népszerű művészete. Az 1910-es évek elején, amikor a mozi még kísérleti jellegű volt, Kolozsvárt filmprodukciós központtá alakította. 1913-ban Janovics a francia Pathé céggel együttműködve kezdeményezte az első Erdélyben készült játékfilmet, a Sárga csikó című produkciót, amely végül nemzetközi forgalomba került, és bebizonyította, hogy mozit nem csak a nagy európai fővárosokból, hanem Erdélyből is lehet gyártani és népszerűsíteni.
1915-ben a Proja Filmházat, 1916-ban a Corvin Filmházat, 1917-ben pedig a Transylvania Produkciós Házat. Kialakította az infrastruktúrát (a nyári színházat, a mai Kolozsvári Állami Magyar Színház épületét mozivá alakította át), és szakképzett műszaki csapatokat és filmszínészeket toborzott.
és Alexander Korda (Korda Sándor), a modern brit filmipar jövőbeli alapítója.
1913 és az 1920-as évek eleje között több mint 60 némafilm készült Kolozsváron – melodrámák, irodalmi adaptációk, történelmi filmek –, és a város Közép-Európa egyik legaktívabb filmközpontjává vált.
Janovics öröksége továbbra is meghatározó volt: ő hozta létre a régió első filmes „ökoszisztémáját: képzett szakembereket, összekapcsolta a helyi produkciót a nemzetközi hálózatokkal, és bebizonyította, hogy a film a régióban kulturális iparággá válhat. Kolozsvárt az európai filmtérképre helyezte, még mielőtt a román filmipar elképzelése megfogalmazódott volna.
Világrém (A világ borzalmaiból) vagy A tolonc (Kíséret, rendező: Michael Curtiz) című filmjeinek különleges vetítéseitől kezdve a könyvbemutatókig, kiállításokig vagy a Janovics Jenő, a magyar Pathé (rendező: Zágoni Bálint) című dokumentumfilm vetítéséig. 2026-tól a fesztiválhoz örökre kapcsolódni fog a neve, az elnevezéséről elnevezett trófeán keresztül.
Látványos fináléval zárult vasárnap este a 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!