A magyar film napján bemutatták Zágoni Bálint és Kurutz Márton Janovics Jenő A kolozsvári filmgyártás megteremtője című kötetét, a szerzővel Halmágyi Erika beszélgetett
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek szerda este Janovics Jenő színházigazgató, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a 20. század elejének mozgóképes világába, a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
2025. május 01., 14:022025. május 01., 14:02
Janovics Jenőre (1872−1945), a kolozsvári filmgyártás megteremtőjére emlékeztek szerda este a kincses városban. A Filmtett Egyesület és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa által szervezett rendezvénynek az a Művész mozi adott otthont, ahol a legendás színházigazgató, rendező, színész a 20. század elején filmvetítéseket tartott. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul Janovics Jenő életútját ismertetve elmondta, a színházépítő színigazgató, az erdélyi Hollywood megteremtőjeként is történelmet író filmrendező kulturális törekvései ma is aktuális üzenetet hordoznak, ugyanis rezonálnak arra a kolozsvári létezésre, amit itt tapasztalhatunk.
„Többet, mást szeretnék, mint egy színházi előadás” – mondta ifj. Vidnyánszky Attila. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban a fiatal alkotó által rendezett új, Janovics című produkciót látva úgy tűnik, ez sikerül is neki és alkotótársainak.
A magyar filmnapi eseményen Kardos M. Róbert színművész előadásában
Ezt követően a közönség filmrészleteket is láthatott Kertész Mihály 1914-ben készült A tolonc című némafilmjéből, mely az Oscar-díjas magyar−amerikai rendező legrégebbi magyar alkotása. A vetítést élőzene kísérte, szaxofonon Miklós Roland, hegedűn Henczman Dávid játszott.
Filmes törekvései mellett Janovics Jenő kolozsvári színigazgatóként a Hunyadi (Avram Iancu) téri színház (jelenlegi román színház) építésében és a nyári színkör kőszínházzá (jelenlegi magyar színház) alakításában is fontos szerepet játszott. Az est során a közönség ízelítőt kapott Janovics Jenő színházi munkájából is, Kardos M. Róbert színművész egy korabeli Utunk-interjúrészlettel idézte fel a teátrumi életet.
Az esemény házigazdája Kardos M. Róbert színművész volt
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook
Az eseményen továbbá bemutatták Zágoni Bálintnak, a Filmtett Egyesület igazgatójának és Kurutz Mártonnak, a budapesti filmarchívum munkatársának A kolozsvári filmgyártás megteremtője című kötetét. A gazdagon illusztrált képes album szerzői olvasmányos módon, tudományos igényességgel mutatják be Janovics szakmai életútját, ugyanis a kolozsvári színházigazgató életének 73 évéből hétben foglalkozott filmkészítéssel, de produceri és rendezői munkássága felbecsülhetetlen hatású.
Zágoni Bálinttal Halmágyi Erika beszélgetett. A kötet szerzője elmondta, Janovics színházigazgatóként nem konkurenciát, hanem lehetőséget látott a filmben, színházi rendezéseiben rendszerint helyet kaptak mozgóképes jelenetek is.
A filmrészletvetítéseket élőzene kísérte, szaxofonon Miklós Roland, hegedűn Henczman Dávid játszott
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook
Elhangzott, Janovics a kolozsvári filmgyártás megalapítója volt, a kincses városban sikerült létrehoznia a „Szamos-parti Hollywoodot”, nagyon korán, a mozgókép hajnalán filmeket forgatott, és sikerült egy olyan stílust kialakítania, amely a fővárosi, budapesti produkciókkal szemben határozta meg a kolozsvári filmeket. Filmes műhelyében főként irodalmi művek adaptációi készültek, ugyanakkor a produkciókban hangsúlyos szerepet kapott Erdély természeti látványosságainak, népviseletek, népszokások bemutatása is. A kor divatjától eltérően, sajátos erdélyi színezetű művészfilmek gyártására törekedett, jeles irodalmi alkotások és sikeres népszínművek megfilmesítését szorgalmazta, különös hangsúlyt fektetve a színháztól való eltávolodásra.
de a most Kolozsvár alvóvárosának tekinthető Szászfenes is a forgatások helyszíne volt.
A film- és kötetbemutatónak az Egyetem utcai Művész mozi adott helyet, a mozit 1915-től a második világháborúig Janovics Jenő színházigazgató bérelte
Fotó: Deák Szidónia
A beszélgetés során kitértek arra is, hogy Janovics több, később világhírnévre szert tevő filmest indított el a pályán, köztük Kertész Mihályt, aki később a Casablanca című filmmel vált ismertté, de Korda Sándor, a brit filmipar meghatározó alakja is itt kezdte pályafutását. A színészek közül pedig Várkonyi Mihály és Berki Lili kezdte Janovics keze alatt a filmes karrierjét.
Janovics 1912-ben megalapította a Corvin filmvállalatot, amely 1913-ban a francia Pathé céggel együtt készítette a Sárga csikó című, világsikerű filmet, melynek az eredeti forgatókönyv alapján készített rekonstrukcióját is levetítették az est során. Az esemény zárásaként Zágoni Bálint dedikálta könyvét.
Olyan gazdag Janovics Jenő életműve – amelynek nagyon is be kellene kerülnie a köztudatba –, hogy nemcsak színházi előadásnak, hanem filmnek is kellene születnie róla.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!