A magyar film napján bemutatták Zágoni Bálint és Kurutz Márton Janovics Jenő A kolozsvári filmgyártás megteremtője című kötetét, a szerzővel Halmágyi Erika beszélgetett
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek szerda este Janovics Jenő színházigazgató, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a 20. század elejének mozgóképes világába, a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
2025. május 01., 14:022025. május 01., 14:02
Janovics Jenőre (1872−1945), a kolozsvári filmgyártás megteremtőjére emlékeztek szerda este a kincses városban. A Filmtett Egyesület és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa által szervezett rendezvénynek az a Művész mozi adott otthont, ahol a legendás színházigazgató, rendező, színész a 20. század elején filmvetítéseket tartott. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul Janovics Jenő életútját ismertetve elmondta, a színházépítő színigazgató, az erdélyi Hollywood megteremtőjeként is történelmet író filmrendező kulturális törekvései ma is aktuális üzenetet hordoznak, ugyanis rezonálnak arra a kolozsvári létezésre, amit itt tapasztalhatunk.
„Többet, mást szeretnék, mint egy színházi előadás” – mondta ifj. Vidnyánszky Attila. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban a fiatal alkotó által rendezett új, Janovics című produkciót látva úgy tűnik, ez sikerül is neki és alkotótársainak.
A magyar filmnapi eseményen Kardos M. Róbert színművész előadásában
Ezt követően a közönség filmrészleteket is láthatott Kertész Mihály 1914-ben készült A tolonc című némafilmjéből, mely az Oscar-díjas magyar−amerikai rendező legrégebbi magyar alkotása. A vetítést élőzene kísérte, szaxofonon Miklós Roland, hegedűn Henczman Dávid játszott.
Filmes törekvései mellett Janovics Jenő kolozsvári színigazgatóként a Hunyadi (Avram Iancu) téri színház (jelenlegi román színház) építésében és a nyári színkör kőszínházzá (jelenlegi magyar színház) alakításában is fontos szerepet játszott. Az est során a közönség ízelítőt kapott Janovics Jenő színházi munkájából is, Kardos M. Róbert színművész egy korabeli Utunk-interjúrészlettel idézte fel a teátrumi életet.
Az esemény házigazdája Kardos M. Róbert színművész volt
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook
Az eseményen továbbá bemutatták Zágoni Bálintnak, a Filmtett Egyesület igazgatójának és Kurutz Mártonnak, a budapesti filmarchívum munkatársának A kolozsvári filmgyártás megteremtője című kötetét. A gazdagon illusztrált képes album szerzői olvasmányos módon, tudományos igényességgel mutatják be Janovics szakmai életútját, ugyanis a kolozsvári színházigazgató életének 73 évéből hétben foglalkozott filmkészítéssel, de produceri és rendezői munkássága felbecsülhetetlen hatású.
Zágoni Bálinttal Halmágyi Erika beszélgetett. A kötet szerzője elmondta, Janovics színházigazgatóként nem konkurenciát, hanem lehetőséget látott a filmben, színházi rendezéseiben rendszerint helyet kaptak mozgóképes jelenetek is.
A filmrészletvetítéseket élőzene kísérte, szaxofonon Miklós Roland, hegedűn Henczman Dávid játszott
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook
Elhangzott, Janovics a kolozsvári filmgyártás megalapítója volt, a kincses városban sikerült létrehoznia a „Szamos-parti Hollywoodot”, nagyon korán, a mozgókép hajnalán filmeket forgatott, és sikerült egy olyan stílust kialakítania, amely a fővárosi, budapesti produkciókkal szemben határozta meg a kolozsvári filmeket. Filmes műhelyében főként irodalmi művek adaptációi készültek, ugyanakkor a produkciókban hangsúlyos szerepet kapott Erdély természeti látványosságainak, népviseletek, népszokások bemutatása is. A kor divatjától eltérően, sajátos erdélyi színezetű művészfilmek gyártására törekedett, jeles irodalmi alkotások és sikeres népszínművek megfilmesítését szorgalmazta, különös hangsúlyt fektetve a színháztól való eltávolodásra.
de a most Kolozsvár alvóvárosának tekinthető Szászfenes is a forgatások helyszíne volt.
A film- és kötetbemutatónak az Egyetem utcai Művész mozi adott helyet, a mozit 1915-től a második világháborúig Janovics Jenő színházigazgató bérelte
Fotó: Deák Szidónia
A beszélgetés során kitértek arra is, hogy Janovics több, később világhírnévre szert tevő filmest indított el a pályán, köztük Kertész Mihályt, aki később a Casablanca című filmmel vált ismertté, de Korda Sándor, a brit filmipar meghatározó alakja is itt kezdte pályafutását. A színészek közül pedig Várkonyi Mihály és Berki Lili kezdte Janovics keze alatt a filmes karrierjét.
Janovics 1912-ben megalapította a Corvin filmvállalatot, amely 1913-ban a francia Pathé céggel együtt készítette a Sárga csikó című, világsikerű filmet, melynek az eredeti forgatókönyv alapján készített rekonstrukcióját is levetítették az est során. Az esemény zárásaként Zágoni Bálint dedikálta könyvét.
Olyan gazdag Janovics Jenő életműve – amelynek nagyon is be kellene kerülnie a köztudatba –, hogy nemcsak színházi előadásnak, hanem filmnek is kellene születnie róla.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!