A magyar film napján bemutatták Zágoni Bálint és Kurutz Márton Janovics Jenő A kolozsvári filmgyártás megteremtője című kötetét, a szerzővel Halmágyi Erika beszélgetett
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek szerda este Janovics Jenő színházigazgató, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a 20. század elejének mozgóképes világába, a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
2025. május 01., 14:022025. május 01., 14:02
Janovics Jenőre (1872−1945), a kolozsvári filmgyártás megteremtőjére emlékeztek szerda este a kincses városban. A Filmtett Egyesület és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa által szervezett rendezvénynek az a Művész mozi adott otthont, ahol a legendás színházigazgató, rendező, színész a 20. század elején filmvetítéseket tartott. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul Janovics Jenő életútját ismertetve elmondta, a színházépítő színigazgató, az erdélyi Hollywood megteremtőjeként is történelmet író filmrendező kulturális törekvései ma is aktuális üzenetet hordoznak, ugyanis rezonálnak arra a kolozsvári létezésre, amit itt tapasztalhatunk.
„Többet, mást szeretnék, mint egy színházi előadás” – mondta ifj. Vidnyánszky Attila. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban a fiatal alkotó által rendezett új, Janovics című produkciót látva úgy tűnik, ez sikerül is neki és alkotótársainak.
A magyar filmnapi eseményen Kardos M. Róbert színművész előadásában
Ezt követően a közönség filmrészleteket is láthatott Kertész Mihály 1914-ben készült A tolonc című némafilmjéből, mely az Oscar-díjas magyar−amerikai rendező legrégebbi magyar alkotása. A vetítést élőzene kísérte, szaxofonon Miklós Roland, hegedűn Henczman Dávid játszott.
Filmes törekvései mellett Janovics Jenő kolozsvári színigazgatóként a Hunyadi (Avram Iancu) téri színház (jelenlegi román színház) építésében és a nyári színkör kőszínházzá (jelenlegi magyar színház) alakításában is fontos szerepet játszott. Az est során a közönség ízelítőt kapott Janovics Jenő színházi munkájából is, Kardos M. Róbert színművész egy korabeli Utunk-interjúrészlettel idézte fel a teátrumi életet.
Az esemény házigazdája Kardos M. Róbert színművész volt
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook
Az eseményen továbbá bemutatták Zágoni Bálintnak, a Filmtett Egyesület igazgatójának és Kurutz Mártonnak, a budapesti filmarchívum munkatársának A kolozsvári filmgyártás megteremtője című kötetét. A gazdagon illusztrált képes album szerzői olvasmányos módon, tudományos igényességgel mutatják be Janovics szakmai életútját, ugyanis a kolozsvári színházigazgató életének 73 évéből hétben foglalkozott filmkészítéssel, de produceri és rendezői munkássága felbecsülhetetlen hatású.
Zágoni Bálinttal Halmágyi Erika beszélgetett. A kötet szerzője elmondta, Janovics színházigazgatóként nem konkurenciát, hanem lehetőséget látott a filmben, színházi rendezéseiben rendszerint helyet kaptak mozgóképes jelenetek is.
A filmrészletvetítéseket élőzene kísérte, szaxofonon Miklós Roland, hegedűn Henczman Dávid játszott
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook
Elhangzott, Janovics a kolozsvári filmgyártás megalapítója volt, a kincses városban sikerült létrehoznia a „Szamos-parti Hollywoodot”, nagyon korán, a mozgókép hajnalán filmeket forgatott, és sikerült egy olyan stílust kialakítania, amely a fővárosi, budapesti produkciókkal szemben határozta meg a kolozsvári filmeket. Filmes műhelyében főként irodalmi művek adaptációi készültek, ugyanakkor a produkciókban hangsúlyos szerepet kapott Erdély természeti látványosságainak, népviseletek, népszokások bemutatása is. A kor divatjától eltérően, sajátos erdélyi színezetű művészfilmek gyártására törekedett, jeles irodalmi alkotások és sikeres népszínművek megfilmesítését szorgalmazta, különös hangsúlyt fektetve a színháztól való eltávolodásra.
de a most Kolozsvár alvóvárosának tekinthető Szászfenes is a forgatások helyszíne volt.
A film- és kötetbemutatónak az Egyetem utcai Művész mozi adott helyet, a mozit 1915-től a második világháborúig Janovics Jenő színházigazgató bérelte
Fotó: Deák Szidónia
A beszélgetés során kitértek arra is, hogy Janovics több, később világhírnévre szert tevő filmest indított el a pályán, köztük Kertész Mihályt, aki később a Casablanca című filmmel vált ismertté, de Korda Sándor, a brit filmipar meghatározó alakja is itt kezdte pályafutását. A színészek közül pedig Várkonyi Mihály és Berki Lili kezdte Janovics keze alatt a filmes karrierjét.
Janovics 1912-ben megalapította a Corvin filmvállalatot, amely 1913-ban a francia Pathé céggel együtt készítette a Sárga csikó című, világsikerű filmet, melynek az eredeti forgatókönyv alapján készített rekonstrukcióját is levetítették az est során. Az esemény zárásaként Zágoni Bálint dedikálta könyvét.
Olyan gazdag Janovics Jenő életműve – amelynek nagyon is be kellene kerülnie a köztudatba –, hogy nemcsak színházi előadásnak, hanem filmnek is kellene születnie róla.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!