Janovics, azaz egy feledésbe merülő kolozsvári magyar történet színpadi feltámasztása

Janovics

Méry bácsi, a színház tűzoltója (Bíró József) a nézők elé tárja a kolozsvári magyar társulatról talán 1920-ban készült fényképet

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

„Többet, mást szeretnék, mint egy színházi előadás” – mondta ifj. Vidnyánszky Attila. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban a fiatal alkotó által rendezett új, Janovics című produkciót látva úgy tűnik, ez sikerül is neki és alkotótársainak. A sétatéri társulat olyan előadást tesz a néző elé, amely nemcsak témafelvetése, hanem egészében vett különlegessége, a kiváló színészi játék, a meghatározó látványvilág, a koreográfia és a zenei anyag miatt is emlékezetessé válik.

Kiss Judit

2024. október 01., 08:052024. október 01., 08:05

2024. október 01., 12:072024. október 01., 12:07

Több szempontból is bátor és előzmény nélküli vállalkozása ifj. Vidnyásznszky Attilának, hogy színre vitte a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának kiváló színészeivel a Janovics című, szeptember 25-én bemutatott, különleges előadást.

Janovics Galéria

Bács Miklós formálja meg Janovics Jenő színidirektor szerepét

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A színészként, színházigazgatóként, filmrendezőként, forgatókönyvíróként, filmproducerként, az erdélyi magyar kultúra megkerülhetetlen személyiségeként számon tartott,

de a köztudatból valahogy mégis kiszoruló Janovics Jenő (1872 – 1945) alakja, drámai élettörténete és a magyar színházért vívott heroikus küzdelme kiváló alapanyagot nyújtott ahhoz, hogy sajátos hangvételű, összetett gondolatiságú produkció szülessen.

Janovics Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A rendező Vecsei H. Miklós és Németh Nikolett dramaturgokkal, valamint a kolozsvári társulat színészeivel együtt teremtette meg a teljes mértékben eredeti előadást, amelynek szövege és vonalvezetése főként a Janovics fennmaradt naplójában szereplő visszaemlékezésekből tevődik össze. Ifj. Vidnyánszky Attila immár harmadszor rendezett a kincses városban: a Rómeó és Júlia után a Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódott, Ifjú barbárok című, jelenleg is a repertoáron szereplő előadással

kápráztatta el a közönség azon részét, amely nem riad vissza a friss lendületű, olykor kissé kaotikusnak ható, mégis egységes egésszé összeálló, „formabontó” megoldásoktól sem mentes produkcióktól.

Janovics Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A Janovics bevallottan az Ifjú barbárok egyfajta folytatásaként készült, és az új produkció arra enged következtetni, hogy lesz egy harmadik része is – ami az előadásban tett explicit utalás szerint Ady Endréről szólna majd. De nemcsak a „folytatásos” volta miatt különleges a Janovics, hanem egy sor más ok miatt is. Ott van rögtön a témaválasztás: ifj. Vidnyánszky Attila bátran dönt, amikor lendületesen „leporolja” a nagy formátumú, Kolozsváron alkotó színházi és filmes alkotó, színházigazgató alakját, megidézi a már-már elfeledett, holott kivételes, minden új felé nyitott munkásságát, heroikus küzdelmét a kolozsvári magyar színházért. Megidézi azokat az embert próbáló időket,

amikor Janovics feláldozza egész vagyonát a színházért, hiszen veszélybe kerül a magyar színjátszás léte és jövője.

Janovics Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

1918-ban ugyanis színházigazgatóként felszólítják, hogy tegye le az esküt az új román hatalomra, majd később arra, hogy adja át a Hunyadi téri (ma Avram Iancu) színházépületet. És ő egyiket se hajlandó azonnal teljesíteni, így feszült lesz a viszonya az új hatalommal, 1919-től pedig mindennapos küzdelemmé válik számára a kolozsvári magyar társulat fenntartása.

Ifj. Vidnyánszky Attila elsősorban Janovics naplójából inspirálódva rendezte meg a különleges atmoszférájú előadást, amely az erdélyi, kolozsvári történelemnek ezt a szeletét idézi meg nagyon kreatív színházi nyelven.

Janovics Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A rendező azt vallja, alkotótársaival együtt igyekeztek a történelmi tényekre alapozni, azt kutatni, hogy miért volt ennyire eltűnve vagy eltüntetve Janoviccsal kapcsolatban sok minden, valamint a történelmi trauma, amit még nem dolgozott fel a magyar közösség. „Janovics fontossága megkérdőjelezhetetlen és túlmutat a meglévő konfliktuson, hasonlóan Bartókhoz és Kodályhoz.

Az ő személyük és céljaik inkább megoldást, semmint problémát jelentenek ma” – fogalmaz annak a kérdésnek a felvetése kapcsán a rendező, hogy ezt a kényes témát miként fogja majd fogadni a román közönség.

Janovics Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

„Többet, mást szeretnék, mint egy színházi előadás” – mondja ifj. Vidnyánszky Attila. A produkciót látva úgy tűnik, ez sikerül is neki és alkotótársainak: ehhez hozzájárul az egészen példátlan témafelvetés, Janovics alakjának ily módon való (újra) beemelése a köztudatba, a teljesen eredeti szöveganyag, a kivétel nélkül nagyszerű színészi alakítások, a játékos és kreatív improvizációs munka. De ezen túlmenően az is különlegessé teszi az előadást, ahogyan a film, a szalagra rögzítés, a filmművészet és színház viszonya megjelenik.

Úgy tűnik, megkerülhetetlen volt a számos filmet (zömében azóta elveszetteket) jegyző Janovics alakjának megidézésekor a nagybetűs Film jelenléte a színpadon, ezért szinte percről percre utalás történik a filmezésre.

Janovics Galéria

A kolozsvári magyar társulatról készült korabeli fénykép is „szerepet” kap az előadásban

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A múlt és a jelen, a történelem ködébe vesző, „akkori jelen”, a filmezés által megörökített „örök jelen”, valamint a „jelen pillanat jelene” között állandó az átjárás, a történések közelednek, távolodnak, a nézőpontok és szemszögek ily módon egyszer közelítenek, máskor távolítanak – ez a fajta dinamika pedig folytonos az előadásban. Különlegessé teszi a Janovicsot az is, ahogyan a színészi játék, az improvizáció hangsúlyt kap. Amint ifj. Vidnyánszky Attila deklaratíve kijelentette a bemutató beharangozóján, ő nem a rendező-, hanem inkább a színészközpontú színházat részesíti előnyben – és ez világosan érzékelhető ebben a produkcióban is, akárcsak az Ifjú barbárokban.

Janovics Galéria

Janovics Jenő felesége, Poór Lili színésznő szerepében Albert Csilla

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Mindez azzal egy időben érvényesül, ami egyébként nem túl sok előadásra jellemző – hogy a humor, a játék, az improvizáció, a tragikum és komikum, a heroizmusra és az esendőségre való utalás valamiképpen egyszerre jelen van a színpadon.

Nevettető, megható, megrázó és önfeledten derűs pillanatok váltják egymást – felületes rápillantásra esetleg kaotikusnak is tűnhet mindez. A produkció időtartama, az egyes jelenetek hossza olykor próbára teheti a nézőt, akadnak részek, amikor túl hosszúnak vagy fárasztónak érzékelhető egy-egy jelenet. És bár a korszak megidézését és a téma sokarcúságát szolgálja, és feliratozva van minden szövegrész, az, hogy az előadás szövege helyenként magyar, helyenként román, olykor francia, német, vagy angol, nehezítheti az amúgy is nagyon összetett produkció befogadását.

Janovics Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Ugyanakkor a bemutatón hagyott némi kívánnivalót maga után a hangminőség: bár viszonylag kicsi a stúdiótér, egyes szövegrészeket nem lehetett világosan érteni, és a néző azon kapta magát, hogy a színpad felső felén követhető angol és román nyelvű felirathoz kell „fordulnia segítségért” – ami természetesen akadályozza a befogadást.

Annak a nézőnek azonban, aki figyelemmel követi a kolozsvári társulat előadásait, mindent összevetve az lehet az érzése, hogy a Janovics az elmúlt naptári év talán legerősebb produkciója.

A csapat olyan előadást tesz a néző elé, amely nemcsak témafelvetése, de egészében vett különlegessége, a kiváló színészi játék, a meghatározó látványvilág, a koreográfia és a zenei anyag miatt is emlékezetessé válik. Érdemes felidézni a sok gyönyörű pillanat közül egyet, azt, amint Méry bácsi, a színház tűzoltója (kiváló megformálója Bíró József) a nézők elé tár egy, talán 1920-ban készült korabeli fényképet a kolozsvári magyar társulat tagjairól, amint Janoviccsal együtt néznek a fényképező masinába: a kép szélén román szöveg olvasható: „Opera din Cluj, 1919”.

Janovics Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Ahogyan a múlt, a történelem és a jelen összeszövődik, ahogyan a fényképen megörökített, ily módon időtlenné váló pillanat, valamint a fénykép színpadi fölmutatásának múlékony, az emlékezetben mégis megmaradó pillanata egyszerre érvényesül, az mindenképpen egyfajta „feltámadásnak” tűnik.

Egyébként a Janovics több értelemben is „feltámasztás”, ami azt is maga után vonja, hogy reflektorfénybe kerülnek folytatható és folytatandó, megőrzésre és továbbgondolásra érdemes történeteink.

Janovics Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Janovics direktor úr szerepében Bács Miklós lép színpadra, Méry bácsi, házi tűzoltó: Bíró József, Bürger Antal, öltöztető szabó: Kardos M. Róbert, Poór Lili: Albert Csilla, valamint Tőtszegi Zsuzsa, Bodolai Balázs, Imre Éva, Váta Lóránd, Pánczél Lilla, Daradics Hannah, Gedő Zsolt, Kiss Tamás, András Gedeon, Farkas Loránd. A díszlettervező Csíki Csaba, jelmeztervező Cs. Kiss Zsuzsanna, zene: Mester Dávid, koreográfus Berecz István, rendezőasszisztens Dávid Helga, előadásvezető Albert Enikő, a dramaturg Németh Nikolett.

A Janovics című előadást legközelebb október 7-én, majd 9-én és 26-án is láthatja a kolozsvári közönség, az Ifjú barbárokat pedig október 25-én.

korábban írtuk

Janovics Jenő ma is lelket önthetne a magyar színjátszásba – Ismét Kolozsvárt rendezett ifj. Vidnyánszky Attila
Janovics Jenő ma is lelket önthetne a magyar színjátszásba – Ismét Kolozsvárt rendezett ifj. Vidnyánszky Attila

Olyan gazdag Janovics Jenő életműve – amelynek nagyon is be kellene kerülnie a köztudatba –, hogy nemcsak színházi előadásnak, hanem filmnek is kellene születnie róla.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 16., csütörtök

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme

Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme
2025. október 16., csütörtök

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig

Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig
2025. október 13., hétfő

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről

Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről
2025. október 13., hétfő

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét

A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét
2025. október 11., szombat

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő
2025. október 11., szombat

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház

A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház
2025. október 10., péntek

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben

Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben
2025. október 10., péntek

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok

Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok
2025. október 09., csütörtök

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában

Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában
2025. október 09., csütörtök

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője

Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője