„Jane Austenből legalább kettő van – az egyik a népszerű, érzékeny, törékeny Jane. Ilyennek látta az írónőt többek közt testvére, aki a regények kiadásával foglalkozott. Létezik ugyanakkor egy másik Jane Austen is, akinek kisebb a rajongói köre – viszont számos író ide tartozik. Utóbbi metsző gúnynyal, maró szarkazmussal ír a társadalmi külsőségekről, a konvenciók merevségéről” – magyarázta Vincze Hanna Orsolya, a korabeli angol irodalom szakértője Jane Austen magyarra fordított leveleinek kolozsvári bemutatóján.
2015. február 01., 18:522015. február 01., 18:52
A 18–19. századi népszerű angol írónő levelezéséről szóló kiadvány ismertetésén Zágoni Balázs, a könyvet gondozó Koinónia Kiadó vezetője elmondta, azért épp csütörtök estére időzítették a könyvbemutatót, mert Vallasek Júlia, a kötet fordítója emlékeztette: napra pontosan 202 évvel ezelőtt jelent meg Austen legismertebb műve, a Büszkeség és balítélet.
A dátumot Jane Austen 1813. január 29-én nővérének, Cassandrának írt leveléből lehet tudni. Vallasek Júlia kifejtette, a leveleket az a Jane írta, aki adott esetben „csontig vág, és még egy kis sót is szór a sebbe”.
„Mindezt megtehette, hiszen magánlevelezésről van szó, a levelek nagy részét ugyanis nővérének, Cassandra Austennak írta – a két testvér pedig nagyon közeli emberi kapcsolatot alakított ki” – mutatott rá a fordító. Vallasek Júlia azt is elmondta, az irodalomkutatók meglehetősen neheztelnek Cassandrára, mert testvére halála után elégette Jane leveleinek jelentős részét.
„Ezek valószínűleg olyan levelek voltak, amelyekben nem szépirodalmi kérdésekről írt, hanem némelyik rokonra nézve tartalmazhattak „kis gonosz megjegyezéseket”, amelyeket nem szeretett volna a nyilvánosság elé tárni” – tette hozzá a fordító.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!