
Évadnyitó Bretter-kör
Fotó: Fodor Enikő
Egyetlen dologban értettek egyhangúlag egyet a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör hétfői évadnyitó estjének résztvevői Varga László Edgár költő új versciklusa kapcsán: nagyon jó.
2017. október 24., 15:332017. október 24., 15:33
2017. október 24., 17:162017. október 24., 17:16
A pár héten belül megjelenő, „bejárónőm: isten” című kötet az 1985-ben született szerző, lapunk volt munkatársa második kötete lesz a 2014-ben napvilágot látott Cseréptavasz után. Az azonban, hogy a versek – melyek középpontjában, mint a cím is mutatja, a szerző által csak grétának becézett isten áll – istenkeresésnek vagy inkább istentagadásnak minősülnek, nem derült ki.
André Ferenc, a kör elnöke vitaindítójában rámutatott: Varga László Edgár nem tagadta meg önmagát, a komoly hangvétel mellett az új költeményekből is a rá annyira jellemző irónia köszön vissza, melyről nehéz megállapítani, hogy huncut cinizmus, vagy inkább védelmi mechanizmus, és a szerző a vicces beszólásokkal önmagát leplezi. André a Nyugat hatását vélte felfedezni a ciklusban, mely szerinte Parti Nagy Lajosra is emlékeztet. De nem a Pilinszky-féle istenkeresésnek és nem is Petri György istennel való hetyke feleselésének vagyunk tanúi,
Az új versciklus legfőbb újdonsága, hogy a szerző már nem bújik más figurák mögé, inkább megmutatja magát, és cinizmusa sem annyira erőteljes, de továbbra is hatásos. A versek stílusa könnyed, egyszerű, néha mégis hátborzongató – vélték a hozzászólók. A nyugatos hatás inkább a tiszta jambusokban, izgalmas rímekben érhető tetten, melyek Varga László Edgárnak a kisujjában vannak, hangzott el.
André Ferenc és Varga László Edgár, az est meghívottja
Fotó: Fodor Enikő
Bár a téma miatt a középkori irodalommal való párhuzam is adja magát, a ciklus inkább posztmodern vagy metamodern, már-már apokaliptikus. A verseket olvasva nem feledkezhetünk meg „a világhoz alkalmazkodófélben lévő szerzőről, akinek azonban a társadalom nem társa” – hangzott egy másik hozzászólás. – Aki otthon ül, történeteket talál ki, és az, hogy opponense éppen isten, lényegében mindegy. Olyan vélemény is volt, hogy a versek inkább isten hiányáról szólnak, mint jelenlétéről, hiszen bár megjelenik, nincs vele kapcsolat.
Varga László Edgár szerint ez meglehet, de azt is hozzátette, „még nem tartunk ott, szerencsére”. A szerző egyébként nyitva hagyta a felmerült kérdéseket, szűkszavúan úgy összegezve, hogy az est során egy dolog derült ki biztosan: nem ő isten.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!