Fotó: Bone Ewald
2010. május 03., 09:392010. május 03., 09:39
A Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent négykötetes sorozat harmadik, illetve negyedik kötetét ismerhette meg ezúttal az irodalomtörténet iránt érdeklődő közönség. „Nem kívántam magam alárendelni sem a régi, sem a mostani politikának, így született meg ez a könyv” – reagált újságírói kérdésre Pomogáts.
Az irodalomtörténész elmondta: tény, hogy a kommunista rezsimnek voltak elvárásai, az íróknak meg kellett felelniük ezeknek az elvárásoknak, ha azt akarták, hogy megjelenjenek a műveik. Hozzáfűzte: tartalmi szempontból az irodalmi feladatvállalásnak két szintje volt: egyrészt valóban hazudni kellett, olyan ideákat, érzéseket kellett bemutatni, amelyeknek semmi köze nem volt a valósághoz – sok író beletévedt ebbe a csapdába. Ugyanakkor bár meg kellett felelni a kommunista retorikának, ennek a leple alatt a valóság is meg tudott jelenni. A kötelező retorikai elemek felvonultatása mellett az erdélyi magyarság valódi hétköznapjait is tükrözni lehetett.
„A pártpropaganda nyelvezete azóta elavult, a könyvekben bemutatott valóság azonban nem. Ezek elég nehéz olvasmányok, a mai fiatalok számára ez a világ teljesen idegen” – részletezte Pomogáts Béla, aki szerint ezeket a könyveket történelemismerettel és empátiával kell olvasni ahhoz, hogy megtaláljuk bennük az értéket. A Magyar irodalom Erdélyben IV. kötete ugyanakkor a korabeli irodalmi dokumentumokat, kritikákat, levelezéseket is tartalmazza. Pomogáts elmondta: azért tartotta fontosnak, hogy a szakirodalmat is bemutassa, mert így pontosabb képet ad a körülményekről, az irodalmi alkotások kontextusáról, magáról a korról, amelyben létrejöttek.
Az irodalomtörténész kifejtette, az 1969-tól 1989-ig tartó időszak az erdélyi magyar irodalom szabadságharcának nevezhető, ekkor az írók ugyanis már ellenszegültek a kommunista diktatúrának, a rendszerben kezdetben hívő írók is végleg leszámoltak illúzióikkal. Arra a kérdésre, hogy miért nem szerepel a könyvben a 1989 utáni időszak irodalmának története, Pomogáts azt válaszolta: ez a korszak még nem ért véget, történetének megírása már egy másik irodalomtörténész munkája lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok