Fotó: Bone Ewald
2010. május 03., 09:392010. május 03., 09:39
A Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent négykötetes sorozat harmadik, illetve negyedik kötetét ismerhette meg ezúttal az irodalomtörténet iránt érdeklődő közönség. „Nem kívántam magam alárendelni sem a régi, sem a mostani politikának, így született meg ez a könyv” – reagált újságírói kérdésre Pomogáts.
Az irodalomtörténész elmondta: tény, hogy a kommunista rezsimnek voltak elvárásai, az íróknak meg kellett felelniük ezeknek az elvárásoknak, ha azt akarták, hogy megjelenjenek a műveik. Hozzáfűzte: tartalmi szempontból az irodalmi feladatvállalásnak két szintje volt: egyrészt valóban hazudni kellett, olyan ideákat, érzéseket kellett bemutatni, amelyeknek semmi köze nem volt a valósághoz – sok író beletévedt ebbe a csapdába. Ugyanakkor bár meg kellett felelni a kommunista retorikának, ennek a leple alatt a valóság is meg tudott jelenni. A kötelező retorikai elemek felvonultatása mellett az erdélyi magyarság valódi hétköznapjait is tükrözni lehetett.
„A pártpropaganda nyelvezete azóta elavult, a könyvekben bemutatott valóság azonban nem. Ezek elég nehéz olvasmányok, a mai fiatalok számára ez a világ teljesen idegen” – részletezte Pomogáts Béla, aki szerint ezeket a könyveket történelemismerettel és empátiával kell olvasni ahhoz, hogy megtaláljuk bennük az értéket. A Magyar irodalom Erdélyben IV. kötete ugyanakkor a korabeli irodalmi dokumentumokat, kritikákat, levelezéseket is tartalmazza. Pomogáts elmondta: azért tartotta fontosnak, hogy a szakirodalmat is bemutassa, mert így pontosabb képet ad a körülményekről, az irodalmi alkotások kontextusáról, magáról a korról, amelyben létrejöttek.
Az irodalomtörténész kifejtette, az 1969-tól 1989-ig tartó időszak az erdélyi magyar irodalom szabadságharcának nevezhető, ekkor az írók ugyanis már ellenszegültek a kommunista diktatúrának, a rendszerben kezdetben hívő írók is végleg leszámoltak illúzióikkal. Arra a kérdésre, hogy miért nem szerepel a könyvben a 1989 utáni időszak irodalmának története, Pomogáts azt válaszolta: ez a korszak még nem ért véget, történetének megírása már egy másik irodalomtörténész munkája lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok