
Fotó: Bone Ewald
2010. május 03., 09:392010. május 03., 09:39
A Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent négykötetes sorozat harmadik, illetve negyedik kötetét ismerhette meg ezúttal az irodalomtörténet iránt érdeklődő közönség. „Nem kívántam magam alárendelni sem a régi, sem a mostani politikának, így született meg ez a könyv” – reagált újságírói kérdésre Pomogáts.
Az irodalomtörténész elmondta: tény, hogy a kommunista rezsimnek voltak elvárásai, az íróknak meg kellett felelniük ezeknek az elvárásoknak, ha azt akarták, hogy megjelenjenek a műveik. Hozzáfűzte: tartalmi szempontból az irodalmi feladatvállalásnak két szintje volt: egyrészt valóban hazudni kellett, olyan ideákat, érzéseket kellett bemutatni, amelyeknek semmi köze nem volt a valósághoz – sok író beletévedt ebbe a csapdába. Ugyanakkor bár meg kellett felelni a kommunista retorikának, ennek a leple alatt a valóság is meg tudott jelenni. A kötelező retorikai elemek felvonultatása mellett az erdélyi magyarság valódi hétköznapjait is tükrözni lehetett.
„A pártpropaganda nyelvezete azóta elavult, a könyvekben bemutatott valóság azonban nem. Ezek elég nehéz olvasmányok, a mai fiatalok számára ez a világ teljesen idegen” – részletezte Pomogáts Béla, aki szerint ezeket a könyveket történelemismerettel és empátiával kell olvasni ahhoz, hogy megtaláljuk bennük az értéket. A Magyar irodalom Erdélyben IV. kötete ugyanakkor a korabeli irodalmi dokumentumokat, kritikákat, levelezéseket is tartalmazza. Pomogáts elmondta: azért tartotta fontosnak, hogy a szakirodalmat is bemutassa, mert így pontosabb képet ad a körülményekről, az irodalmi alkotások kontextusáról, magáról a korról, amelyben létrejöttek.
Az irodalomtörténész kifejtette, az 1969-tól 1989-ig tartó időszak az erdélyi magyar irodalom szabadságharcának nevezhető, ekkor az írók ugyanis már ellenszegültek a kommunista diktatúrának, a rendszerben kezdetben hívő írók is végleg leszámoltak illúzióikkal. Arra a kérdésre, hogy miért nem szerepel a könyvben a 1989 utáni időszak irodalmának története, Pomogáts azt válaszolta: ez a korszak még nem ért véget, történetének megírása már egy másik irodalomtörténész munkája lesz.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.