
Fotó: Bone Ewald
2010. május 03., 09:392010. május 03., 09:39
A Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent négykötetes sorozat harmadik, illetve negyedik kötetét ismerhette meg ezúttal az irodalomtörténet iránt érdeklődő közönség. „Nem kívántam magam alárendelni sem a régi, sem a mostani politikának, így született meg ez a könyv” – reagált újságírói kérdésre Pomogáts.
Az irodalomtörténész elmondta: tény, hogy a kommunista rezsimnek voltak elvárásai, az íróknak meg kellett felelniük ezeknek az elvárásoknak, ha azt akarták, hogy megjelenjenek a műveik. Hozzáfűzte: tartalmi szempontból az irodalmi feladatvállalásnak két szintje volt: egyrészt valóban hazudni kellett, olyan ideákat, érzéseket kellett bemutatni, amelyeknek semmi köze nem volt a valósághoz – sok író beletévedt ebbe a csapdába. Ugyanakkor bár meg kellett felelni a kommunista retorikának, ennek a leple alatt a valóság is meg tudott jelenni. A kötelező retorikai elemek felvonultatása mellett az erdélyi magyarság valódi hétköznapjait is tükrözni lehetett.
„A pártpropaganda nyelvezete azóta elavult, a könyvekben bemutatott valóság azonban nem. Ezek elég nehéz olvasmányok, a mai fiatalok számára ez a világ teljesen idegen” – részletezte Pomogáts Béla, aki szerint ezeket a könyveket történelemismerettel és empátiával kell olvasni ahhoz, hogy megtaláljuk bennük az értéket. A Magyar irodalom Erdélyben IV. kötete ugyanakkor a korabeli irodalmi dokumentumokat, kritikákat, levelezéseket is tartalmazza. Pomogáts elmondta: azért tartotta fontosnak, hogy a szakirodalmat is bemutassa, mert így pontosabb képet ad a körülményekről, az irodalmi alkotások kontextusáról, magáról a korról, amelyben létrejöttek.
Az irodalomtörténész kifejtette, az 1969-tól 1989-ig tartó időszak az erdélyi magyar irodalom szabadságharcának nevezhető, ekkor az írók ugyanis már ellenszegültek a kommunista diktatúrának, a rendszerben kezdetben hívő írók is végleg leszámoltak illúzióikkal. Arra a kérdésre, hogy miért nem szerepel a könyvben a 1989 utáni időszak irodalmának története, Pomogáts azt válaszolta: ez a korszak még nem ért véget, történetének megírása már egy másik irodalomtörténész munkája lesz.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.