A kolozsvári születésű Tompa Andrea író, színikritikus most készülő regényéből is felolvas székelyföldi körútján
Fotó: Jakab Mónika
Tompa Andrea kolozsvári születésű, Magyarországon élő íróval találkozhatnak az érdeklődők több székelyföldi városban a következő napokban, a szerző az eseményeken most készülő, ötödik regényéből is felolvas.
2023. január 19., 13:072023. január 19., 13:07
Tompa Andrea székelyföldi körútját a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület kezdeményezte, és örömmel csatlakoztak Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely kulturális intézményei az író-olvasó találkozók, rendhagyó irodalomórák megszervezésével.
Csíkszeredában a Csíki Mozi tágas termében találkozhatnak az érdeklődők az írónővel, akivel Bodó Julianna kulturális antropológus beszélget – közölte a csíkszeredai vendéglátó, a Hargita megyei Kulturális Központ.
Tompa Andrea író, színikritikus 1990 óta Budapesten él. 2009–2015 között a Színházi Kritikusok Céhének vezetője volt, 2015-től 2020. szeptember 1-ig a Színház folyóirat főszerkesztője, 2020. szeptember 1-től a Színház Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A Fejtől s lábtól két erdélyi orvos a Trianon árnyékában lejátszódó története, az Omerta a kommunista rezsim kezdetét eleveníti fel négy elbeszélő hangján. A negyedik regény, a Haza a máról szól. Főhőse egy író, aki új hazában új életet választott.
Láthatatlan (színház)történetek. Női nézőpontok tematikában szervez nemzetközi konferenciát a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Színházi Intézete december 2-4 között.
Tompa Andrea Omerta című regénye nyerte az idei Libri irodalmi díjat. A mű cselekménye Kolozsváron játszódik az 1956-os forradalom idején és a diktatúra első éveiben. A Libri irodalmi közönségdíjat Bödőcs Tibor Addig se iszik című paródiakötete kapta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás