
A kolozsvári születésű Tompa Andrea író, színikritikus most készülő regényéből is felolvas székelyföldi körútján
Fotó: Jakab Mónika
Tompa Andrea kolozsvári születésű, Magyarországon élő íróval találkozhatnak az érdeklődők több székelyföldi városban a következő napokban, a szerző az eseményeken most készülő, ötödik regényéből is felolvas.
2023. január 19., 13:072023. január 19., 13:07
Tompa Andrea székelyföldi körútját a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület kezdeményezte, és örömmel csatlakoztak Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely kulturális intézményei az író-olvasó találkozók, rendhagyó irodalomórák megszervezésével.
Csíkszeredában a Csíki Mozi tágas termében találkozhatnak az érdeklődők az írónővel, akivel Bodó Julianna kulturális antropológus beszélget – közölte a csíkszeredai vendéglátó, a Hargita megyei Kulturális Központ.
Tompa Andrea író, színikritikus 1990 óta Budapesten él. 2009–2015 között a Színházi Kritikusok Céhének vezetője volt, 2015-től 2020. szeptember 1-ig a Színház folyóirat főszerkesztője, 2020. szeptember 1-től a Színház Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A Fejtől s lábtól két erdélyi orvos a Trianon árnyékában lejátszódó története, az Omerta a kommunista rezsim kezdetét eleveníti fel négy elbeszélő hangján. A negyedik regény, a Haza a máról szól. Főhőse egy író, aki új hazában új életet választott.

Láthatatlan (színház)történetek. Női nézőpontok tematikában szervez nemzetközi konferenciát a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Színházi Intézete december 2-4 között.

Tompa Andrea Omerta című regénye nyerte az idei Libri irodalmi díjat. A mű cselekménye Kolozsváron játszódik az 1956-os forradalom idején és a diktatúra első éveiben. A Libri irodalmi közönségdíjat Bödőcs Tibor Addig se iszik című paródiakötete kapta.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
1 hozzászólás