A kolozsvári születésű Tompa Andrea író, színikritikus most készülő regényéből is felolvas székelyföldi körútján
Fotó: Jakab Mónika
Tompa Andrea kolozsvári születésű, Magyarországon élő íróval találkozhatnak az érdeklődők több székelyföldi városban a következő napokban, a szerző az eseményeken most készülő, ötödik regényéből is felolvas.
2023. január 19., 13:072023. január 19., 13:07
Tompa Andrea székelyföldi körútját a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület kezdeményezte, és örömmel csatlakoztak Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely kulturális intézményei az író-olvasó találkozók, rendhagyó irodalomórák megszervezésével.
Csíkszeredában a Csíki Mozi tágas termében találkozhatnak az érdeklődők az írónővel, akivel Bodó Julianna kulturális antropológus beszélget – közölte a csíkszeredai vendéglátó, a Hargita megyei Kulturális Központ.
Tompa Andrea író, színikritikus 1990 óta Budapesten él. 2009–2015 között a Színházi Kritikusok Céhének vezetője volt, 2015-től 2020. szeptember 1-ig a Színház folyóirat főszerkesztője, 2020. szeptember 1-től a Színház Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A Fejtől s lábtól két erdélyi orvos a Trianon árnyékában lejátszódó története, az Omerta a kommunista rezsim kezdetét eleveníti fel négy elbeszélő hangján. A negyedik regény, a Haza a máról szól. Főhőse egy író, aki új hazában új életet választott.
Láthatatlan (színház)történetek. Női nézőpontok tematikában szervez nemzetközi konferenciát a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Színházi Intézete december 2-4 között.
Tompa Andrea Omerta című regénye nyerte az idei Libri irodalmi díjat. A mű cselekménye Kolozsváron játszódik az 1956-os forradalom idején és a diktatúra első éveiben. A Libri irodalmi közönségdíjat Bödőcs Tibor Addig se iszik című paródiakötete kapta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás