
Fotó: Veres Nándor
Tompa Andrea Omerta című regénye nyerte az idei Libri irodalmi díjat. A mű cselekménye Kolozsváron játszódik az 1956-os forradalom idején és a diktatúra első éveiben. A Libri irodalmi közönségdíjat Bödőcs Tibor Addig se iszik című paródiakötete kapta.
2018. május 16., 11:532018. május 16., 11:53
2018. május 16., 12:452018. május 16., 12:45
A Libri irodalmi díjat 2016-ban alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft. azzal a céllal, hogy díjazza az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit. Az idei elismeréseket kedden este adták át a Budapest Music Centerben (BMC) - olvasható a Libri-Bookline Zrt. közleményében.
A magyarországi kulturális élet több mint 100 képviselője tehetett javaslatot, hogy a 2017-ben megjelent alkotások közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, valamint melyekre szavazhasson közönség. A tíz döntős könyv között volt a díjazottak mellett Földényi F. László A melankólia dicsérete, Kemény István Lúdbőr, Nádas Péter Világló részletek, Parti Nagy Lajos Létbüfé, Peer Krisztián 42, Spiró György Kőbéka, Tolnai Ottó Nem könnyű és Vida Gábor Egy dadogás története című kötete is.
A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak. A közlemény idézi Károlyi Csaba irodalomkritikust, a zsűri tagját, aki szerint
A műben "három különlegesen érzékeny nő és egy kissé félszegen megszállott férfi elragadó szólamát" hallhatja az olvasó.
Idén több mint 15 ezer közönségszavazat érkezett a szervezőkhöz. Az Addig se iszik, Bödőcs Tibor első könyve, 2017 legkeresettebb magyar könyve volt, szeptemberi megjelenése óta a sikerlisták élén található. A közlemény szerint a kötet az olvasásnépszerűsítés mintapéldája, hiszen a nevetés nyelvén keresztül hozza közelebb az olvasóhoz a magyar- és a világirodalom nagyjait.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
szóljon hozzá!