
Sipos László kolozsvári születésű, Felvincen élő festőművésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának mintegy 25 festményét és néhány grafikáját mutatja be az a kiállítás, amely Számvetés, színvetés címmel kedd este nyílt meg Budapesten.
2014. július 16., 20:002014. július 16., 20:00
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galériájának szervezésében a Forrás Galériában látható kiállítás megnyitóján Szász Jenő, az intézet elnöke elmondta, hogy a Kárpát-haza Galéria tavaly októberi létrehozása óta Sipos László kiállítása a hetedik a sorban.
A kiállítótér létrehozásával az intézet a Kárpát-medence kiemelkedő kortárs magyar képzőművészeti értékeinek bemutatását tűzte ki célul. „Az egyes nemzetrészek sajátosságait bemutató tárlatokkal szeretnénk lehetővé tenni, hogy mindannyian részesüljünk az egységes magyar kultúrából, és betekintést nyerjünk a külhoni magyarság kortárs művészetébe” – tette hozzá.
Sipos László az erdélyi magyar művészeti élet egyik vezéregyénisége, aki a képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh alelnöke is. Kolozsváron született, jelenleg a Fehér megyei Felvicen él és alkot. Művészetében megtalálható a magyar népi kultúra összes motívumkincse, annak összefüggő jelrendszerével és a benne lévő archaikus világszemlélettel.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, a tárlat fővédnöke a megnyitón kiemelte: a művész képei beszélnek arról a korról, amelyben születtek. A kiállítótér falain 45 év lenyomatai, legfrissebb és régi munkák láthatók. „Az 1969 óta alkotó művész kitart azon az úton, amelyre a kolozsvári képzőművészeti főiskolán lépett” – hangsúlyozta.
Sipos László életútját és művészetét alapvetően határozta meg a kolozsvári identitás. „Festményei szubjektívek, miközben túlmutatnak önmagukon. Képein egy-egy részlet, szimbólum kiemelésével jelöli a hangsúlyokat, és teremt sajátos művészi világot” – tette hozzá Hoppál Péter. Az államtitkár a kiállítás kapcsán hangsúlyozta: „napjaink kultúrpolitikájának fő feladata a Kárpát-medencében lévő örökségünk átadása és ápolása”.
Szomjas György filmrendező a megnyitón felidézte, hogy az 1970-es évek elején ismerte meg a művészt, és ekkor találkozott először a kiállításon is szereplő két festményével: a feleségét ábrázoló portréval, valamint a Csángó Madonna című képpel.
„Ikonoknak tűnő alkotásain Sipos László ideálokat fogalmaz meg, és közben az univerzummal keresi a kapcsolatot, mint például a tárlaton látható Bohócok vagy a József Attila tiszteletére című festményeken” – mutatott rá Szomjas György.
Sipos László kiállítása július 30-ig látható a Forrás Galériában.
Sipos László a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán diplomázott. Földes László esztéta és Bretter György filozófus voltak a mesterei. 1970-től több iskolában tanított. 1990-től két évig a kolozsvári Helikon című lap szerkesztőségében grafikusként dolgozott. Tagja a Romániai Képzőművészek Szövetségének. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki munkásságáért.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!