A reklám helye. Kincses városbeli szórakózóhelyeket is bemutat be az Ellenzék lap 1938-ban
A nagyközönség számára is elérhető a 19. század második felében és a 20. században megjelent erdélyi újságokat, folyóiratokat tartalmazó, ingyenes Digitéka adatbázis. A digitális tudománytár anyagának összegyűjtéséről, a honlap tartalmáról és bővítéséről Ferenczi Szilárd kolozsvári történész, a munkálatok irányítója beszélt a Krónikának.
2020. március 08., 19:232020. március 08., 19:23
Mintegy 750 ezer oldalon böngészhető az erdélyi digitális tudománytár, a Digitéka, amelynek célja hozzáférhetővé tenni a nagyközönség számára is a 19. és 20. századi erdélyi magyar sajtótermékeket és könyvkülönlegességeket. A Digitéka.ro ingyenesen megtekinthető honlapon olyan régi sajtótermékek is böngészhetők, mint az 1867-ben Kolozsváron indult Magyar Polgár vagy az 1880-ban alapított Ellenzék című hetilap, de a huszadik századi sajtó termékei is olvashatóak: a Keleti Ujság, a Vasárnapi Ujság, a Hölgyfutár, a Dolgozó Nő, a Székely Ujság, az Igaz Szó, a Tett, a Művelődés, a Korunk stb.
A Digitékát 2018-ban indította az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány, a Jakabffy Elemér Alapítvány és az MTA TK kisebbségkutató intézete az 1000 év Erdélyben 100 év Romániában elnevezésű program részeként. Az adatbázis magyar nyelvű napi- és hetilapokat, valamint folyóiratokat akar közkinccsé tenni, amelyek az erdélyi magyarság nyilvánosságát jelentették a 19. és a 20. század folyamán. A Digitéka működését Ferenczi Szilárd kolozsvári történész irányítja, aki egyébként az Erdélyi Krónika Egyesület alelnöke, a 2017-ben indult történelmi portál szerkesztője is. Megkeresésünkre elmondta, a digitális tudástárba első körben pár folyóirat, napi- és hetilap került be, de folyamatosan bővül az anyag, remélik, idén tavasszal elérik az egymillió oldal digitalizálását. „Az volt az ötletem, hogy össze kellene gyűjteni ugyanerre a felületre azokat a külső hivatkozásokon keresztül elérhető digitalizált erdélyi sajtótermékeket is, amelyek szanaszét az interneten megtalálhatóak. A sajtó és a könyv kategóriában is vannak külső hivatkozások, amelyeken keresztül el lehet érni a különféle tartalmakat” – mondta Ferenczi Szilárd. Hozzátette, remélhetőleg rövidesen az 1848-as szabadságharcot megelőző, reformkori sajtót is fel tudják tölteni a honlapra. Elsősorban a kolozsvári egyetemi könyvtárban, Marosvásárhelyen, de Magyarországon is megtalálhatóak a 19. század első felében megjelent erdélyi sajtótermékek. „Kapunk visszajelzéseket az olvasóktól, sőt történészkollégáktól is, valamint javaslatok is érkeznek, hogy miként lehetne jobbítani, finomítani a honlapon a keresésen, úgyhogy ezen is dolgozunk” – mondta el a történész. Az ingyen elérhető Digitéka a tervek szerint hamarosan digitalizált és indexelt erdélyi térképgyűjteményekkel gazdagodik.
A Keleti Ujság 1938. december 4-i száma a Sikátor című kolozsvári vígjátékról tudósít
A gyűjtemény a régi sajtótermékeken keresztül időutazást kínál, betekintést nyújt a 19. század végi, a 20. századi erdélyi közéletbe, politikába, mindennapokba. Ferenczi Szilárd elmondta, a gyűjteményben fellelhető egy régi „bulvárlap” is, a Kolozsvári Tükör, amely ugyan vadászta a szenzációt, de többé-kevésbé hiteles történeti forrásként kezelhető. A lap a közélet szaftosabb részével foglalkozott, első száma 1913-ben látott napvilágot, majd az első világháború idején, valamint a két világháború közt is megjelent. „A Kolozsvári Tükörből sok minden kirajzolódik: például az első világháborús élelemhiány, hogy kik voltak az élelemuzsorások, kik vonultak hadba. De az is kiderül, hogy a Tóth Sándor nevű újságírónak, a lap főszerkesztőjének mennyire a begyében volt Janovics Jenő színiigazgató” – mondta el Ferenczi Szilárd. Felhívta a figyelmet a kolozsvári Hölgyfutár című, 1930-as években megjelent lapra, valamint a Benedek Elek által szerkesztett, szintén a kincses városban megjelent Vasárnapi Ujságra, amelyben egyébként rengeteg kép látott napvilágot. A Keleti Ujságnak (1918–1944) és Ellenzéknek (1880–1944) is volt képmelléklete, ezek is rendkívül érdekesek – hívta fel a figyelmet.
Ferenczi Szilárd elmondta, az a cél, hogy a tudástárban megtalálhatóak legyenek a székelyföldi sajtótermékek éppúgy, mint a Kolozsváron vagy a Partiumban megjelentek. Kérdésünkre, hogy miért izgalmas a történész számára a régi kiadványok digitalizálása, elmondta, ő Kolozsvár dualizmus kori várostörténetével foglalkozik, szűkebben a várospolitikával, e tekintetben nagyon fontos forrás a korabeli sajtó, számos informális adalék derül ki belőle. „A várospolitika történetírásának egyik fontos aspektusa, hogy hogyan zajlott a döntéshozás önkormányzati szinten, ennek nyilván vannak társadalomtörténeti vonatkozásai is. Abban a korban az önkormányzati választás nem azt jelentette, hogy polgármestert választottak, mert azt a törvényhatósági bizottság választotta a saját tagjai közül, de tartottak képviselő-választásokat. Számomra érdekes volt látni a politikai marketingbeli különbséget az országgyűlési és helyi képviselőválasztások között” – mondta a történész. Azt is kifejtette, a sajtótermékeket lapozva az is kiderül, hogy a dualizmus korában az erős kormányoldal és egy erős ellenzéki nyilvánosság állandóan csatározott. „Hasonlóképpen történt régen is, mint ma: amit az egyik oldali sajtó megírt, azt a másik megtámadta, állandó polémiában álltak” – mutatott rá a történész.
„A gyülölség luxus” – szemelvények régi erdélyi újságokból
„Nemcsak a luxusautó, a selyemruhák, az ékszerek, a párisi parfőm és az angol ruha fényűzés. Van nagyobb és drágább luxus ezeknél. Fényűzés a gyülölség is, talán a legdrágább” – írta Bánffy Miklós az Ellenzékben 1931 decemberében megjelent vezércikkében.
„A sétatéri tó körül van ültetve már fákkal, melyek ha egykor meglombosodnak, egyenként Haller Károly jogtanár buzgalmának lesznek emlékei, kinek bizonyosan ma a legtöbb érdeme van abban, hogy a sétatér kezd sétatérré válni” – olvasható a Magyar Polgár legelső, 1867 márciusában megjelent lapszámában.
„A kereskedelmi Csarnokban praktikus emberek vannak, mert estélyre is utcai ruhában kell megjelenni. Nem kell frakk, nem kell még zsakett sem, csak utcai ruha, nadrág, kabát, mellény, cipő, nyakkendő, kalap. És manzsett. Az előadás vetítve a felhasználatlan erdélyi földgázunkról, amely busán süvít bedugaszolva a népszerű sármási mezőkön. Ma egy hete, szombaton este volt egy ilyen előadás. Dr. Cholnoky Jenő bemutatta élőszóval és lepedőn a földgázt. Sokan voltak, többek között maga Cholnoky Jenő is. Beszélt vagy három órát, a férfiak közben kalábereztek, a nők úgy tettek, mintha beszélgetnének. Az előadás jó volt” – Kolozsvári Tükör, 1913. november 2.
„A kolozsvári szinház az elmúlt héten mutatta be dr. Farkas Imre miniszteri s. fogalmazó Hónapos szoba kapható c. darabját. A darabbal nem érdemes foglalkozni s egyáltalában Farkas Imre nem téma, miről írni lehetne. A kritikus főfájást kap a límonádészagtól, amely Farkas úr fércmüveiből kiömlik. A szakácsnéknak azonban nagyon tetszik az Imre, s hevesen dobog mosogatás közben érte a szivük. A közszeretetben álló nők pedig annyira szerelmesek bele, hogy harisnyapénzüket spórolják össze, csak megvehessék Imre líráját. Megható.” – a Kolozsvári Tükör 1913. november 9-i lapszámából.
„Nincsen nő Erdélyben, hogy ne tudná, mi a feminizmus. Meg is hallgatja, ha egy-egy férfi jobb dolog hiányában egy egy kopott viccet mond a jogokért küzdő nőkre. A Nyugat küzdő nőinek törekvésén el-el gondolkozik, de aztán családja, egylete, temploma és iskolája felé fordul, és azt munkálja, ami szükséges a magyarságnak Erdélyben. Tehát nyugati értelemben vett feministák Erdélyben a magyar nők között nincsenek” – írja Kovács Dezsőné a Hölgyfutár első, 1934-ben megjelent lapszámában.
„Dr. Janovics Jenőné, Poór Lili, a Magyar Színház volt nagyszerű drámai színésznője (be kár, hogy csak »volt«) a létra tetején áll és a függönyöket szedi le. (…) — Ülj csak le, Gabikám, a Diri szobájába. Ott a cigaretta az asztalon, gyújts rá. Rögtön megyek, csak megmosom a kezemet. Egy perc és mellettem ül. Csinos pongyola van rajta. Rendes és kifestetlen. Elnézem, milyen szép kendőzetlenül is. Milyen üde a bőre. Kedves, friss, jókedvű. A Janovics doktor szobája múzeumnak is beillene. Menjünk tovább a szép lakásban. A hálószobában két nagy heverő. A falakon lévő régi román és orosz szentképek primitívségükben szépek. Nyolc darab fatörzsből faragott szent szobor, melyeknek legifjabbja is túl van a háromszáz éven. A női szalonban régi biedermeier bútorokat látok. Ennek a szobának nevezetessége azonban nem ez. A jobb sarokban lévő vitrin hívja magára a figyelmemet. Huszonnégy személyes teljes altmeisseni szerviz. Elbűvölve nézem, ilyen szépet én még igazán nem láttam. A zsardínierek, bonbonierek, dísztálak, sótartók kecses figurákkal vannak díszítve” – részlet Janovics Jenő színigazgató és felesége, Poór Lili színésznő lakásában készített riportból, amelyet a Hölgyfutár társasági képes folyóirat közölt 1934. április 1-jei lapszámában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!