A tudományos ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye lesz a Mikó-emlékkő avatása a kolozsvári Mikó-kertben
Fotó: eme.ro
Az erdélyi magyar tudományosság fóruma kíván lenni A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvénysorozat, amelyet immár huszadik alkalommal szervez meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az értekezéssorozatot a virtuális térben tartják pénteken és szombaton.
2021. november 18., 13:572021. november 18., 13:57
2021. november 18., 14:062021. november 18., 14:06
Huszadik alkalommal szervezi meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvényét, amelyet ezúttal Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz címmel hirdettek meg. A kétnapos rendezvényen – melyre idén november 19–20-án kerül sor – online módon vehetnek részt az érdeklődők. Az EME 2002-ben csatlakozott a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány Ünnepe című rendezvénysorozatához, azóta évi rendszerességgel megszervezik ezt a konferenciát.
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben időpontja hagyományosan a november 23-ához legközelebb eső hétvége, a szervezők ezzel is emlékeznek az EME 1859-es alapító közgyűlésére. Az idei eseménnyel a konferencia első megszervezésének 20. évfordulóját is ünneplik. Az ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye a Mikó-emlékkő avatása a kolozsvári Mikó-kertben. A rendezvény fővédnöke Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
A Mikó-emlékkövet az EME eredetileg a két évvel ezelőtti rendezvényen, az egyesület fennállásának 160 éves évfordulóján szerette volna felavatni, azonban az adminisztratív akadályok miatt erre akkor nem kerülhetett sor.
A megnyitó részeként köszöntőbeszédek és ünnepi plenáris előadások hangzanak el, melyre idén is fiatal erdélyi kutatókat kértek fel a szervezők. A plenáris előadássorozatot Erdei Anna immunológus, akadémikus, az MTA főtitkárhelyettes ünnepi előadása nyitja meg, címe: Járvány elleni védelem az egyén és a társadalom szintjén. A konferencia második részében az EME szakosztályai és fiókegyesületei tartják meg a saját tudományterületük és régiójuk aktuális kérdéseit felvető, elemző konferenciájukat, melyre a rendezvény második napján, szombaton kerül sor.
A rendezvénysorozat egyik fő célkitűzése, hogy az erdélyi magyar tudományosság fóruma legyen.
Plenáris előadást tart többek közt Székely István Gergő politológus, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) munkatársa, előadásában az erdélyi magyar közösség helyzetét tárgyalja a romániai kisebbségpolitikai rezsimben. Molnár Katalin kertészmérnök, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának munkatársa bemutatja a termesztéstechnológiák intenzivizálását a növények védekező mechanizmusát indukáló kezelőanyagok alkalmazásával.
Kovács Zsolt biokémikus, orvos genetikus a marosvásárhelyi „George Emil Palade” Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem Biokémiai Tanszékének munkatársa előadásában a molekuláris biológia helyét vizsgálja az onkológiai kutatásban és kezelésben. W. Kovács András történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kutatója a nemesi megyéknek a középkori Erdélyben betöltött szerepéről és működéséről tart előadást.
Boér Máté nyelvész, hungarológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Hungarológiai Doktori Iskolájának doktorandusza azokról a nyelvi dilemmákról beszél, melyek a 18. század végének oktatásmódszertani vitáit jellemezték. András Endre mérnök-informatikus, a Petrozsényi Egyetem docense előadásában a bányagépek szerkezeti elemeinek és működési folyamatainak modellezését és szimulációját mutatja be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!