Fotó: a Semmelweiss Múzeum gyűjteményéből/via papageno.hu
Az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka címmel emlékezik a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Hugonnai Vilmára, az első magyar orvosnőre az életpályájának emléket állító beltéri kiállítással – közölte az intézet.
2023. december 19., 17:332023. december 19., 17:33
A tárlatot december 20-án, szerdán 17 órakor nyitja meg a háromszéki megyeszékhelyen működő Carola Caféban Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője. Az eseményen köszöntő beszédet mond Makkai Péter lelkész, az Írisz Ház vezetője. Amint a Liszt Intézet közleményében szerepel, 1847. szeptember 30-án született és 1922. március 25-én halt meg Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a magyarországi nőképzés ügyének kiemelkedő alakja. Hugonnai Vilma Nagytétényben született, egy grófi család ötödik gyermekeként.
Vilmát házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, és 18 évesen férjhez ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Rövid ideig Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek. Rögvest be is adta jelentkezését, tanulmányainak költségét – mivel férje vagyonuknak már nyakára hágott – ékszerei eladásából teremtette elő.
Diplomáját 1879-ben szerezte meg, a gyakorlatok során ügyes sebésznek bizonyuló asszonynak még állást is ajánlottak. Ő mégis hazatért, mert itthon akart gyógyítani – egy ideig azonban nem tehette.
Házassága megromlott, válása után Wartha Vincéhez ment feleségül. Férje kérésére felhagyott a szülésznői gyakorlattal, az elméleti kérdések felé fordult. Nemcsak orvosi tárgyú írásai jelentek meg, hanem a nők egyenjogúságának témájában is publikált.
Ismeretterjesztő előadásokat tartott, egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, ahol ingyen oktatott egészségtant, gyermekgondozást, betegápolást, egy ideig az ő vezetése alatt működött a magyar bábák egyesülete. Több, nőknek szánt felvilágosító művet írt, mint A nőmozgalom Magyarországon című tanulmánya,
Magánélete tragikusan alakult: előbb egyik lányát vesztette el, majd férje is meghalt, utolsó évei magányosan teltek. Hugonnai Vilma 1922. március 25-én halt meg Budapesten szívszélhűdés következtében, hamvai a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban nyugszanak.
A Hagyományok Háza december 8-án rendezte a karácsonyi rajzpályázatának díjátadását és az alkotásokból rendezett kiállítás megnyitóját. A jeles eseményről Galambos Anna, a kezdeményezés társszervezője számolt be.
Tarsolylemezek – a honfoglaló elit kincsei címmel nyílik kiállítás a Csíki Székely Múzeumban csütörtökön délután öt órától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!