
Fotó: a Semmelweiss Múzeum gyűjteményéből/via papageno.hu
Az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka címmel emlékezik a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Hugonnai Vilmára, az első magyar orvosnőre az életpályájának emléket állító beltéri kiállítással – közölte az intézet.
2023. december 19., 17:332023. december 19., 17:33
A tárlatot december 20-án, szerdán 17 órakor nyitja meg a háromszéki megyeszékhelyen működő Carola Caféban Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője. Az eseményen köszöntő beszédet mond Makkai Péter lelkész, az Írisz Ház vezetője. Amint a Liszt Intézet közleményében szerepel, 1847. szeptember 30-án született és 1922. március 25-én halt meg Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a magyarországi nőképzés ügyének kiemelkedő alakja. Hugonnai Vilma Nagytétényben született, egy grófi család ötödik gyermekeként.
Vilmát házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, és 18 évesen férjhez ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Rövid ideig Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek. Rögvest be is adta jelentkezését, tanulmányainak költségét – mivel férje vagyonuknak már nyakára hágott – ékszerei eladásából teremtette elő.
Diplomáját 1879-ben szerezte meg, a gyakorlatok során ügyes sebésznek bizonyuló asszonynak még állást is ajánlottak. Ő mégis hazatért, mert itthon akart gyógyítani – egy ideig azonban nem tehette.
Házassága megromlott, válása után Wartha Vincéhez ment feleségül. Férje kérésére felhagyott a szülésznői gyakorlattal, az elméleti kérdések felé fordult. Nemcsak orvosi tárgyú írásai jelentek meg, hanem a nők egyenjogúságának témájában is publikált.
Ismeretterjesztő előadásokat tartott, egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, ahol ingyen oktatott egészségtant, gyermekgondozást, betegápolást, egy ideig az ő vezetése alatt működött a magyar bábák egyesülete. Több, nőknek szánt felvilágosító művet írt, mint A nőmozgalom Magyarországon című tanulmánya,
Magánélete tragikusan alakult: előbb egyik lányát vesztette el, majd férje is meghalt, utolsó évei magányosan teltek. Hugonnai Vilma 1922. március 25-én halt meg Budapesten szívszélhűdés következtében, hamvai a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban nyugszanak.

A Hagyományok Háza december 8-án rendezte a karácsonyi rajzpályázatának díjátadását és az alkotásokból rendezett kiállítás megnyitóját. A jeles eseményről Galambos Anna, a kezdeményezés társszervezője számolt be.

Tarsolylemezek – a honfoglaló elit kincsei címmel nyílik kiállítás a Csíki Székely Múzeumban csütörtökön délután öt órától.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!