
Fotó: a Semmelweiss Múzeum gyűjteményéből/via papageno.hu
Az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka címmel emlékezik a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Hugonnai Vilmára, az első magyar orvosnőre az életpályájának emléket állító beltéri kiállítással – közölte az intézet.
2023. december 19., 17:332023. december 19., 17:33
A tárlatot december 20-án, szerdán 17 órakor nyitja meg a háromszéki megyeszékhelyen működő Carola Caféban Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője. Az eseményen köszöntő beszédet mond Makkai Péter lelkész, az Írisz Ház vezetője. Amint a Liszt Intézet közleményében szerepel, 1847. szeptember 30-án született és 1922. március 25-én halt meg Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a magyarországi nőképzés ügyének kiemelkedő alakja. Hugonnai Vilma Nagytétényben született, egy grófi család ötödik gyermekeként.
Vilmát házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, és 18 évesen férjhez ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Rövid ideig Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek. Rögvest be is adta jelentkezését, tanulmányainak költségét – mivel férje vagyonuknak már nyakára hágott – ékszerei eladásából teremtette elő.
Diplomáját 1879-ben szerezte meg, a gyakorlatok során ügyes sebésznek bizonyuló asszonynak még állást is ajánlottak. Ő mégis hazatért, mert itthon akart gyógyítani – egy ideig azonban nem tehette.
Házassága megromlott, válása után Wartha Vincéhez ment feleségül. Férje kérésére felhagyott a szülésznői gyakorlattal, az elméleti kérdések felé fordult. Nemcsak orvosi tárgyú írásai jelentek meg, hanem a nők egyenjogúságának témájában is publikált.
Ismeretterjesztő előadásokat tartott, egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, ahol ingyen oktatott egészségtant, gyermekgondozást, betegápolást, egy ideig az ő vezetése alatt működött a magyar bábák egyesülete. Több, nőknek szánt felvilágosító művet írt, mint A nőmozgalom Magyarországon című tanulmánya,
Magánélete tragikusan alakult: előbb egyik lányát vesztette el, majd férje is meghalt, utolsó évei magányosan teltek. Hugonnai Vilma 1922. március 25-én halt meg Budapesten szívszélhűdés következtében, hamvai a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban nyugszanak.

A Hagyományok Háza december 8-án rendezte a karácsonyi rajzpályázatának díjátadását és az alkotásokból rendezett kiállítás megnyitóját. A jeles eseményről Galambos Anna, a kezdeményezés társszervezője számolt be.

Tarsolylemezek – a honfoglaló elit kincsei címmel nyílik kiállítás a Csíki Székely Múzeumban csütörtökön délután öt órától.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.
November 6. és 9. között szervezik meg a Temesvári Futball Filmfesztivál első kiadását, amely – amint azt neve is jelzi – a foci és a filmek világát igyekszik összeházasítani egymással.
szóljon hozzá!