2012. május 19., 22:282012. május 19., 22:28
„A Helikon időszámítása az 1989-es romániai változásoktól kezdődik, de rokonságot érzünk az 1989 előtti Utunkkal, a két világháború közötti Helikonnal és valamennyi korábbi kolozsvári irodalmi folyóirattal. Csaknem kétszáz éve létezik irodalmi folyóirat Kolozsváron, ez most éppen a Helikon” - fogalmazott a 600. lapszám megjelenése kapcsán Karácsonyi Zsolt, a folyóirat főszerkesztő-helyettese az MTI-nek.
A lap a román írószövetség magyar nyelvű folyóiratának számít, de jelentős mértékben pályázati forrásokból biztosítják kiadását. Jellegzetessége, hogy havonta kétszer jelenik meg újságformátumban, húsz oldalon.
„A magyar irodalomban nincs másik kétheti lap, a románban is csak egy, az is Kolozsváron\" - magyarázta a főszerkesztő-helyettes. Mint hozzátette, valamikor úgy gondolták, a Helikon megmaradhat tisztán irodalmi lapnak, és a színházművészetnek, a filmművészetnek meglesz a maga folyóirata, ám mára ez az elmélet megdőlni látszik. Irodalmi folyóirat maradt ugyan a Helikon, de helyet kapnak benne a kultúra más rétegei is.
Karácsonyi Zsolt elmondta, hogy az erdélyi irodalmi, kulturális folyóiratok táborai meglehetősen átjárhatók; természetesnek számít, hogy a szerzők a Látóban, a Székelyföldben, a Helikonban vagy akár az Irodalmi Jelenben is publikálnak. A főszerkesztő-helyettes kiemelte: ezek a lapok különböznek egymástól, de mégis egységesebb képet mutatnak, mint a magyarországi irodalmi folyóiratok.
„Nincsenek zárt ajtók közöttünk. Nyitott tornácokon álldogálunk mindannyian, és természetes, hogy átszólunk egymásnak vagy átsétálunk egymáshoz egy pohárka borra vagy egy kávéra” - érzékeltette a helyzetet Karácsonyi Zsolt. Úgy vélte, a Helikon az átjárhatóság ellenére műhelyként is képes működni; megannyi erdélyi és magyarországi fiatal író, költő publikálta első vagy második írását a kolozsvári folyóiratban. A Helikon ma már az egész Kárpát-medencéből merít, akárcsak a többi irodalmi folyóirat.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban hétfőn Szilágyi István főszerkesztő prózai írásaiból, Karácsonyi Zsolt, Király László, Papp Attila Zsolt, Bogdán László és Ferenczes István verseiből olvas fel. Felolvasott prózája által lesz jelen a rendezvényen Sigmond István, és verseivel a 2009-ben elhunyt Lászlóffy Aladár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok