2012. május 19., 22:282012. május 19., 22:28
„A Helikon időszámítása az 1989-es romániai változásoktól kezdődik, de rokonságot érzünk az 1989 előtti Utunkkal, a két világháború közötti Helikonnal és valamennyi korábbi kolozsvári irodalmi folyóirattal. Csaknem kétszáz éve létezik irodalmi folyóirat Kolozsváron, ez most éppen a Helikon” - fogalmazott a 600. lapszám megjelenése kapcsán Karácsonyi Zsolt, a folyóirat főszerkesztő-helyettese az MTI-nek.
A lap a román írószövetség magyar nyelvű folyóiratának számít, de jelentős mértékben pályázati forrásokból biztosítják kiadását. Jellegzetessége, hogy havonta kétszer jelenik meg újságformátumban, húsz oldalon.
„A magyar irodalomban nincs másik kétheti lap, a románban is csak egy, az is Kolozsváron\" - magyarázta a főszerkesztő-helyettes. Mint hozzátette, valamikor úgy gondolták, a Helikon megmaradhat tisztán irodalmi lapnak, és a színházművészetnek, a filmművészetnek meglesz a maga folyóirata, ám mára ez az elmélet megdőlni látszik. Irodalmi folyóirat maradt ugyan a Helikon, de helyet kapnak benne a kultúra más rétegei is.
Karácsonyi Zsolt elmondta, hogy az erdélyi irodalmi, kulturális folyóiratok táborai meglehetősen átjárhatók; természetesnek számít, hogy a szerzők a Látóban, a Székelyföldben, a Helikonban vagy akár az Irodalmi Jelenben is publikálnak. A főszerkesztő-helyettes kiemelte: ezek a lapok különböznek egymástól, de mégis egységesebb képet mutatnak, mint a magyarországi irodalmi folyóiratok.
„Nincsenek zárt ajtók közöttünk. Nyitott tornácokon álldogálunk mindannyian, és természetes, hogy átszólunk egymásnak vagy átsétálunk egymáshoz egy pohárka borra vagy egy kávéra” - érzékeltette a helyzetet Karácsonyi Zsolt. Úgy vélte, a Helikon az átjárhatóság ellenére műhelyként is képes működni; megannyi erdélyi és magyarországi fiatal író, költő publikálta első vagy második írását a kolozsvári folyóiratban. A Helikon ma már az egész Kárpát-medencéből merít, akárcsak a többi irodalmi folyóirat.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban hétfőn Szilágyi István főszerkesztő prózai írásaiból, Karácsonyi Zsolt, Király László, Papp Attila Zsolt, Bogdán László és Ferenczes István verseiből olvas fel. Felolvasott prózája által lesz jelen a rendezvényen Sigmond István, és verseivel a 2009-ben elhunyt Lászlóffy Aladár.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.